Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1968. A húgyhólyag gyulladása — vagy mindennapi nevén hólyaghurut — egyike a. leggyakoribb s éppen ezért a legismertebb betegségeknek. A hólyaghurutot is, más szervek (bél, garat stb.) gyulladásáshoz hasonlóan, baktériumok okozzák. Baktériumok, az életműködések során gyakran kerülnek a vizeletbe, és igy a hólyagba is. Hólyaghurutot, ennek ellenére, sokkal ritkábban — vagy egyáltalán nem — kapunk, mert a sima és fénylő, belső hólyagfelület, az egészséges hólyagnyálkahártya mindaddig ellenáll a fertőzésnek, amig valami szokatlan, a normálistól elkérő “ártalom” meg nem változtatja a nyálkahártya élettani viszonyait. Megváltoztatja például a hólyagnyálkahártya normális vérkeringését, ha valaki hosszabb ideig abnormálisán lehűlt, nehezen felmelegedő helyen ül, s akkor is ha hideg vízben vagy nedves, hűvös kövön mezítláb járkál. Ilyenkor azért változik meg a hólyagnyálkahártya vérkeringése, mert a láb lehűlése, az idegek közvetítésével, összehúzza az altestben a Térereket. Károsan ingerli a hólyagnyálkahártyát az is, ha a hólyag nagymértékben tultelitődik és kitágul. Ez rendszerint akkor következik be, ha valaki, “emberi okokból”, erőszakosan visszatartja a vizeletét, illetve, ha gerincvelősérülést vagy agyhártyagyulladást követő bénulás, hólyagfalsüllye- dés, esetleg prosztatatultengés miatt, hosszobb időn — nemegyszer egész életén — át, nem birja teljesen kiüríteni a hólyagját. Átmeneti vérkeringési zavart okozhatja hólyagban a rendetlen havi vérzés, a tartós székrekedés, valamint a nemi élettel történő visszaélés. Az említettek és egyéb durva behatások (szokatlanul csípős ételek, italok) mindegyike külön-külön is, vagy több ok együttesen, közrejátszhat abban, hogy a húgycsőből, a vizeletből vagy esetleg a vérből (tályog, tüdőgyulladás, mandulagennyese- dés) a hólyagba jutott és bizonyos ideig ott tar- tórkodó baktériumok a hólyagnyálkahártyán hurutot okozzanak. - r £ á-. A hólyaghurut rossz közérzettel kezdődik,: amit a húgycsőben jelentkező idegen-érzés, majd a gyakoribb vizeletürítés és az utána is visszamaradó enyhe inger követ. A vizelési ingerek gya- kőris ága éjjel-nappal egyaránt jellemző, és a vi- zelés befejezését néhány másodpercig tartó fájdalom kiséri. A vizelet, a beteség súlyosságának megfelelően, enyhébben vagy erősebben zavaros, néha véres, a hólyagtáj pedig fájdalmas. Hőemelkedés vagy láz is kiséri e tüneteket. Hólyaghurutot gümőkór is okozhat, s daganatnak, hugykőnek is lehet a következménye. Ezek is arra intenek, hogy az említett vizelési panaszokat ne kísérelj ük meg házi szerekkel (meleg só, medveszőlő-tea st*b.) megszüntetni, hanem minden esetben forduljunk orvoshoz. A hólyaghurut megelőzésére pedig lehetőleg kerüljük a felsorolt visszaéléseket és azt az életmódot, amely a hólyag normális életműködését megváltoztathatja. Itt* érdemel említést a nők “divatos” öltözködése is, ami azonban nem zárja ki, hogy a hidegre érzékenyek melegebb alsóruhával védjék magukat a téli hónapok ban a húgyhólyag ártalmaival szemben. Dr. Babies Antal egyetemi tanár A homloküreg gyulladása Gyakran jelentkező, kínzó panasz a fejfájás, amely számos okot és még több következményt takar. Az okok közöűt éppúgy megtalálhatjuk a székrekedést, mint a lázas állapotot, de ide kell sorolnunk az úgynevezett orrmelléküreg-gyulla- dásokat is. Az utóbbiakkal szeretnénk most egy kissé részletesebben foglalkozni. Ismeretes, hogy az orr csontos vázában üregek RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva EGÉSZSÉGÜGY vannak. Ezek az orrüregek. De koponyacsontokban még számos kisebb-nagyobb