Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-18 / 3. szám
Thursday, January 18, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Schalk Gyula: Csendes-óceáni partokon Egy nap a Mount Wilson Obszervatóriumban Életünk legszebb órái, melyekben vágyaink teljesülnek. A beteljesülő vágyaknak különös, soha vissza nem térő varázsuk van. Ezzel a varázslatos hangulattal, és várakozással indultam el Los Angelesből, hogy eljussak minden csillagász legnagyobb és leghőbb vágyának egyikéhez: megtekintsem a Mount Wilson Obszervatóriumot, mely az óceán partján, Kalifornia legszebb tájainak egyikén fekszik. Nem is Los Angelesből, Pasade- nából inkább vezet hozzá az ut. Los Angelestől 48, Pasadenától pedig 40 kilométerre fekszik. A szállásunktól mintegy negyedórái autóúttal érjük el a 2. számú országutat, mely az Angeles Crest Highway nevet viseli. A hires csillagvizsgáló felé erről az útról nyílik néhány kilométerrel távolabb bekötőút. Ezt az utat, mely a Sierra Nevada legdélibb nyúlványait képező San Bernardino és San Gabriel hegységeken vezet át, még 1864-ben kezdték építeni Benjámin Davis Wilson, közismertebb nevén: Don Benito, Los Angeles akkori polgármestere irányításával. Az ut csodálatos szépségű tájakon vezet keresztül. Lassan, fokozatosan emelkedik először a San Raffael hegység oldalára kapaszkodva, majd a Tujunga patak völgyét követve halad. Eztán meglehetősen meredeken tör a San Gabriel hegység belseje felé. Az ut szélén kilométerenként*, azaz lábanként jelzik a magasságot. A Wilson csúcs 5,714 feet, vagyis 1742 méterrel fekszik a tengerszint felett. Davis Wilsonnak meglehetősen sok nehézséget okozott a vadregényes tájon át használható utat vágni. Egy-egy völgy áthidalására töméntelen mennyiségű cukorfenyőt vágatott ki. Ezekből ácsoltatta a völgyeket átívelő hidakat, melyek Tllatt 50—HM) méteres mélységek ásítanak. Az ut legnagyobb részét közvetlen a hegyoldalba vágták. Bizony ma is komoly feladatot jelent gépkocsival ennek az útnak a megtétele, mely nem any- nyira hosszával, sokkal inkább veszélyességével teszi próbára a vezető idegeit. Csak kis figyelmetlenség, és á gyenge, inkább jelképes, mint erős korlátokat könnyen kidönti a megcsúszó kocsi. Ilyen figyelmetlenségekről tanúskodnak a szinte feneketlen mélységben kerekeikkel ég felé forduló autók is, melyek egykori tragédiák emlékeit őrzik. . Ám bármennyire veszélyes is ez a vidék, a táj csodálatos szépségei megszámlálhatatlan turistát csalnak a környékre. így volt ez már a múlt században is, és az első ut megépítése után 25 évvel, 1890-ben már világossá vált, hogy a hegyre irányuló forgalmat újabb, korszerűbb úttal kell könnyebbé tenni. Ugyanakkor a Harvard Egyetem a Wilson csúcson felállította az első ideiglenes obszervatóriumot is. A súlyos felszerelések felszállitására még a Don Bénító által épített utat használták fel. Ennek a korabeli csillagvizsgálónak a főmiiszere egy 30 centiméteres lencsés távcső volt. A rendszeres munka azonban elképzelhetetlen volt komoly táborhelyek megépitése nélkül. Hiszen erre a magasságra az akkori eszközökkel feljutni önmagában is meglehetősen sok idők és energiát vett igénybe. A táborhelyek egyikét a csúcstól mintegy fél kilométerre északra, mig a másikat körülbelül egy kilométerre délre a jelen-------ÚJBÓL KAPHATÓ! — ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 légi