Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-01 / 5. szám
Thursday, February 1. 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A ceglédi Kossuth Muzeum Az 50 esztendővel ezelőtt alapított ceglédi Kossuth Muzeum őrzi a legtöbb és legértékesebb Kossuth-ereklyét. Bár korábban a 2,000 darabot is meghaladta az emléktárgyak száma, ma már csak 600, Kossuthra vonatkozó és tőle származó ereklyét őriznek a múzeumban. A többi elpusztult a zivataros évtizedek folyamán. Az anyag azonban — magángyüjtők segítségével — ma is állandóan gyarapodik. Nemrégiben került a múzeumba Kossuth Lajos íróasztala. A feketére pácolt asztal valamikor a turini garnitúrához tartozott. Kossuth Ferenc az édesapja hagyatékából származó Íróasztalt titkárának ajándékozta. Most pedig a titkár özvegye adta át a múzeumnak az értékes ereklyét. A Vásárnapi Újság 1877-ből származó és a turini százakra vonatkozó cikket tartalmazó számát, a Kossuth Lajosról készített fényképfelvételeket könnyű azonosítani, hitelesíteni. Már nehezebb dolga van a múzeumnak, amikor emléktárgyat jeleznek magánszemélyek az ország különböző vidékéről. Ilyenkor az igazolójegy dönti el végérvényesen, hogy a tárgy valamikor valóban Kossuth Lajos tulajdonában volt és személyes használati eszközei közül való. A turini hagyaték valamennyi darabját ilyen igazolójeggyel látták el annak idején a család tagjai. Ez a névjegyalaku feljegyzés közli az utókorral, miszerint .. .“bizonyítom, hogy ezen darab édesatyámnak, Kossuth Lajos Magyarország kormányzójának hagyatékából származik”. Az igazolójegyre rányomták a család viaszpecsétjét is. A közelmúltban — például — Kossuth Lajos Sakk-készletét kinálták fel, amelyen ugyancsak megtalálható a hitelességet bizonyító családi igazolójegy. A muzeum reméli hogy a magángyüj~ tőknél ma még féltve őrzött Kossuth-ereklyék is rövidesen a múzeumi anyagot gazdagítják. Újság, rádió, televízió, film Az UNESCO és a népművelés szakemberei nagy gonddal állították össze a világ népeinek szellemi fogyasztásáról szóló jelentésüket. Eszerint Magyarországon minden ezer lakos közül 250-nek van rádiója és több mint 100-nak televíziója. Ezer magyar évente 3,400 kilogramm újságpapírt forgat, olvas és használ el. (Ezzel megelőzi az olaszokat, a portugálokat, a románokat, a görögöket, a jugoszlávokat, s a lengyeleket.) A mozik dolgában sem rossz a helyzet: egy-egy lakos átlagosan évente 10 alkalommal megy moziba. Az európaiak közül a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia lakóival együtt a magyarok a leghívebb filmnézők. Csak a Szovjetunióban, Luxemburgban, Írországban és Olaszországban járnak még ennél is többet moziba. A többi kontinens közül Ausztrália — világWW.W.WW/.VW.VAWAVAW.V.YAVW. !“ Ajándék 7—77 éveseknek! SZÜLŐFÖLDÜNK <t A most megjelent művésziesen illusztrált 560 íj ■ü oldalas könyv a külföldön élő 5 '! magyarság könyvei >| ■I Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon >| S ét vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi 5 szemelvények megértéséig! í A Szülőföldünk ;j !• közel hozza Magyarországot, annak népét, JJi S tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Ji Ára: $3.95 I; i| Megvásárolható minden magyar könyvet 5 'I árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I| íV/ZWiV.’ .WUmW.WA'AV.WA'AWté viszonylatban is — vezet a mozinézésben, utána — körülbelül a magyarokkal azonos arányban — az U.S.lakói következnek. Szemmuféfet - uj magyar eljárással Súlyos szembetegség gyógyítására dolgozott ki egy újfajta eljárást dr. Grósz István kandidátus, egyetemi magántanár, a budapesti János Kórház szemész főorvosa. Tapasztalatai szerint a hirtelen látásromlások okai között talán első helyen áll az ideghártya (retina) leválása, amely leggyakrabban tompa sérülések következménye. Gyógyítása hosz- szu ideig megoldhatatlan feladatok elé állította az orvosokat. Ma a sokféle műtéti megoldás közül leginkább a szemgolyó falának kisebbítését alkalmazzák. Ehhez itthon és külföldön eddig műanyagot: szilikont, poliviolt vagy bélhurt használtak. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi vérből készült, 1 mm széles 20 mm hosszú fibrin rudacskát helyez a szemgolyó falára és azt varrattal domborítja be. Bizonyos idő elteltével a fibrin felszívódik. Nem okoz heves gyulladást, mint az korábban előfordult a műanyagok alkalmazásánál. Az uj eljárás bevezetését természetesen előzetes állatkísérletekkel próbálták ki. Az eddigi megfigyelések alapján az uj, úgynevezett “plomb” alkalmazása a szemmütéteknél sikeresnek mondható. Nemcsak a műtét, hanem a hozzá felhasznált fibrin is magyar találmány: az emberi vérből készült, sajtolt fibrin előállítása dr. Gerendás Mihály biokémikus nevéhez fűződik. A műtét fölkeltette a nemzetközi szakmai körök érdeklődését is. Braziliai bagoly délsarki pingvinért Magyar zoológusok a világ minden táján Dr. Balogh János zoológus, az Akadémia levelező tagja, a budapesti egyetem állatrendszertani tanszékének professzora az elmúlt tiz évben úgyszólván az egész világot bejárta. Legutóbb Brazíliából érkezett haza értékes tudományos zsákmánnyal. Balogh professzor azonban tudományán kivül más szenvedélynek is hódol; felkutatja a nagyvilágba szakadt magyar kollégákat. így tole tudtuk meg, hogy Hidasy József, az egykori makói pedagógus, akinek édesanyja most is a délalföldi városban él, Brazíliában muzeológus. Goiania állami múzeumának természettéido- mányi osztályát vezeti, s lakása is valóságos muzeum. Szinte a fél világgal cserekapcsolatban áll, nemrégiben a szovjet Antarktisz-expedicióval is cserélt, braziliai baglyot Déli-sarki pingvinre. Jelenleg a braziliai baglyokról szóló tudományos értekezésén dolgozik. Ugyancsak Brazíliában él Schwarcz Vilmos, aki az első világháború után szüleivel Nyíregyházáról került a tengeren túlra. Manausban, az Amazonas partján lakik, vállalata kölünleges halak tenyésztésével foglalkozik, őt magát azonban inkább a szakma tudományos része köti le, tudósoknak és halgyüjtőknek öt világrészébe szállítja az Amazonas ritkaságait. A nagy folyó vizében nemrégiben uj halfajtát fedezete fel, egy neonként világitó vöröshalat, amelyet a tudomány róla nevezett el. Irmay Nándor, aki az óhazából az első világháború után erdőmérnökként került a tengerentúlra, Bolíviában lété a békák, kígyók elismert kutatója. Most La Pazban él, s már több nagy expedíciót vezetett Bolivia ismeretlen tájaira. 