Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-22 / 8. szám
Vol. XXII. No. 8. Thursday, February 22, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Johnson a békeajánlatokra eszkalációval válaszol A né pier ók ellentámadással felelnek az amerikai kormány hajthatatlanságára GEORGE WASHINGTON Február 22-én ünnepeljük George Washingtonnak, az amerikai forradalom v.ezérfőnökének, az Egyesült Államok első elnökének születésnapját. Helyénvaló ez alkalommal felidézni, hogy mi okozta az amerikai gyarmatok lázadását az angol gyarmatosítókkal szemben. Az angol kormány 1763-tól 1767-ig többek között a következő ukázokat adta ki és érvényesítette: v* Amerika nyugati területeit királyi birtoknak minősítette. ^ Magas vámot vetett ki a cukor behozatalára. i*" Megtiltotta, hogy az amerikai gyarmatok papírpénzt . nyomtassanak. v** Minden üzlet lebonyolítását megadóztatta. (Stamp Act.) v" Az amerikai népre hárította az angol gyarmati katonaság ellátását és elszállásolását (Quartering Act). Az amerikai gyarmatok részére az angol parlament volt hivatva törvényeket hozni. v* Angol vámhivatalnokok kollektálták a behozott árucikkek után kiszabott magas vámokat. n* Adót vetett ki a behozott ólomra, festékre és egyéb cikkre. Külön adót vetett ki a tea-behozatalra és kivitelre csupán az Angol Kelet-Indiai Társaság volt jogos. Mindezen intézkedések káros hatással voltak az amerikai ipar és kereskedelem fejlődésére. Ez késztette a különböző államok törvényhozó testületéit arra, hogy szembeszáll ja- nak a gyarmatosítók törvényeivel. Az angol hatóságok az állami törvényhozó testületek feloszlatásával válaszoltak. Az amerikai nép viszont általános fölkeléssel, forradalommal felelt az angol gyarmatosítók elnyomására. Azt már tudjuk a történelemből'miként győzte le Washington éhező, nyomorgó, kellő fegyver nélkül harcoló hadserege, a nép segítségével és támogatásával a jól felfegyverzett, jól felruházott és jól táplált gyarmati csapatokat. 1968 február 22-én, amikor emlékezünk George Washingtonra, az 1776-os eseményekkel homlokegyenest ellenkező kép tárul szemünk elé. Most az Egyesült Államok folytat fegyveres harcot egy szegény, gazdaságilag elmaradott, hazánktól kilencezer mérföldre eső állam lakosai ellen. A vietnami háború miatt a Johnson-kormány egyre nagyobb adóterhet ró az amerikai népre. Az amerikai ifjak vére hull ebben az erkölcstelen háborúban. A Johnson-kormány megszegi nemzetünk alapítóinak minden elvét, akik a nép szabadságáért, önállóságáért és függetlenségéért áldozták fel vagyonukat és életüket. A vietnami nép az, amely ezekért az elvekért harcol. Ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Államok nagy katonai fölénye zátonyra jutott a vietnami nép hősies ellenállásán. Johnson elnöknél s a Pentagonnál süket fülekre halált U Thant ENSZ főtitkár, Kosygin szovjet miniszterelnök és Howard Zinn professzor abbeli véleménye, hogy a Hanoi-i kormány azonnal béketárgyalások ba bocsátkozik, mihelyt az U.S. legalább két hétre beszünteti, feltételek nélkül, Észak- Vietnam bombázását. Johnson elnök mindezekre azzal válaszolt, hogy azonnal további 10,500 katonát és gyalogos-tengerészt küldetett Dél- Vietnamba. Az induló katonákat és tengerészeket meglátogatta Fort Bragg, N. C.-ban és El Toro, Cal.-ban és ott elmondott beszédeiben kijelentette, Zsákutcába kerüli a nyomor elleni harc NEW YORK, N. Y. — “Nem tűrhetjük tovább tétlenül: kell, hogy felemeljük szavunkat és kinyilvánítsuk: zsákutcába került a nyomor elleni harc és ezen csak úgy változtathatunk, ha véget vetünk a vietnami háborúnak.” Ezt mondotta a 176 aláírást tartalmazó átirat, melyet a VISTA dolgozói küldtek Johnson elnöknek. A V1STA egy szövetségi kormány által fenntartott szervezet, mely hivatva volna a nyomor ellen harcolni. hogy a jelenleg több mint 500 ezer főnyi amerikai katonaság létszámát Vietnamban a kormány kész növelni annyival, “amennyit