Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-01 / 5. szám
Thursday, February 1, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 120,000 plusz A komolyabb újságok sűrűn jelentik, hogy az észak-vietnami és a déli felszabaditó front katonáinak veszteségeiről közölt adatok felfújt, un. “hasszámok”. Különösen az utóbbi hetekben többször olvashattuk, hogy olyan egységek, amelyeknek kiirtását jelentették Saigonból, néhány nap múlva hevesebben támadtak, mint előtte. De bár egyformán sajnálandók az esztelen és erkölcstelen háborúért feláldozott fiatalok, akármelyik oldalon harcolnak, az U.S. családjait főleg az érdekli, mi van az ő fiaikkal Vietnamban és ezeknek a veszteségeiről hetenként pontosabb adatokat közöl a hadvezetőség. Mennyire pontosak ezek az adatok? Több szakértő már részletesen birálta, mi itt nem megyünk bele a részletekbe, csak főbb vonásaiban ismertetjük a kérdést. Az amerikai csapatok vietnami veszteségeit a múlt év végéig hivatalosan közel 120,000-re tették, az utolsó jelentés szerint ebből 17,000 a halott, a többi sebesült. A halottak megadott száma azonban nem teljes, ehhez hozzászámítandó 3,000, aki nem fegyveres akció során pusztult el; tehát az összes emberélet-veszteség közel 20,000. Amiről azonban a közönség nem kap jelentést, az a háborúban szerzett betegségben szenvedők száma; tudjuk, hogy — nem tekintve óriási hadseregek egyidejű összecsapását, mint volt Verdun- nél és Sztálingrádban — a betegek száma a háborúban rendszerint nagyobb, mint a halottaké és a sebesülteké. Nem kétes, hogy ezek közül sajnos, sokan meghaltak és igy az összes veszteség nyilván jóval nagyobb, semmint az a heti jelentésekből kitűnik. Ha azonban a háború által az Egyesült Államoknak okozott összes emberveszteségeket tudni akarnék, azt is számítani kellene, mennyien haltak meg a háborúra való előkészület és gyakorlat közben, például mennyien zuhantak le tréning és próbarepülés alatt, mint most a North Dakotában lezuhant 15 tiszt, és hány munkás esett a hadianyag termelésének áldozatául. Mint például az elmúlt évben a Jersey-i vegyipari üzemben, ahol 12 embert ölt meg a robbanás, a Dover-i arzenálban, ahol négyen haltak meg, Iowában, hol négy nő volt az áldozat és ugyanott pár hét múlva újabb halottak és sebesültek voltak az uj gyilkoló anyagokkal való kísérletezésben; a vegyi háború eszközeit gyártó Detrick-ben évek folyamán több százan betegedtek meg: hány halt meg közülük? Valimet- ben, ahol a lakosok az ott működő titokzatos üzemről csak azt tudják, hogy ott több halált okozó robbanás volt? És még szerencse, hogy csúnyábbak itt nem történtek. Nukleáris bombákat hordó gépek repülnek felettünk a levegőben, rosszul irányított lövedékek esnek lakott helyekre és egész helységeket kell kiüríteni mérges gázokat és vegyi szereket szállító vonatok és truckok kisiklása miatt. Nem Isten kezében vagyunk, hanem az emberiség sorsával játszó hazárd politikusok kezében. A Harvard egyetem hallgatói ellenzik a háborút A Harvard Egyetemen végzett véleménykutatásban a diákok 43 százalékához, 592 diákhoz tett Írásbeli kérdéseket a vietnami háborúra és a sorozásra vonatkozólag az egyetem hírlapja. A kikérdezett diákok 94 százaléka — 478 tanuló — ellenezte a kormány vietnami politikáját és a háborút, 6 százalék ugyanazt helyeselte, Azok között, akik a kormány politikáját ellenzik, csak egy százalék, mindössze 6 tanuló vélekedett úgy. hogy a katonai beavatkozást még jobban ki kellene terjeszteni. A véleménykutatásban résztvett tanulók egyhar- mada kijelentette, hogy ha a kormány Vietnamba rendelné őket, nem volnának hajlandók a parancsnak engedelmeskedni, 50 százaléka “mindent megtenne”, hogy a besorozást elkerülje. Az utolsó éves diákok 22 százaléka inkább külföldre, vagy