Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAíni WORD 5 Victor Perlő: ÖTVENMILLIÓ SZEGÉNY A szegénységnek nincs pontos meghatározása Többnyire elégtelen és rossz minőségű élelmet, ruházkodást, lakást, egészségügyi és más ellátást jelent. A szegénységet viszonylagosnak is lehet tekinteni; ilyen esetben azt jelenti, hogy egyes néprétegeknek, bizonyos időben és helyen, mindenből a normálisnál kevesebb van. A kormány számitása szerint a lakosság 14.5 százaléka, azaz 29,731,000 volt szegény 1966-ban. Ezek a hivatalos számok jobbnak tüntetik fel az adatokat a valóságnál és szépíteni igyekszenek a dolgokat. A kormány statisztikusai a nyomor színvonalát $3,335-ben állapították meg, nem farmmunkából élő négytagú család számára; $1,560-ban 65 évesnél idősebb, magányos nő és $2,185-ban fiatalabb gyermektelen házaspár esetében. De a kormányon kívüli komolyabb szakértők a nyomor színvonalát sokkal magasabbra becsülik. Leon Keyserling közgazdász a nyomor határvonalát 4,000 dollárban állapítja meg családonként és a “szükölködés” határvonalát 6,000 dollárban 1960-ban. Más közgazdászok is hasonló becsléseket tettek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy 1966-ban, az árak, az adók és a megélhetés más költségei emelkedésének tekintetbe vételével, a nyomor színvonala 5 ezer dollárnál kezdődik az átlag család részére és 2,500 dollárnál magányos egyénnél. Ez alig több, mint fele a 9,191 dollárnak, amely a Labor Department meghatározása szerint egy szerény családi életszínvonal fenntartásához szükséges. A lakosság 26 százaléka nyomorog A kereskedelmi minisztérium számadatai azt mutatják, hogy 13,796,000 családnak — és ebben 44,720.000 családtagnak a jövedelme — 5,000 dolláron aluli és 6,604,000 magányos egyénnek 2,500 dollárnál kevesebb a jövedelme. Ez azt jelenti, hogy 1966-ban 51,324,000 amerikai lakos, az összlakosságnak 26.1 százaléka, nyomorban élt. A szegények között többen voltak fehérek, mint -.feketék, de a fekete lakosságnak több mint a fele .volt szegény és az ő szegénységük még súlyosabb volt, mint a fehéreké. Ugyanez áll a spanyolnyelvü és indián lakosokra is. A szegények között különösen nagy arányban voltak nők. A szegények ellenségei azt a tévhitet terjesztik, hogy a szegények nem dolgoznak. A szegény családoknak csak 26.7%-ában nem volt dolgozó. Ezek nagyjából öregkoru házaspárokból, kisgyermekes családanyákból és munkaképtelenekből álltak. A többi családokban legalább egy, de sok esetben két, három, vagy több dolgozó volt. Természetesen a munkanélküliség is a nyomor egyik okozója, de egy munkás, aki tisztességes fizetést kap és bizonyos ideig munkanélküli javadalmazásban részesül, a nyomor színvonalánál többet keres. A legtöbb szegénységet az alacsony bérek okozzák A szegény családok közül 4,617.000 családfenntartó 1966-ban az év 50—52 hetén át teljes időben dolgozott. További 824,000 családfő 40—49 héten át dolgozott és öt családfő közül kettő dolgozott teljes időben több mint 9 hónapon át. Tisztességes fizetéssel kerestek volna annyit, hogy családjukat kihúzzák a nyomorból. Sok más szegény családban nem a családfő, hanem egy másik családtag dolgozott teljes időben. A szegény családoknak több mint felében a családfő dolgozott. Ezek között voltak keménygallérosok, farmerek, kiskereskedők és kétkézi munkások. Az utóbbiaknak több mint a fele gyári munkásokból állt. Ez meghazudtolja azt az elterjesztett tévhitet, hogy az ipari munkások mind nagyon jól élnek. Ma már nagyon gyakran emlegetik, hogy milyen “olcsón” véget lehetne vetni a szegénységnek. Egy michigani közgazdász Írja: “Az Egyesült Államok arra a pontra jutott, hogy a nyomort egyetlen tollvonással megszüntethetné. Nem kerülne többe, mint tiz milliárd dollárba évente, minden egyes nyomorgó családot a nyomor színvonala fölé emelni. Ez az ország össztermelésének kevesebb, mint 2 százaléka, az adóbevételnek kevesebb, mint 10 százaléka és a honvédelem költségeinek körülbelül egyötöde.” Ez most többe kerülne, de még igy is kitelne a katonai költekezés kétötödéből. A valóságban azonban a társadalomnak ez nem jelentene költséget. Minden reális program újabb munkaalkalmakat teremtene, amelyekben a munCsöng a telefon. Felveszem a kagylót. A vonal másik végén bemutatkozik valaki. J. K. vagyok, régen olvasom az Amerikai Magyar Szót. A múlt vasárnap — folytatja — nagy családi összejövetelünk volt és a beszélgetés egyedül akörül forgott: hogyan védekezhetünk az utonállók támadásai ellen? Megígértem az összegyűlt családtagoknak, hogy felhívom az Amerikai Magyar Szó szerkesztőjét és tanácsot kérek tőle. íme itt vagyok. Várom a választ. A kérdés váratlanul érintett és egy-két másodpercig szótlan maradtam. Majd igy “gondolkodtam hangosan”: semmi kétség nem fér ahhoz, hogy lapunk olvasói és minden newyorki lakos részére az utonállók támogatásai elleni védekezés az egyik legégetőbb kérdés. Nap-nap után egyre többen esnek áldozatul a támadóknak. Most már nemcsak az éj sötétjének