1966-ban a Balogh professzor vezette expedíciót is elkísérte útjára, s végig nagy segítségére volt» a magyar kutatóknak. Több, korábban nem ismert békafajt fedezett fel eddig, jelenleg Bolivia hüllőiről ir monográfiát. Ausztrál iában, Canberrában Bornemissza György, a ma is aktiv Dudich Endre professzor egykori tanítványa az államszövetség tudományos és ipari kutató központjának egyik vezető munkatársa. Nagyon fontos munkán dolgozik, a földrész talaj háztartása szempontjából értékes, más kontinensekről származó bogarak meghonosításán. Szent-Ivány József szintén Budapest«» végezte az egyetemet, s most Adelaideben él. Korábban Uj-Guineában működött vezető minisztériumi tisztviselőként, a trópusi ültetoények szakértője volt. Munkássága oly mértékben elismert, hogy a Conmmonwealth távolkeleti tudománya* társaságában, eddig egyetlen nem angol származású tudósként, egy szemeszteren át ő töltötte be az elnöki tisztet. Felesége egyébként leánya Lakatos Gézának, a nemrégiben Ausztráliában elhunyt egykori miniszterelnöknek. Végül Balogh János professzor még két érdekességről számolt be. Az egyik, hogy Afrikába* is él magyar zoológus, Farkas Tibor a legutóbbi időkig a Dél-Afrikai Unió egyik rezervátumának volt a vezetője. A másik: Uj-Guinea lakosságának egészségügyi ellátása szinte magyar orvosok kezében van. A szigetországban több mint húsa magyar orvos gyógyít. Közülük Haszler Károly, Bakay Lajosnak, az egykori hires sebészprofesz- szornak tanársegéde nemrégiben történt nyugdíjba vonulásáig az egészségügyi miniszter helyettese volt. EGYHÁZI KRÓNIKA A RÓMAI PÁPAI MAGYAR INTÉZETBEN * legutóbbi elmélkedést Kovács Sándor szombathelyi püspök tartotta, aki a liturgikus bizottság tárgyalásain vett részt* Rómában. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI ZENÉBEN jelentős szerepet betöltő Országos Magyar Cecilia. Egyesület, amelynek Kodály Zoltán volt a diszel- nöke, fennállásának 70. évfordulóját ünnepelte. Bárdos Lajos Kossuth-dijas zeneszerző, az egyesület világi társelnöke bejelentette, hogy az egyesület* a jövőben egyházi és állami részről jóváhagyott uj alapszabállyal, Országos Magyar Cecilia Társulat néven folytatja működését, mint a katolikus püspöki kar egyházzenei tanácsadó és végrehajtó szerve. A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT kiadásában megjelent az Újszövetségi Szentirás, amelyet görög eredetiből fordítói munkaközösség ültetett át magyar nyelvre. • KRIGOVSZKY M. MAGDOLNA, az Angolkisasszonyok magyar rendtartományának első t*r- tományfőnöknője Budapesten 76 éves korái)«* meghalt. • BUDAÖRS kivül-belül megszépített katolikus templomát dr. Schwarz-Eggenhoffer Artur esztergomi apostoli kormányzó szentelte fel. • BERECZKY ISTVÁN, a Budapest-Baross téri református gyülekezetnek több évtizeden át volt presbitere 80 éves korában elhunyt. • EVANGÉLIKUS imaházat avatott Balatonsz«- mesen Káldy Zoltán püspök. • SÓLYOM KÁROLY evangélikus lelkész a reformáció 450 éves jubileuma alkalmából egyháztörténeti kiállítást rendezett. Bibliák, énekeskönyvek, prédikációs kötetek, térképek, metszetek! szerepelnek a kiállításon, amelynek legérdekesebb darabja egy 1585-ből való német nyelvű Biblia. A könyv szélei megpörkölődtek, mert egy tűz lia. A könyv szélei megpörkölődtek, mert egy tü». vészből mentették ki. • BUDAPESTEN járt Helmut Richter német iró, a lipcsei szabadelvű gyülekezet vezetőségi tagja. A magyarországi unitárius egyház vezetőivel tárgyalt a két gyülekezet közötti kapcsolat kialaki- tásáról. • AZ IARF — az unitáriusok világszövetsége — az NSZK-ban, Majna-Frankfurtban tartotta legutóbbi ülését, amelyen a magyarországi unitárius egyházat R. Filep Imre püspöki helynök és dr. Kovács Lajos lelkész képviselte. • DR. DUDÁS MIKLÓS hajdudorogi görög katolikus püspököt négy hétig a budapesti Ferenc kórházban gyógykezelték. Egészségesen, megerősödve tért vissza székhelyére, Nyíregyházára.
