Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-25 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 25, 1968 Fodor Erna: AZ ÜT, AMELY A FEHÉR HÁZRA VEZETETT Valamennyi nagyvállalat szerepet játszik a politikában, de a Brown & Root cég ebben is különleges'. Herman Brown éveken át egyedül irányította a texasi törvényhozást. Állandóan két—három kijárót (lobbyists) tartott és egész sereg ügyvédet, akik velük dolgoztak. “Nem ment keresztül törvényjavaslat Texasban — jegyezte meg egy austin-i ügyvéd —, ha Herman kijárói ellenezték azt.” Hart Stillwell, texasi ujságiró, 1951-ben irta a Nation cimü folyóiratban: “Politikailag Herman a leghatalmasabb ember Texasban, úgyszólván az egész államot uralja.” Mikor a szakszervezetek Herman üzemeit próbálták megszervezni, törvényhozással illegálissá tette a szakszervezeteket; 1950- ben birósági rendelettel, 92 szakszervezetet eltiltott attól, hogy bármely üzemét is piketelhessék. (A texasiak felhúzzák az orrukat, ha a Brown & Root cégről beszélnek munkával kapcsolatban, mert mindenki tudja, hogy ott fizetnek legrosszabbul.)' TeXas állam 100 millió dolláros útépítését is Brownék kapták 1950-ben. Az állami adótörvényeket a Texas Research League irta és a törvényhozás megszavazta. Ez a Liga Brownék, a Humble Oil and Texas Gulf Sulphur és az állam másik néhány iparmágnásából áll, akik utánajártak, hogy Texas több adót kap a cigarettából, mint a hatalmas gáz- és olajbefektetésekből.v Ez volt a Brown-gépezet vagy ahogy később nevezték a Johnson-gépezet müve, és nem tűrt beleszólást működésébe. Minden munkásvédelem kommunizmus A ’40-es és ’50-es években munkásvédelem, vagy minimális órabér követelése egyenesen kommunista követelésnek számított Texasban. Herman Brown nem is akarta ezt másképpen. Bosszúálló volt, ha valaki ellenezte ezt. Amikor Stuart Long, népszerű austin-i rádió-kommentátor a KVET állomáson szót mert emelni a munkások érdekében, Herman elbocsáttatta. Ez elég könnyű is volt, hiszen a KVET tulajdonosa John Connally volt; a KVET különben is Lady Byrd Johnson KTBC rádióállomásának mellékvállalata volt. S hol van a KTBC állomás? Herman saját épületében, a “Brown Building”-ban, Austin belvárosában. Később, amikor LBJ hatalma megnőtt, megmondhatják a texasi politikusok, milyen haragra lobbant Lyndon azok ellen, akik bármiben is próbálták Herman számításait keresztülhúzni. Hermanék uralták a politikai élet minden fázisát Texasban. Az iskolaszékben, a törvényhozásban,1 a kongresszusban tőlük függött a jelöltek megválasztása. Néha egészen furcsa utakon adták hozzájárulásaikat a választási költségekhez. Egy gyakran alkalmazott módszer volt pl. az “annual safety show”. Ezt a város egyik politikai ügyvédi irodája szervezte. A Brown & Root cég valamennyi alkalmazottja részére $7.50-es jegyet vásárolt (levonható volt az adóból). Brownék a “nép”-től jövő politikai akció megszervezéséhez is nagyszerűen értettek. Alkalmazottaik részére bélyeggel ellátott személyes levelezőlapokat adtak, hogy küldjék el barátaikhoz, hogy azok is Brownék kiválasztottaira szavazzanak. A “Conservative Action Club” (4100 Clinton Drive) végzi hasonló célú tömeges postázásaikat, C. D. Stephen vezetése alatt, aki mint Brownék politikai niegbizottja, rendszeres előadásokat tart Brcwnék alkalmazottainak. Különben Braunéinak saját sajtójuk is van alkalmazottaik a:yrac; ásóra, ha a fenti még nem volna elegendő. Érdekes választás Texasban . . . Tavaly, a kongresszusi előválasztásokon, veszély fenyegette Brcwnék két kongresszusi emberét, Alléit Thcmast, és Bob Caseyt, a texasi liberálisok által, akik utálják Brownékat. Bili Kilgarlin ügyvéd, aki az ellenfelek egyike