Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-08 / 6. szám

Vol. XXII. No. 6. Thursday, February 8, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16fh St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

EMLÍTIK lincoln-t, de nem IDÉZIK

Egy régi politikai karikatúra jutott eszünkbe, melynek ez volt a cime: "Említsük Lincoln-t, de ne idézzük." Megtették már számtalan esetben, minden Lincoln-évfordulón, hogy az egekig magasztalták a nagy államférfi, a nép igazi fiának dicső tetteit, hírnevét, amely arany betűkkel vésődött be országunk történelmébe, de a világért sem idézték volna mondásai közül a legnyomósabbakat, a legtöbbet mondókat, amik Lincoln igazi jelentőségét, történelmi nagyságát visszatükrözik.

Eszünkbe jut magyarországi ifjúságunk a Horthy-reakció évei alatt, amikor az iskolai ünnepélyeken a sovinizmustól csepegő, ájtatos beszédekben hódoltak Petőfinek, Kossuthnak és az 1848-as forradalom minden hősének, de jaj, dehogy is j elemezték volna annak a forradalomnak az igazi jelentőségét! ; Jobbnak látták azt a nebulók elől a hazafias cicoma mögé rejteni! Ugyanezt tették és teszik most is Lincoln emlékével az amerikai polgárháborúról való megemlékezéseken.

Lincoln tragikus halála után 103 évvel, ennek a nagy embernek — az ország nagyjai közül talán a legnagyobbnak — a születésnapja még most sem hivatalos nemzeti ünnep, engedmény - és engesztelésképp a legyőzött déli reakciósoknak és utódaiknak. Számtalan emlékmű és róla elnevezett utca őrzi az emlékét, de talán az egyszerű nép szivébe zárt emléke a legmaradandóbb és legbecsesebb műemlék, amit államférfi valaha kiérdemelhet magának.

Amerika feketebőrü lakosai Lincoln vezetése alatt, a polgárháborúban nyerték el felszabadulásukat a rabszolgaság alól, de az igazi egyenlőségükért, egyenjogúságukért, emberi méltóságukért folyó harc még ma sem érte el a kitűzött célt. Amerika fekete polgárai még ma is mostoha gyermekei ennek a nagy országnak, ahol a városokban és falvakban kilátástalan nyomor, kisemmizettség az osztályrészük. A gyilkos vietnami háborúba aránytalanul nagy számmal hivják be a néger ifjakat. Szegénységük miatt a többségük nem járhat egyetemre és igy tanulmányi felmentésben sem részesülhetnek. A gyilkos háború emészti fel az ország vagyonának legnagyobb részét, amellyel a néger gettók nyomorát egyszer s mindenkorra fel lehetne számolni; a néger és más kisebbségeknek emberhez méltó életet lehetne biztosítani. De ami Lincoln idejében megkezdődött, az ma feltartóztathatatlan erővel fejlődik tovább és érleli azt a folyamatot, amely az egyenlőség, a demokrácia megvalósulásához, a békéhez vezet.

Viszolygó érzések között ünnepeljük Lincoln születésének évfordulóját 1968-ban. Arra gondolunk, hogy kormányunk fogadott hazánk jelenlegi vezetői, Johnson elnökkel az élükön, minden eddiginél nagyobb bűnt követnek el Lincoln emléke ellen, amikor a formális szónoklatokban, az ő nevével ajkukon követik el Vietnamban a legszörnyübb gaztetteket, ölik, gyilkolják az ártatlan embereket, nőket, gyermekeket, lövik rommá azt a kis országot, feládozzák ifjaink életét és terjesztik a provokációt még Észak-Koreára is.

Beszennyezik Lincoln nevét, amikor el akarják nyomni a háború elleni tiltakozást, ellenállást, amikor börtönbe vetik a fiatalokat, akik nem hajlandók a gaztettben bűnrészesek lenni.

De az amerikai nép igazságérzete, józan belátása, önérdeke és úgy a fekete, mint a fehér lakosság felgyülemlett haragja fel kell, hogy idézze Lincoln mondását, amit szent meggyőződéssel idézünk: "Ez az ország, intézményeivel annak a népnek tulajdona, amely benne lakik. Bármikor megelégeli a fennálló kormányzatot, alkotmányos joga van art módosítani, vagy forradalmi joga van azt feldarabolni, vagy megdönteni."

Az amerikai nép előbb-utóbb élni fog ezzel a joggal.

STATÁRIUM DÉL-VIETNAMBAN

A saigoni bábkormány elnöke, Nguyen Van Thieu ostrom- állapot kihirdetésével válaszolt a Dél-Vietnam népe által támogatott szabadságharcosok általános támadására.

Thieu fejfesztett nyilatkozatában kijelentette:

"Minden gyülekezés és demonstráció tilos. A legszigorúbb

eljárást indítjuk azok ellen, akik a béke és a békét hirdető koalíciós kormány szervezését hirdetik."

Thieu e nyilatkozata lerántja a leplet a saigoni kormányról, azok részére, akik eddig nem látták, hogy a Thieu—Ky- klikk, katonai csoport csupán saját rémuralmának fenntartásáért aggódik.

Az utolsó hét eseményei kétségtelenül ismét bebizonyították, hogy Dél-Vietnam népe ellenzi a saigoni kormányt,

NéphfiQlmat állit fel számos vietnami város

Nagy lendülettel folyik a szabadságharcosok általános offenzivája

A vietnami

események aláássák az U.S. tekintélyét

WASHINGTON, D. C. — John„Stennis, Mississippi állam szenátora, a héják kimagasló vezére, a Dél-Viet- namból érkező hirekre igy reagált: “Nagyon zavarólag és megalázóan hatnak reánk a dél-vietnami események.” Több szenátor ellentmondást lát a dél-vietnami események és Westmoreland tábornok nemrég tett optimista jelentése között.