Harvard hegy csúcsától építették fel. E két tábor elsősorban a kutatóknak nyújtott afféle turistaszállást. Időközben az uj ut megépítésére Los Angelesben és Pasadenában 30 főből álló társaság alakult Pasadena-Mount Wilson Toll Road Company néven. Ez a társaság nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy később a Mount Wilson tudományos intézményeknek adjon helyek. Az anyagi fedezetet, illetve annak nagy részét James H. Holmes, William R. Staats és Walter S.. Wright biztosították. Máa fenti adatok ismeretében megütközve lát- tem az ut egyes szakaszainak meglehetősen rossz és veszélyes állapotát. Ehhez viszonyítva el sem tudom képzelni, hogy Don Benito első ide vezető útja milyen lehetett. Egyes részeiben Te.as kirívóan rossz utrészleteihez masonlitote. A táj leírásával ezúttal nem kívánom a kedves olvasót terhelni, mert ismét hiányosak lehetnek a szavak, melyekkel az ember ecsetelni tudná a természet itteni szépségeit, változatosságát és látványosságait. Los Angelesben és Kaliforniában élő honfitársaim megengedhetik maguknak, ha még ezideig nem tettek volna, hogy egy alkalmas napon, szép időben kocsijukba szállva meginduljanak a Pasadenából elinduló 2. számú utón és rátérjenek a Wilson felé vezető autóutra. Megéri a fáradságot, megéri az időt. E helyen inkább arra térnék ki, hogy Kalifornia ezideig a csillagászat fellegvára, és talán ezt sem minden ember tudja. A világ két legnagyobb obszervatóriuma foglal itt* helyet egymástól alig 100 kilométer távolságban. Az egyik maga a Wilson, a másik pedig a hires Palomar Csillagda San Diegótól kissé északkeletre, mintegy 50—100 kilométerre. Ebből a két csillagdából indult el a XX. század modern természettudományos világképe, fizikai forradalma. Kalifornia itteni tájainak égboltja alatt ismerte fel az ember a világmindenség végtelenségének számos nagy jelét. Itt derítették ki, hogy saját csillagrendszerünkön kívül millió és százmillió számban keringnek a tér végtelen mélységeiben hasonló világszigetek, és ezekben a csillagdákban sikerült ezeket először fényképező lemezre rögzíteni. A Mount Wilson csillagászati szerepét és igazi lehetőségeit dr. George Ellery Hale (1868—1938) sejtette meg. Hale örökké emlékezetessé tette nevét a csillagászat történetében, hiszen az ő fáradhatatlan munkásságának eredménye a világ két legnagyobb csillagvizsgálójának létrehozása. Reá emlékeztet a Wilson Csillagda is. A Mount Palo- mar öt méter átmérőjű óriástávcsöve pedig nevét viseli. Hale az 1900-as évek elején, mint a Yerkes csillagda akkori igazgatója már hosszú idő óta keresett alkalmas helyet a csillagvizsgáló egyik napteleszkópja számára. Elsősorban jó légköri viszonyokkal rendelkező hely jöhetett számításba. A feltétel az volt, hogy Amerika középnyugati tájain (viszonylag közel a Yerkeshez) a Yerkes csillagda légköri viszonyainál jobb helyet találjanak. Később arra is gondolt, hogy valahol, bárhol a Földön egy fiókintézményt alapit. Nagyszabású felmérésekbe kezdett. Kiküldött munkatársai Kalifornia számos hegységét megmásztak, Arizona hatalmas sivatagjait végigjárták, még Ausztx'áliába is eljutottak, hogy alkalmas helyet találjanak a Yerkes Csillagda fiókintézménye részére. Végülis a Mount Wilsonx’a esett a választás, ahol az év legnagyobb részében felhőtlen az égbolt, és a csúcs az alacsonyan úszó felhők szintje felett fekszik. Ugyanakkor