Westmoreland generális kér.” Mindezekből kitűnik, hogy a kormány semmiféle józan békeajánlatot nem hajlandó tekintetbe venni, hanem ragaszkodik a katonai győzelemhez annak ellenére, hogy az utóbbi hét fejleményei ezt úgy szólván kizárttá teszik. A Nemzeti Felszabadító Front és az észak-vietnami csapatok jól kitervezett és koordinált támadásai meghazudtolnak min-! den eddigi kérkedő jelentést, amely szerint olyan “jól áll” számunkra a helyzet, hogy csak idő kérdése és a teljes katonai győzelem bekövetkezik. A népi erők ellentámadással felelnek az amerikai kormány hajthatatlanságára. Az amerikai erők napról napra várják Dél-Vietnamban a körülkerített és állandó ágyúzásnak kitett Khesanh hadibázis megtámadását. Egyre többen emlegetik Dienbienphu-t, ahol a franciák véglegesen elvesztették a háborút és ki kellett vonulniuk Vietnamból. Az észak-vietnami kormány jóindulatát és őszinte béketárgyalási hajlandóságát mutatja az a fejlemény is. hogy három amerikai hadifoglyot szabadon bocsátott, két ismert amerikai pacifista közbenjárására. A Hanoi-i kormány még több amerikai hadifogoly szabadon- bocsátását is kilátásba helyezte, ha a három pilóta nem katonai, hanem polgári repülőgépen tér haza. William H. Sullivan, U.S. laoszi követ azon ban megparancsolta, hogy onnan katonai repülővel kell visszatérniük. Az egyik pacifista, Howard Zinn professzor kijelentette: “Azért követelte Sullivan követ, hogy szegjék meg ígéretüket, mert az U.S. fél attól, amit a pilóták mondhatnak, ha megengedik nekik, hogy a sajtónak nyilatkozzanak.” 500 egyetemi tanár békét követel WASHINGTON, D. C. — 50 egyetem jogi fakultásának 500 tanára és 4,000 joghallgató elitélte a vietnami háborút és követelte, hogy tárgyalások utján vessenek véget a tömegmészárlásnak. “Mi romba döntjük azt a társadálmat, amit hivatva volnánk megmenteni” — mondotta többi közt a tanárok nyilatkozata. “Felhívjuk az ország jogászait: csatlakozzanak hozzánk, emeljenek szót a béke érdekében.” SZÁZÖTVEHHAT HONFITÁRS CSATLAKOZOTT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ OLVASÓTÁBORÁHOZ A múlt év szeptember óta 156 magyar család tagjai, akik eddig nem olvasták lapunkat, vagy nem is hallottak arról, hogy van az Egyesült Államokban egy haladó szellemben irt magyar hetilap, csatlakoztak sajtónk, az Amerikai Magyar Szó olvasótáborához. Kilenc uj olvasó az óhazában és 5 Kanadában lakik. A többi az ország húsz különböző államában. Itt idézzük egy uj olvasónktól kapott levél kivonatát: “Megkaptam a mutatvány- számokat. Nagyon megszerettem a lapot. Isten áldja önöket, hogy próbálnak rajtunk, szegény nyugdíjasokon segíteni. Majd megmutatom a lapot ismerőseimnek. Hiszem, lesz köztük olyan, aki szintén megkedveli. Itt küldöm hat ismerősöm nevét és címét. Küldjenek nekik is mutatványszámokat. Talán ők is megszeretik a lapot.” J. B., Florida (Azóta a hat közül három már előfizette lapunkat.) Ilyen és ehhez hasonló leveleket hoz a posta minden nap, amióta az uj előfizetési kampány folyik. A newyorki lapbarátok nagy szorgalommal végzik a sok társadalmi munkát, mely az újság mutatványszámainak kiküldésével jár. Uj olvasók 1968 feb. 18-ig: California .................. 17 Kanada ............ 5 Alabama .................... 1 Arizona ...................... 1 Arkansas .................. 1 Connecticut .............. 5 Colorado.................... 2 Florida ...................... 10 Illinois ...................... 10 Indiana ...................... 3 Maryland .................. 2 Michigan .................. 6 Massachusetts .......... 2 Missouri .................... 1 New Jersey .............. 16 Yew York.................. 15 Ohio .......................... 22 Rhode Island ............ 1 Pennsylvania ...............24 Texas ........................ 1 W. Virginia ............. 2 Magyarország............ 9 156 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y.