volt, a következőképpen nyilatkozott: “A választás napján, a két kerület minden választási helyén 3-an adogattak ki röpcédulákat. Brown & Root kb. 350 alkalmazottja túlórázott, hiszen szombat volt. A foreman szervezte meg. Autón vitték őket a szavazőhelyekre és a parancs az volt, hogy ott maradni az urnák bezárásáig, amikor szintén autóval vitték el őket. Mindez napi munkájukhoz tartozott. George Brown csak fél-győzelmet aratott. Pártfogoltját Caseyt újra megválasztották. A másik, Thomas, meghalt és a helyébe benevezett egyén Brownék és Oveta Culp Hobby Houston Post-ja minden mesterkedése ellenére megbukott. Jó humora van George Brownnak A rossz nyelvek azt beszélik, hogy George Brown két kutyát tart virginiai birtokán, Huntsland-en, ahol a majdnem fatális szivroham érte Johnsont 1955-ben. Az egyik kutyát “Albert”-nek, a másikat “Thomas”-nak hivják és amikor Lyndon megjelenik elég gyakori vizitjére, George ujjával csettint- ve, hivja kutyáit, “Ide Albert, ide Thomas”. Lyn- dont, mint mondják, ez mindig nagyon szórakoztatja. Meglepő ez a furcsa anekdota, mert hiszen George és Albert régi barátok és iskolatársak voltak a Rice egyetemen Houstonban. George 500,000 dollárt adott a Brown-alapitvány pénzéből és ezzel az Albert Thomas politikai tudományok székét ala- pitotta meg a Rice egyetemen. Ezt Thomas ki is érdemelte. Thomas, élet és halál ura volt a polgári védelem és a házbizottság sok más kiadása felett. Kennedy elnök is tapasztalhatta ezt, mert amikor a polgári védelmet szorgalmazta, felfedezte, hogy Thomas nem hitt a polgári védelemben. Hiába próbált bármit is, üthette az asztalt, Thomas nem utalta ki rá a költségeket. Meg is halt a polgári védelem! Kennedy elfelejtett garantálni a védelemből egy szép összeget Brownék részére. Kennedy az űrkutatást is szorgalmazta, Albert Thomas viszont ezt sem akarta. Valamit azért megszavaztak erre, de sokat visszatartottak, különösen az űrhajózási központ létesitését, amelyért vagy 20 város is versengett. A logikus hely erre természetesen Cape Canaveral volt Floridában, ahol már meg volt az alap, nem pedig Texasban, Thomas kerülete. De győzött a “realizmus”. Texas kapta az űrközpontot, s ettől kezdve Thomas volt a legjobb hive az űrprogramnak. Az űrközpont megadásában nagy segítséget nyújtott a National Aeronautics and Space Council elnöke, Lyndon Johnson, valamint a képviselőház Science and Astronautic bizottságának tagja, Bob Casey és a mögöttük álló BALTIMORE, Md: — Az American Smelting & Refining vállalat levelet küldött munkásaihoz, akik a múlt év julius 15-e óta sztrájkolnak. A tröszt megbízottja azt irta a levélben, hogy ha a munkások nem térnek vissza haladéktalanul a munkába, uj alkalmazottakkal fogják az üzemet megindítani. A fenyegető levélre csupán egy maroknyi munkás reagált és a nagy fimomitó ma is tétlenül áll. A vállalat szószólója azonban igy nyilatkozott: “Várunk néhány napig és ha a sztrájkolok nem hajlandók visszatérni, akkor uj munkásokkal helyettesítjük őket.” íme most már nyílt sztrájktörésre vetemednek a réztrösztök képviselői. Úgy vélik, hogy a munkások hat hónapi sztrájk után eléggé kiéheztek, hogy visszakényszeritsék őket a munkába, a vállalatok által diktált munkakörülmények mellett. Megkezdődtek a tárgyalások PITTSBURGH, Pa. — 30,000 kanna-gyári munkás szerződése jár le január 31-én. Az American és a Continental Can vállalatok és az acélmunkások szakszervezete között megkezdődtek a tárgyalások. A munkások magasabb bért és a munkaidő csökkentését követelik. Az alumínium-munkások szerződése junius 1-én, az alap acéliparban dolgozók szerződése augusztus 1-én jár le. 5.6 százalékos volt a béremelés