üreget, üreg- rendszerű találunk. Ezek: a homloküreg, az arcüreg, az iköből és a rostasejtek üregrendszere, amelyeknek egy részével, normális élettani viszonyok között, az orrüreg kapcsolatiban áll; járatok, csatornák kötik össze őket. Ez az összeköttetés igen jelentős. Nemcsak azért, mert* a melléküregek igy részt vehetnek az orrüreg alapvető működésében (a levegő felmelegítésében, párásitásában, az orrhangok felerősítésében stb.) hanem azért is, mert az orrüreg fertőzései ezekre az üregekre is átterjedhetnek. Mi is tulajdonképpen a homloküreg gyulladása? A homloktájékot a koponya csontjai közül a homlokcsont* alakítja ki. Ebben a csontban van a homloküreg (sinus frontalis), amelyet normális állapotban levegő tölt ki. Ha azonban fertőző baktériumok jutnak ide, akkor gyulladásos savó vagy akár genny is képződhet benne, és ez kínzó fejfájást okoz. Hogyan kerülhet az orrmellék üregbe fertőző kórokozó? Úgy, hogy az orrüregg gyulladásos elváltozása az összekötő járatokon keresztül ráterjed a melléküregekre, igy a homloküregre is. Ez a fertőzés egyszerű náthából is kialakulhat. A fejfájás a beteget előbb-utóbb orvoshoz kényszeríti, aki — alapos vizsgálat után — eldönti, hogy gyógyszerek segítségével (orresepp, orrkenőcs, lázcsillapító szerek) illetve különböző hőkezelésekkel elérhető-e gyógyulás, vagy erélyesebb eszközökhöz kell folyamodni: homloküreg- öblités, esetleg műtét válik szükségessé. Mint minden betegségre, a homloküreg-gyulla- dásra is érvényes a szabály, hogy köunyebb megelőzni, műit gyógyítani. Mi a teendő? Ne hanyagoljuk el a legkisebb náthát sem, mert szövődmény léphet fel! A régi háziszerek (székfü, hársfatea, növényi, olajos, hashajtók és keserüvizek) mellett, a városi ember számára szinte nélkülözhetetlenné válik az orresepp. Miért? Közlekedési eszközeink zsúfoltsága előnyös feltételeket teremt a fertőzésre. Az egymás mellé préselődött utasok tüsszögnek, köhögnek, s ilyenkor, sőt a nyitott szájjal történő kilégzéskor is, méterekre terjednek a nyál- cseppekkel a légutak kórokozói. Megszüntethető-e egy csapásra a fertőzési lehetőség? Zsebkendőhasználattal, egy kis fegyelmezettséggel, jóakarattal és emberszeretettel igen. Nagy fáradság? Lehet. Megéri? Természetesen. Gondoljuk csak el, hány ember menekülne meg a kellemetlen “orrcsöpögéstől”, nem is szólva az esetleges szövődményekről, járványokról — az országot időnként végigsöprő influenzáról. Dr. Balogh István Mikor hívjunk sürgősen orvosi? Erre bizony nem könnyű válaszolni! Eszméletlen emberhez, természetesen, mindenki azonnal orvost hiv. Csonttörés gyanúja, kisebb- nagyobb sebek esetén sincs kétség. A levegő után kapkodó emberről is mindenki tudja, hogy sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége. Jelentéktelennek tűnő vágj* éppen nyilvánvalóan felnagyított fájdalom, szerteágazó, bizonytalan panaszok estén azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A betegség tüneteinek felismerését az orvos sok éven át tanulja az egyetemen, és még ősz fejjel is kerülhet probléma elé, amikor betegét vizsgálja. Nem lehet tehát “receptet” adni, hogy mikor hivjunk orvost. A késedelem a beteg életébe kerülhet, a feleslegesen történő sürgős kihívás viszont más betegek ellátásától vonja el az orvost. Néhány jó tanács talán mégis hasznos lehet. Vannak ugyanis olyan jelek, tünetek, amelyek kétségtelenné teszik a laikus előtt* is, hogy orvosra van szükség. Ilyenek lehetnek: a beteg fekvése, arckifejezése, a bőr egyes elváltozásai és a testhőmérséklet. Az ágybn fekvőa beteg azt a testhelyzetet választ ja, amely megszabadítja fájdalmaitól.A hasi szervek megbetegedésekor, hogy a hasfal (hashártya) feszülését elkerülje, felhúzza térdeit. Ha ez nem elég, oldalra fordul, és összegörnyedve fekszik. x Ez a tünet főleg gyermekeknél használható fel. A felnőtt elmondja panaszát, mig a kisgyermek, az orvostól és a kórháztól való félelmében, sokszor eltagadja fájdalmait. Jellegzetes testtartást vesz fel az agyhártyagyulladásban szenvedő beteg. Oldalt fekszik, térdeit felhúzza, de fejét hátrafesziti. A súlyos állapotot jelzi a beteg arckifejezése is. Sápadt*, szeme beesett, orra jellegzetesen megnyúlt. Tekintete sem a mekszokott, aggódó vagy megtört, érdektelen. A bőr elváltozásai fertőző betegségre hívják fel a figyelmet. A fertőző májgyulladás például s á r g as á got okozhat, azaz az egész bőrtakaró egyenletes, a szokottnál sárgább elszíneződést kaphat. Ez a színárnyalat* legkorábban a szemen vehető észre. A fertőző gyermekbetegségek zöme kiütésekkel jár. Csecsemőkhöz egyébként a betegség első jeleire haladéktalanul orvost kell hívni, mert a csekély ellenállású szervezet órák alatt felmondhatja a szolgálatot. A betegség fontos jele a láz. A testhőmérsékletet általában a hónaljban mérjük, de lehet a szájban vagy a végbélben is. Az utóbbi két helyen fél fokkal magasabb értéket kapunk. Csecsemőknél mindig a végbélben mérjük a hőmérsékletet, de előzőleg vékonyan vonjuk be kenőccsel az üveget. Használat előtt a lázmérőt rázzuk le. H ő e m e lkedésről beszélünk 97—99 F. fok között, 99 fok felett pedig lázról. Tudni kell azt is, hogy étkezés után vagy nagyobb testi megerőltetést követően, a legtöbb ember hőmérséklete meghaladja a 97 fokot, anélkül azonban, hogy beteg lenne. Nyugalomban, délután három és hat óra között a legmagasabb a hőmérséklet. Enyhe hőemelkedés kimutatására ez az időpont* a legalkalmasabb. — Van nak, akiknek normális hőmérséklete 97 fok, vagy akár 98. Azt azonban, hogy ez nem betegséget jelző hőemelkedés, hanem a szervezet megszokott állapota, csak orvos állapíthatja meg. A hőmérőt használat után erősen mossuk le, majd töröljük szárazra. A leesett, eltörött hőmérőből szétguruló higanycsepeket nagyobb golyócskává söpörjük össze, és dobjuk ki, mert a párolgó higanygőzök folyamatosan mérgezik a levegőt. Nem szándékoztunk csalhatatlan receptet adni, mikor kell feltétlenül orvost hívni. Úgy véljük, mégis kialakultak a “recept” körvonalai. Ahogyan az étel lényegét* az ize adja, amit csak a gyakorlott háziasszony tud jól eltalálni, mi is receptünk végére hagytuk a lényeget: a legkisebb kétely esetén hivjunk orvost! Dr. Novák János Korábban, gyorsabban növekedünk A legutóbbi évszázadban az emberek magasabbak lettek, mint azelőtt és korábban érik el fizikai érettségüket, írja a Londoni Egyetem gyermekegészségi professzora, J. N. Tanner. A növés is átlagosan fiatalabb korban szűnik meg. Manapság csak rendkívüli esetben nőnek a fiatalok 19 éves koruk után. Az egész világon az egyre korábbi fizikai érettség az Egyesült Államokban megálla- podóban van, de másutt nem. Egyik oka a korábbi érettségnek és a magasabb termetnek a jobb táplálkozás, de más okai is vannak, amiket eddig még nem tudtak megállapítani. Legyünk hidegvérüek? A Califomiai Egyetemen az öregedés tanulmányozásával foglalkozó intézetben végzett kísérletekből azt következtetik, hogy ha az emberi szervezet hőmérsékletét csak három fokkal le lehetne szállítani, elméletben az emberi életet esetleg 20 évvel lehetne meghosszabbítani. Az alacsonyabb hőmérsékletű, hidegvérű állatok lassabban öregszenek. Ha ugyanezt embereknél lehetne előidézni, ez a várható életkor meghosszabbításában nagyobb eredményt jelentene, mintha a rák és a szívbetegséget már teljesen gyógyítani tudnák.