Dérkorlátozást követel Johnson elnök

WASHINGTON, D. C. — Lyndon B. Johnson, az ország gazdasági helyzetéről tett évi jelentésében arra kéri a szervezett munkásokat, hogy korlátozzák bérköveteléseiket.

“Ha a munkások — mondotta Johnson — továbbra is ragaszkodnak 5.5%-os béremeléshez, ha az árak továbbra is emelkednek és a kongresszus nem vet ki uj adót, akkor elkerülhetetlenül gazdasági válság felé haladunk.”

Johnson egy szót sem szólt arról, hogy a nagy vállalatok milyen hallatlan magas profitot harácsolnak össze. A tény persze az, hogy az egyre növekedő háborús kiadások és a trösztök profithalmozása viszi az országot a gazdasági válság küszöbére.

HONG KONG. — A Nemzeti Felszabaditó Front seregei kiűzték az amerikai és a Thieu —Ky-kormány csapatait Dél- Vietnam legtöbb nagy városából és Népbizottságot alkottak a városok kormányzására. A Bizottságban képviselve van a nép minden hazafias rétege: a buddhisták, katoükusok, a szellemi és fizikai munkások.

Az ország tartományainak fővárosaiban: Banmethuotban, K o n t u n ban, Quangtriben, Chauducban, Pleikuban, Da- nangban és számos más nagy városban alakultak meg a Népbizottságok.

Hue, az ország második legnagyobb városa — az ország szellemi központja és a budd-| histák egyházi gócpontja — a s z a badságharcosok kezében van. Az amerikai csapatok és a bábkormány haderői véres harcot folytatnak a város visz- szavételére.

Tűz alatt Keshanh

SAIGON. — A szabadság- harcosok állandó ágyú, akna és rakéta tűz alatt tartják az amerikai hadsereg 5,000 tengeri gyalogosát Kehsanh támaszpontján, közel a demilita- rizált övhöz. A szabadságharcosoknak sikerült felrobbantani az egyetlen hidat, melyen keresztül az amerikai csapatok municiót és megerősitést vártak.

Az amerikai hadvezetőség attól tart, hogy a szabadság- harcosok itt oly csapást készülnek sújtani az országukba betörőkre, mint amilyent

(Folytatás a 6-ik oldalon)

A Thieu—Ky kormány megdöntése a célunk

HANOI. — A Nemzeti Felszabaditó Front Dél-Vietnam népéhez intézett felhívásában többek között ezt mondotta: “Célunk a Thieu | —Ky bábkormány megdön- j tése. Harcolunk nemzetünk i függetlenségéért, a békéért ! és népünk boldogulásáért.

’ Az amerikai hadsereg kép- ! télén a szabadságharcosok I ténykedését korlátozni. Az I amerikai hadsereg helyzete I válságos Dél-Vietnamban.”

A Pueblo megsértette

Észak-Korea

felségvizeit

WASHINGTON, D. C. — Dean Rusk külügy- és Robert McNamara hadügyminiszter a National Broadcasting vállalat által rendezett tv-interjuban kénytelen volt bevallani, hogy a Peublo kémhajó esetleg behatolt a Demokratikus Koreai Köztársaság felségvizeire, de az általunk adott utasitás megszegésével.

Tárgyalások folynak az amerikai és az észak-koreai megbízottak között Panmunjómban a Pueblo-incidens rendezése körül.

A legújabb tokiói hú* arról számol be, hogy Stephen R. Harris hadnagy is bevallotta, hogy a Pueblo behatolt a Koreai Köztársaság felségvizeire.

EOYHÁZI VEZETŐK VASAT EMELNEK A U.S. KUBAIT VIETNAMI HANVISELÉSE ELLEN

WASHINGTON, D. C. — Huszonkilenc katolikus, református és zsidó pap, ül. rabbi 420 oldalas dokumentumban vádiratot irt, melyben elítélik az amerikai kormány hadviselését Vietnamban és azzal vádolják a Johnson-kor- mányt és az amerikai hadvezetőséget, hogy megszegték aj hadviselésre és a foglyok bá-j

násmódjára vonatkozó nemzetközi törvényeket.

A vádiratot a "Clergy and Laymen Concerned About

Vietnam” szervezet könyv

alakjában helyezte az amerikai nép és a vüág közvéleménye elé.

Rev. dr. Robert McÁfee Brown presbPeriánus teológus, a Stanford Egyetem tanára szerkesztette nagy részben a dokumentumot. Segédkezett a vádirat összeállításában Arthur Lelyveld rabbi, az Amerikai Zsidó Kongresszus elnöke és Rev. John Sheerin, A Katolikus Világ szerkesztője.

Az aláírók között találjuk: Rev. dr. Dana McLean, a Nemzetközi Unitáriusok Szervezetének elnökét, Rev. Robert Drinan, a Boston Egyetem jogügyi osztályának vezetőjét és sok más, neves egyházi vezetőt.

támogatja a Nemzeti Felszabaditó Frontot és annak harcos seregeit, hajlandó életét feláldozni az ország függetlenségéért, szabadságáért, a népi demokráciáért és nem hajlandó letérni arról az ösvényről, amely e célhoz vezet.

. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.