WASHINGTON, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelenti: 1967-ben az ipari munkások átlag bére 5.6 százalékkal emelkedett. Ez a szám visszatükrözi nemcsak a munkabér emelkedését, de az összes mellékjuttatásokat is. 1966-ban az emelkedés csupán 4.5 százalék volt. George Brown. Martin Hurley, a houstoni kereskedelmi kamara elnöke írja könyvében, a “Decisive Years for Houstonéban a következőket: “1961 junius elején hallottam valamit arról, hogy valami uj központ létesül az ország űrkutatásával kapcsolatosan; érdeklődtem az alelnök Johnson irodájában, felhívtam Albert Thomas és Bob Casey képviselőket... Néhány hétre rá kijött egy vizsgáló bizottság... George R. Brown különösen hatásos munkát végzett a megfelelő hely kiválasztásában Albert Thomas képviselővel.” Az űrközpont részére kiválasztott hely a Humble Oil & Refining Co. tulajdona volt. Ez Texas legnagyobb olajcége, a Jersey Standard Oil leányvállalata és Brownék régi politikai és üzleti barátja. Humble is igen jótékony volt, éppen úgy mint Rockefellerék, amikor az Egyesült Nemzetek részére, annak idején, az East River menti “slum” (nyomor) negyedből egy darab földet adományoztak, ami aztán az ENSZ miatt úgy felvitte körülötte a telek értékét, hogy százszorosán visszakapták befektetésüket a “jótevők”. Humble Oil 1,000 acret adott a Rice egyetemen keresztül. George Brown volt az irányitó, mint az egyetem vezetőségi elnöke. Humble, Rice és Brown valóságos aranybányát kapott ebből a tranzakcióból. A körülötte lévő terület értéke, a környéken lévő üzletekével együtt hihetetlenül felemelkedett, temészetesen Hufnble és társaik javára. A Rice egyetem kapott egy űrkutatási részleget és értékes szerződést a kormánytól, mint bármilyen más üzlet. A 250 millió dolláros építkezést pedig természetesen ki más vezethette volna, mint Brownék. A Northrop Corporation szerződését is, másik kilenc ajánlkozó előtt szintén Brownék kapták. Ez egymaga évi 10 millió dollárt ér ma. A NASA (National Aeronautics & Science Administration) a Darius Field épitését is Brownék megbizottjának adta. Az űrhajózás kutató telepei környékén épülő telepek és hatalmas utak építésének 80 százalékát szintén Brownék kapták meg. A közeli Nas- sau-i-öböl 100 millió dolláros építési programja is az övék lett. Mindez azért, mert George P^mvn “olyan nagyszerűen hatásos volt az Albert Thomas képviselővel való tárgyalásokon.” PHILADELPHIA, Pa. — 15,000 közlekedési munkás nevében a szakszervezet képviselői aláírták az uj szerződést, mely 41—61 cent órabéremelést jelent. A munkások ez évben 6 százalékos, a jövő évben 5 százalékos béremelést kapnak. A gépkocsi-javítók ezen felül 20 centes órabéremelésben részesülnek. Milliók sztrájkoltak WASHINGTON, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy 1967-ben 2.9 millió munkás sztrájkolt. Több mint az elmúlt 15 esztendő bármelyikében. Összesen 4,475 sztrájkban 41 millió munkanapveszteség volt . A múlt év julius 15-e óta, vagyis több mint hat hónapja 60,000 rézmunkás sztrájkol. Kinevezést követelnek CHICAGO, 111. — A város 2,500 helyettes tani- < tója sztrájkba lépett, követelve állandósításukat anélkül, hogy az állami törvény által előirt vizsgát kellene letenniök. Nagyobb nyugdijat követelnek NEW YORK, N. Y. — Azok a városi alkalmazottak, akik még nem nyerték el azt a jogot, hogy bérük 50 százalékával mehetnek nyugdíjba, szak- szervezeteik utján próbálják ezt a kedvezményt kiharcolni maguknak. Kézmosási időt követelnek DETROIT, Mich. — A General Motors Defiance, O.-i öntödéjében dolgozók sztrájkba léptek. Követelésük, hogy ebédidő előtt hat perces kézmosási időt kapjanak. Nem sikerült a sztrájktörés Aláírták az uj szerződést