leple alatt, de fényes nappal is megtámadják az embereket. Különösen az időseket, a nőket és azokat, akik egyedül merészkednek az utcára. Megígértem olvasónknak, hogy levélben fordulok a város rendőrkapitányához, hogy adjon tanácsot, milyen jogos módszert alkalmazhat a megtámadott egyén épségének védelmére. ígéretemet betartottam. Május 20-án levelet intéztem Leary rendőrfelügyelőhöz, megemlítve, hogy olvasóink hozzánk fordultak tanácsért, mitévők legyenek, ha megtámadják őket? Milyen legális eszközt használhatnak önvédelemre? pSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSí SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŰÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 210 East 86th Street New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490 ® Vámmentes küldemények és gyógyszerek I MAGYARORSZÁGRA! es CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete Magyar vízumok — Látogatók kihozatala Válaszol a rendőrség Május 24-i dátummal levelet kaptam Jacques Nevard rendőrfőnök-helyettestől, melyben biztosit, hogy a polgároknak joguk van az önvédelemre. Mellékelt négy nyomtatványt és felhatalmazott azok közlésére a lap hasábjain. Az egyik arról számol be. hogy a newyorki rendőrök a múlt esztendőben 643 személyt tartóztattak le emberölés, gyilkosság vádjával, 1,120 személyt nemi erőszak vádjával, 13,070-t támadás vádjával, 6,065 személyt betörés és 9,215 személyt fosztogatás vádjával. Ebből a brosúrából tudtam meg, hogy a newyorki rendőrök 1,648,975 telefonhívásra válaszoltak; olyanokéra, akik a 440-1234 számon hívták a rendőrséget segítségül. Azt is megtudtam, hogy hány szívbajosnak, cukorbajosnak, áldott állapotban lévő nőnek nyújtottak segítséget “New York legjobbjai.” Azt azonban hiába kerestem, hogy milyen jogos módszert alkalmazhat a megtámadott. Talán a második brosúra megadja a választ Kezembe vettem a második nyomtatványt: “Kákások több értéket termelnének, mint amennyibe a program kerül. A program költségét a magas profit rovására imák, mely a nyomor érmének a másik oldalát képezi. Nyilvánvaló, hogy az alacsony bérek magas profitot jelentenek. A munkanélküliség is bizonyos fokig nagyobb hasznot jelent, mert a munkaalkalom iránti versengést idézi elő és lenyomja a béreket. A sötétbőrü munkások nagyobb nyomora segít megosztani a munkások egységét és ezáltal a munkáltatók a fehér dolgozók munkájából is nagyobb hasznot húznak. Az amerikai részvénytársaságok profitja évi 88.8 milliárd dollár rekordmagasságot ért el 1968 első negyedében és a még sokszáz millió rejtett profitról nem is jelentenek. Innen kell a pénzt előteremteni a nyomor megszüntetésére Amerikában: V A privát iparban magasabb adók kivetésével; a munkanélkülieknek tisztességes jövedelem biztosításával. v* A gazdagok megadóztatásából munkaalkalom megteremtésével, jó fizetéssel, lakóházak építésére és más közszükségletek előállítására, a háborús költekezés megszüntetésével és mindenki számára egyenjogú alkalmaztatással. v" A monopólium árak és a házbérek szabályozásával. Azok. akik Amerikát uralják, egy centet sem akarnak feladni a 88.8 milliárdjukból. Ezért kell olyan nagy, kemény küzdelmet folytatni a nyomor megszüntetéséért. bitószerek halált jelentenek” — írja. Ezt már eddig is tudtam. Azután részletesen leírja, hogyan válhat egy ártatlan egyén a kábítószerek rabjává és int mindenkit, hogy tartsa magát távol a kábítószerektől és azoktól is, akik már ezeknek használói. Egy szó sincs ebben a nyomtatványban sem arról, hogy miként védekezhetünk a törvényen belül a támadások ellen. s«9d (89V9Í ölatei», ••• . — Nézzük a harmadik nyomtatványt Olvassuk: “New York városában minden nap átlag 123 gépkocsit lopnak el. A múlt esztendőben. 6,424 személyt tartóztattak le autórablás vádjával. A város detektivjeinek egy külön osztálya csupán az autótolvajlást próbálja megakadályozni.” Ezután a nyomtatvány tiz tanácsot ad, hogyan védjük meg gépkocsinkat, de egy szó sincs arról, hogyan védekezzünk az orvtámadók ellen. Talán az utolsó nyomtatványban megkapjuk a választ A negyedik nyomatvány szép kivitelű, négyoldalas, képekkel díszítve. A baj csak az, hogy elejétől végig másról sem ir, mint hogy miként hajtsuk autónkat anélkül, hogy akár önmagunkban, akár a járókelőkben vagy más autóvezetőkben kárt okoznának. A nyomtatvány nem egyéb, mint lecke az autóvezetőknek. Jó dolog figyelmeztetni a hajtókát, hogy miként kezeljék gépüket, de a mi kérdésünkre ez sem válaszol, mert mi azt kérdeztük, hogy milyen törvényes eszközt használjon a polgár utón- állókkal, orvtámadókkal szemben. Erre a kérdésre Jacques Nevard rendőrkapitányhelyettes a négy nyomtatvány elküldésével válaszolt. A bürokrata rendszer hagyományos módszerével. Sajnálom, kedves J. K. olvasónk, hogy kérdésére képtelen vagyok kielégítő választ adni. ...g ...e *★★★*■»*★-*•*•*■★★★★•***★+★* Hr**+*+*****w*****+l A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva HOGYAN VÉDEKEZZÜNK AZ UTONÁLLÓK ELLEN?