az újonnan megépített ut jó megközelítési lehetőséget is biztosított. Maga Hale is eltöltött kék telet a Wilson csúcson, ahol kis műszerekkel próbamegfigyeléseket végzett. Miután végleg elhatározta, hogy az uj csillagda a Wilson csúcsra kerül, megfelelő pénzforrás után kellett néznie. Sikerült megszereznie a Carnegie alapítványt kezelő társaság pártfogását. (Carnegie Andrew—1835-1919—skót szárma- zásu amerikai acélgyáros volt,az amerikai acélí. tröszt megteremtője, aki roppant* vagyonából többszázmillió dollárt közérdekű és tudományos alapítványokra, könyvtái’akra, intézetekre és a vi- lágbóke előmozdításának ügyére hagyományozott.) A társaság (Carnegie Institution of Washington) nagyfokú jóindulattal támogatta Hale törekvéseit, és az első megbeszélések után egy évvel már készen állt az első komolyabb műszer a Wilson hegy csúcsán. Ez a műszer az úgynevezett “Snow Telescope” volt. A Snow teleszkóp egy horizontális reflektor, mely Helexx Snow nevét viseli, aki a műszer megépítésének anyagi terheit még a Yerkes Csillagdában fedezte, és onnan szállították át a Wilson csúcsra. Ez volt az első napészlelő műszer a Wilsonon. Hale a kezdetben csak napészlelő állomást tervezett* erre a helyre. Az obszervatórium 1914 és 1918 között ennek megfelelően Mount Wilson Solar Observatory néven működött. Műszereivel és jelentőségével cikkünk kivetkező i’észében foglalkozunk. (Folytatjuk) H—U—M—O—R — Borzastóan fájt tegnap a fogam. — És ma mái’ nem fáj? — Nem tudom, mert a fogorvos kihúzta, és ott tartotta. • — Nem éi’tem a tudósokat! Azt mondják, hogy a Föld súlya nem változik. Hát attól a sok háztól amit ráépítenek, nem lesz nehezebb? • — Idegessé teszi önt, ha gyakoriok? — kérdezte a kíméletes szakszofonista. — Eleinte idegesített, mikor hallottam, hogy a szomszédok beszélnek róla — mondta a szomszéd —, de most már csináljanak magával amit akarnak. • Csuhadingert csalásért beidézték a rendőrségit. Amikor nagy nehezen hazaeresztik, meséli otthon a feleségének: —Képzeld, a rendőrőrmester azt mondta nekem, ha igy folytatom, még fégyházba kerülök. — Na és te mit feleltél? — Mit? Csak nem állok oda vitatkozni egy ilyen javíthatatlan pesszimistával?! • A sebésztanár vizsgáztatja a medikust, és a bonckésével a saját szivére mutatva, azt kérdi tőle: — Mondja meg nekem, hogy hova jutna abban az esetben, ha ezen a helyen négy centiméter mélyen leszúrna? A medikus rövid habozás után kiböki: — A börtönbe. Udvarias férfiak Egy Mrs. Gwenn Lowell nevű daytoni asszony, akit lábtöréssel ápoltak az egyik helyi kórházban, elragadtatással beszélt a férfiak udvariasságáról: — Amikor leestem az autóbuszról, és elterültem a földön, a férfiak lelkiismeretes óvatossággal léptek rajtam keresztül. Egyetlenegy sem akadt, aki rám lépett volna! A tengerjáró hajón utazó hires színésznő látta, hogy a szomszéd nyugágyában lévő embernek erős náthája van. “Nagyon kellemetlen? — kérdezte —• De még mennyire” — felelte az illető. “Tudok erre nagyon jót — mondta a szülésznő — menjen a kabinjába, rendeljen forró limonádét, vegyen be két aszpirint, bújjon az ágyba és jó sok paplannak takaródzon be. Izzadja jól ki magát, az biztosan segíteni fog. Egyébként ez és ez a nevem.” “Köszönöm — mondotta a náthás ember finom mosollyal —, nevem dr. Mayo, a Mayo Klinika főorvosa.” RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
