Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-08 / 6. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 8, 1968 A Margitsziget megszentségtelenithetetlenségéért "A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hová el nem hat Város zaja. Semmi. Zöld lomb közein Áttörve az égbolt S a rét mezein Vegyül árny és fényfolt." Arany János: MARGITSZIGET A karácsonyi ünnepek folyamán egy régi ir-ame- rikai barátom vendégszerető otthonába voltunk meghiva, akit még a villanyipari szakszervezetben kifejtett munkálkodása idejéből ismerek. Meghitt, régimódi családi összejövetel volt, három nemze­dék volt együtt, barátom büszkén töltötte be a szá­mára még ujdonságszámba menő nagyapai szere­pet. Lányai, veje valamennyien haladó szellemű gyermekek, akikkel a politika, irodalom, tudomány minden ágában érdekfeszitő beszélgetést lehet folytatni. Barátom veje, akit még legénykorából ismerek, huncut mosollyal ült le mellém, pohár borral a ke­zében, pipával szájában és kijelentette: ~ • “Találkoztam egy régi barátoddal Budapesten!” Ez a kijelentése meglepett. A fiú spanyol-ameri­kai származású, szóval közvetlen magyarországi kapcsolatai nem lehettek. A Yale egyetemen ins- Iruktorkodik, amikor nincs ösztöndíjas tanulmány­úton Németországban. Érdeklődésemre elmondta, hogy tavaly újévkor apjával, anyjával (mindketten irodalomtanárok egy newyorki egyetemen) Budapesten voltak és e láto­gatás folyamán szülei eleget tettek annak a kötele­zettségnek, amelyet majdnem minden nyugati iró, vagy irodalomszakértő érez, amikor Budapestre megy: látogatást tenni az európai és a világiroda­lom égyik nagy előkelősége, Lukács György laká­sán. a­Siettem kijelenteni fiatal barátomnak, hogy saj­nos Lukács Györgyöt nem sorolhatom személyes barátaim sorába, csupán egyszerű közkatonája va­gyok annak a milliós tábornak, amely a világ min­den kulturállamában szeretettel és a tőle szerzett felvilágosodás és tudás mélységes hálaérzetével te­tekint nagy honfitársunkra. A beszélgetés azután további budapesti élmé­nyeikre, a feledhetetlen újévi karneválra, a ma­gyar főváros szépségeire terelődött. Erről a témáról már valamivel otthonosabban beszélgettem vele. Még magamat is megleptem, amikor elgondolkozva a szülőhazám fizikai adott­ságai, a turistaforgalom előnyei és hátrányai, Bu­dapest különleges urbanizálódási problémái fölött, kijelentettem neki, hogy ha rajtam múlna, én Ma­gyarország egész területét nemzeti parknak nyil- vánitanám. Erőteljesen szabályoznám a főváros túl­tengő terjeszkedését. Egy nemrég érkezett ma­gyarországi jelentésre hivatkozva rámutattam, hogy Budapest ma az egész magyar nép több mint 20 százalékát, közel egy-negyedét foglalja magá­ban, vagy ahogy otthoni barátaink szemléltetően hangsúlyozzák: hazánk “vízfejűségben” szenved. Óriási fej (Budapest), viszonylag csekély test. Az urbanizálódás még a Magyarországnál száz­szorta nagyobb kiterjedésű Egyesült Államokban is pótolhatatlan és helyrehozhatatlan károkat oko­lílMÉT KAPHATÓSSSS8SSSSSSS8SSSS| ilEARN HUNGARIAN” Bánliidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve •é- angolul beszélők részére, akik magyarul je akarnak tanulni íf I Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj- * jókkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti » Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a ® MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN | 130 East 16íh Street, New York, N. Y. 10003 í i«SSSSSSSSSSSSÄS3$=»SSSSSSSSSSSSSSSSSsJ zott, fertőzött levegő, fertőzött folyóvizek, fertő­zött tengerpartok, eléktelenitett természeti szépsé­gek, kiirtott erdők, kiirtott állatfajok, madarak, halak. E folyamat borzalmas szociális vonatkozá­sait nem is akarom itt részletezni. Ha ez a folya­mat Magyarországon is korlátnélküli törvénnyé nő, szülőhazánk példátlan gyorsasággal veszítheti el minden természeti szépségét, báját és válhat az anarchikus városodás minden torz következmé­nyének elrettentő példájává. Pontosan három nappal e beszélgetés után kap­tam meg a Magyarok Világszövetsége kedves aján­dékaképpen az 1968-as “Kincses Kalendáriumot” és egynéhány oldal átfutása után egyszerre csak mintha szivén ütött volna, olvasom a jelentést ar­ról, hogy a Margitszigeten egy felhőkarcoló szállo­dát terveznek építeni! (Megelégedéssel vettem tu­domásul, hogy a Kalendárium szerkesztősége ha­tározottan leszögezte ellenzését, illetve különvéle­ményét a Margitsziget és Budapestnek és a Duna folyamának e borzalmas megszentségtelenitésével kapcsolatban.) y Ha az aznapi újságokban arról olvastam volna, hogy a görögök egy szállodát készülnek épiteni az Akropoliszra, ha Párizsból azt jelentenék, hogy egy felhőkarcolót építenek az lie St. Louis