börtönbe menne, ha felmentésüket elutasítanák és 6 százaléka előbb kimerítene minden bírósági eljárást, mielőtt a katonasághoz bevonulna. v0 Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! ISMÉTLŐDIK-E A TÖRTÉNELEM? Erre a sokat vitatott kérdésre nem kíséreljük meg a választ; de nem tagadható, hogy vannak analógiák, hasonlóságok különböző korok és országok történelmi fejleményei között. Erre mutatott rá most G. B. Sani, a St. Bonaventure (N.Y.) egyetem tanára a N. Y. Times-nek irt levelében. Ezt oly világosnak és érdekesnek tartjuk, hogy lefordítjuk itt jórészét: "Egy másik háború visszhangja" a levél cime. így kezdődik: 56 éves olasz vagyok, igy fasiszta világban nőttem fel és most meglepetten ismerem fel a párhuzamot a Johnson-kormányzat és a Mus- solini-irodalom propagandája közt. A fasiszták az etióp (abesszin) 1935-36-os háborút úgy okolták, hogy az abesszinek olasz Szomáli határát támadták, gerillákat csempésztek be (infiltrated). Az olaszok kimutatták jóakaratukat, de Haile Selassie császárt az angolok ellenséges politikára késztették. Azt mondták, az olasz hadsereg hivatása egy népet felszabadítani a rabszolgaságból és megismertetni vele a római-keresztény civilizáció áldásait... A nemzetközi sajtó példátlanul brutális olasz támadásról irt, mig az olasz nép ezt a humanizmus nagy teljesítményének tartotta. Az olasz beavatkozást a spanyol háborúba (1936 —39) döntő fontosságúnak mondták ahhoz, hogy “megakadályozzák a kommunista uralmat a Földközi-tengeren” s az olasz nép meg volt győződve, hogy Franco spanyol háborúja igazságos volt és az olaszok segítettek “megvédeni a keresztén^ civilizációt a kommunista barbársággal szemben.” Albánia elfoglalását 1939-ben azzal igazolta, hogy ott kommunista uralom fenyegetett és “önvédelmünk érdeke, hogy partjainktól 70 mérföldre ne legyen kommunista állam.” Ugyancsak meggyőződése volt, hogy Itália hivatása más népek megsegítése a római-keresztény civilizáció boldogságát megszerezni; ezért küldte katonáit “a koi»- munizmus ellen küzdeni Oroszországba.” És, igy tovább... | Javaslom, hogy azok az amerikaiak, akik több érvet keresnek a vietnami háború jogosságának bizonyítására, olvassák Mussolini beszédeit, hivatott- ságát a rabszolgák felszabadítására, a római rend bevezetésére. Ugyanúgy ahogyan mások “demokráciát” akarnak másutt megvalósítani, erődöket építeni a “világkommunizmus terjeszkedése ellen.” Ilyen olvasmányok módot adnának érdekes összehasonlításokra. A JAPÁN VÁROSOK IS BAJBAK VANNAK A N. Y. Times cikke január 19-én a japán városok növekvő problémáiról számol be — talán vigaszképpen az amerikai városok lakói számára. A japán városok lakói is a modern, iparilag fejlett, kapitalista országok tipikus problémáival küzdenek és helyzetük sok szempontból rosszabb, mint más kapitalista országoké. Japánban mindenki szeretné beszerezni magának a legmodernebb technikai és kényelmi felszereléseket, mint színes televíziót, autót és lakáshütő berendezést. Közönséges tv-je már majdnem mindenkinek van. Hűtőszekrényeket, mosógépeket és más háztartási gépeket nagyobb mennyiségben adnak el, mint bármely más országban, az Egyesült Államok kivételével. De a japánok életszínvonala mégis rendkívül alacsony. Annak ellenére, hogy Japán az Egyesült Államok és a Szovjetunió után nemsokára a világ harmadik vezető ipari országa lesz, életszínvonalban a 22-ik helyen, Venezuela mögött áll. A bőven gyártott luxuscikkek mellett a japánok egészségtelen, zsúfolt, rossz lakásokban laknak. A családok 40 százaléka kétszobás, vagy kisebb lakásokba van bezsúfolva, a városokban 50 százalék az arány. A lakások kétharmada nincs szennyvízcsatornával összekötve. Kevés park vagy más szórakozóhely van és a közjármüvek rettenetesen zsúfoltak. A japán városokban van a világ legszennyezettebb levegője. Az egyik japán hírlap vezércikke kifejtette: “Az átlagos városi lakos fizikai és lelki bajokkal van körülvéve.” A luxuscikkeket általában úgy szerzik be, hogy ezért sok mást feláldoznak. A modern életkörülmények miatt a családi élet nagyon meglazult. A hajszolt életmód a japán lakosság egészségében is megköveteli áldozatát. Az egészségügyi minisztérium legújabb statisztikája szerint minden 12 lakos közül egy beteg, többnvü'e emésztési, vagy tüdőbetegségben. “Az embereknek nincs többé idejük, hogy étkezés után pihenjenek’,, mondja a vezércikk és azt is hozzáteszi, hogy a legtöbb otthonban nincs hely, vagy lehetőség a nyugodt időtöltésre. Az egészségügyi statisztika azt is kimutatta, hogy a japánok étkezése hiányos és a legtöbben csak fele annyi vitamint kapnak étkezésükben, mint amennyi elfogadottan az egészség fenntartásához szükséges. A táplálkozásban a vitamin, a kalcium és a fehérje elégtelensége és a japán munkások általános “fáradtsága” az oka annak, hogy enyhe betegségből is lassan, átlagban 8.4 nap alatt gyógyulnak fel. A Tokió és más nagy városok fölött állandóan felgyülemlett füstköd gyakori légzőszervi betegségeket idéz elő. A közoktatási minisztérium tanulmánya örvendetes megállapításának sem tudnak már örülni a szakértők. A tanulmány kimutatta, hogy a mai gyermekek magasabbak, mint az ugyanolyan korúak egy évvel ezelőtt. A fiatalok általában magasabbak, mint az előző generáció volt, de fizikailag sokkal gyengébbek.A fiatalság nagy nyomás alatt van az iskolákban, a vizsgák különösen megviselik őket, egyeseket öngyilkosságba kergetnek. Japánban is bizonyos fokig elterjedt az alkoholizmus és a kábítószerek használata. Diplomáciai megoldást javasol Wilson és Kosigin MOSZKVA. — Anglia és a Szovjetunió miniszter elnökei, Wilson és Kosigin háromnapos konferenciát tartottak és közös nyilatkozatban kihangsúlyozták: “A vietnami kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Politikai kiutat kell keresni és biztosítani kell a vietnami nép önrendelkezési jogát.” Wilson nagy elismeréssel beszélt a sajtó képviselői előtt arról, hogy a szovjet kormány mérsékelt magatartásra buzdítja az arab államférfiakat az izraeli kérdéssel kapcsolatban. ___________I Tankönyveket lopnak az egyetemeken Még a legjobbhirü egyetemek könyvesboltjába» is nagy számmal lopják a diákok a tankönyveket * polcokról. A múlt ősszel a Harvard egyetem 18 tanulóját csípték rajta könyvlopáson. Legtöbbjük«* csak megfeddték, hármat kitiltottak az egyetemről; ezek közül kettőt már besoroztak. Hasonló esőtek fordultak elő a Yale egyetemen és a kaliforniai San Jose State College könyvesboltjában is. A Wisconsin egyetem kooperativ könyvesboltjában, a nyár közepe óta 95, lopáson ért diákot tartóztattak le. A Harvard és a Yale egyetemek teológiai hallgatókat is megbüntettek könyvlopásért és múlt ősszel a Colorado egyetem könyvesboltjában lefüleltek egy filozófiai hallgatót, aki éppen egy etikáiról szóló tankönyvvel próbált kisurranni. Mi az oka ennek a nagyarányú könyvlopásnak, amelyben tisztességes családból származó, jó és rossz tanulók egyaránt részt vesznek? Egyesek úgy magyarázzák, hogy ez is a fiatalság lázadásának egyik megnyilvánulása, amellyel a rendszer elleni tiltakozását fejezi ki. A tény azonban az, hogy a tankönyvek rendkívül költségesek. A nagyon magas tandijak mellett a tankönyvek ára még külön, nagy terhet ró az egyetemi tanulókra. Ezeket a súlyos költségeket még az ingyenes tandiju városi és állami egyetemek hallgatóinak is saját zsebükből, vagy szüleiknek kell megfizetniük. Ottawa. — A kanadai munkanélküliek szám* 353.000-re emelkedett a múlt év decemberében« A novemberihez viszonyítva ez 22 százalékos emelkedést jelent. ♦ jg.jt jB