sziget­re, vagy Izrael egy szállodát a Salamon templom hegyére, ha arról olvastam volna, hogy a Hilton cég szállodát épit a Táj Mahal mögé, vagy a római Szent Péter templom tőszomszédságába, nem érez­tem volna nagyobb megdöbbenést. Én nem vagyok budapesti; Debrecenben szület­tem, számomra Debrecen a világ legszebb városa, a Nagytemplom a világ legszebb temploma, a Nagyerdő a világ legszebb parkja és a Piac utca a világ legszebb útvonala. De a nagy lelki értékek hierarchiájában még az én világszép szülővárosomat is Budapest mögé he­lyezem (habár csak nagy lelkitusák után) Budapest neve és említése viszont mindenekelőtt a Dunát varázsolja elébem és a lágy ölelést amellyel az a Margitszigetet, minden szigetek legszebbjét kö­rülfogja, körülcsókolja. Hihetetlennek tűnik fel előttem annak gondolata, hogy ezt a példátlan ter­mészeti szépséget egy felhőkarcolóval készülnek elékteleniteni. Anyagiasságban, a művészeti, történelmi értékek megvetésében senki nem tesz túl Amerikán. A mindhenható dollár utáni tülekedésben gondolko­zás nélkül irtják legnagyobb természeti kincsein­ket, lebontják legszebb építményeinket (Metropoli­tan Opera). De azt még itt sem merte senki sem megkockáztatni, hogy felhőkarcolót javasoljon a Central Parkba! Pedig hogy jön természeti szépség tekintetében a Central Park a Margitszigethez? Or­szágos felháborodás seperné el 24 óra alatt áz in­dítványt és indítványozóját, aki a város, a nép ilyen örökbecsű kincsét akarná elékteleniteni. Nem tudom, hogy e tiltakozó sorok eljutnak-e a magyarországi illetékesekhez. Ha igen, kérem őket, gondolják jól meg mielőtt a legszebb magyar szigetet és a világ legszebb magyar városát elék- telenitik. Van Budapesten elég hely uj, modern szállodák és felhőkarcolók számára. Építsenek bár­hova csak a Margitszigetre ne. Figyelő Az újságíró noteszából Ha gondjaidat megosztod másokkal, sohasem csapnak be .A nagyobbik rész neked jut. • Egy okos férj olyan meggyőzően tud helyeselni feleségének, hogy az tüstént megváltoztatja véle­ményét. • Sok embert úgy lehet lejáratni, hogy rájuk bíz­zuk, csinálják meg, amit javasoltak. • Nagy szellemek néha találkozhatnak a papírko­sárban is. • Egyszer mindenki felhagy a dohányzással, er­ről gondoskodik az emberi szervezet. Akik a leg­többet dohányoznak, azok hagyják abba a legelőbb. : APRÓSÁGOK i „ Kovács Erzsi rovata < “Minél jobbat vár az ember, annál rosszabbul jár.” Ez a régi mondás sohasem illett annyira vala­mire, mint az alábbi esetre. A mi kedves prezidentünk úgy tett, mint ahogy én szoktam. Egyszerre akarta letudni a viziteket és egyik helyről a másikra szaladt. Az egyik föld­részről a másikra,'az egyik országból a másikba. De ez sem volt elég, mert utóvégre egy prezident mégsem jöhet haza azzal, hogy mindenkit megláto­gatott, aki fontos, csak szegény katonáinkat nem. Hát bizony, el kellett mennie szegénynek Vietnam­ba is. Persze, nem lehetett világgá kürtölni, hogy mi­kor és hová megy, mert mindenütt akad, aki nem nagyon szívleli és nem lehet eléggé vigyázni rá. Csak egy néhány magasrangu tiszt tudott arról, hogy jön. De hát mondani kellett valamit a kato­náknak, akiket kirendeltek, hegy “ünnepélyes fo­gadtatásban” részesítsék a kedves Lyndon-t. Kiad­ták a parancsot, hogy 2,500 katona tiszta bakancs­ban jelenjen meg, mert jön Bob Hope, a közked­velt komikus és Raquel Welch, a fiatal, szép szí­nésznő, aki arról hires, hogy még a mininél is mi- nibb szoknyát visel. A kirendelt katonák örömmel készültek a nagy fogadtatásra, csak azt nem tudták elképzelni, hogy miért kellett ezért a bakancsukat kifényesíteni? Nagy meglepetésükre nem Bob Hope érkezett meg a szép kis nővel — hanem az elnök. A katonai tudósítónak nem sikerült megtudni, hogy a katonák mit gondoltak, mikor feszesen kel­lett állniuk — és a kedves komikus és a miniszok­nyás szépség helyett — a prezident érkezett meg. A csalódott, komoly arcok nem sok lelkesedést mutattak. Azt ajánlanám, hogy legközelebb jelentsék be a katonáknak, hogy jön a prezident és helyette Bob Hope menjen egy szép lánnyal. Vajon akkor is szo­morú csalódással fogadják majd a változást? Jackson, Miss. — Beiktatták Robert Clark álla­mi képviselőt, aki Mississippi állam első néger képviselője az utolsó 74 esztendőben. I SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÄS^SSSSSSjj SOBEL j OVERSEAS CORP. I IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. | 210 East 86th Street New York, N. Y. 10028 (First és Second Avenue-k között) flj­Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek í MAGYARORSZÁGRA I csehszlovákiába| _ IKKA-TUZEX j IBUSZ hivatalos képviselete |--------UJioL KAPHATÓ! — ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents