Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-23 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, May 23, 1968. Középkori Pálos kolostort tárnak fel Budapesten A Budapesti Történeti Muzeum kezdeményezésé re uj nagyszabású feltárási munka kezdődik a főváros budai oldalán, a Budakeszi ut 91—95 számú telken. Itt volt a közpkori Magyarország egyik legjelentékenyebb kolostora, amelyet a pálosok — az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend — építettek a XIV. század első éveiben. A pálos kolostorhoz csatlakozó kéttornyú, háromhajós templom méreteiben vetekedett a budai Boldogasszonytemplommal, amelyet mai átalakított formájában Mátyás templomként* ismernek, s egyike a magyar főváros legvonzóbb idegenforgalmi nevezetességének. A pálosok kolostorát, az egyháztörténeti adatok szerint, mintegy háromszáz szerzetes lakta, akiknek legtöbbje kertműveléssel és kézműiparral foglalkozott, de akadt közöttük kódexiró, könyvmásoló, orgonaépitő, üvegablak készitő, orvos és szobrász is. A pálos kolostor szerzetesei közül több híresség is kikerült, igy Báthory László, aki 1440 körül a bibliát itt fordította magyar nyelvre. A pálos szerzetesek között élt sokáig Fra' tér (Martinuzzi) György is, kora egyik legjelentősebb államférfia. A gyönyörű építkezés végnapjai akkor következtek be, amikor Magyarország másfélszázados török uralom alá került, s a török hadak az egykori Budaszentlőrincet — beleértve a kolostort és a szép templomot is — felgyújtották és földig lerombolták. A pálosok főkolostorának, valamint a templomnak és a közelében volt temetőnek feltárására már a múlt században is gondoltak. A rendszeres munkát azonban csak most kezdik meg. Szakértők vé* leménye szerint az egykori pálos épitkezések romjainak feltárása vetekszik majd a Margitszigeten feltárt kolostor-maradványok értékével. TÜCSÖK ÉS BOGÁR Kétezerötszáz éves sámáneszközöket találtak nemrégiben Nagytárcsán, — bronzcsörgőket és csengőket. A sámánok szertartásaink monoton dalait, bűvös énekeit a szkíta korban, csörgők s csengők zenéjével, később sámándobbal kisérték. A sámáneszközök természetesen “varázserővel” bírtak, ezért érthető, hogy a most talált csörgőket és csengőket* elásták a föld termékenységére vágyó szkiták. . . • Reneszánszukat1 élik a Rejtő-könyvek Magyar- országon. A kalandos életű iró ponyva-paródiáit — melyeket P. Howard álnéven irt, — sokáig teljesen mellőzte a magyar könyvkiadás. Most egymás után jelennek meg és szinte napok alatt elfogynak az izgalmas, humoros kötetek: Az elátkozott part, A tizennégykarátos autó, A három testőr Afrikában, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, Piszkos Fred, a kapitány, Csontbrigád, Menni vagy meghalni... és a többiek. Legutóbb “A láthatatlan légió” látott napvilágot második kiadásban, kétszázezer példányban. • A Nemzeti Múzeumban őriznek egy réges-régi, elsárgult rajzot. Lovaskocsi látható rajta, de nem akármilyen: a magyarországi Kocs község szekere, amely a világ első postakocsija volt*. Innen ered egyébként a kocsi szó is, amelyből a német Kutsche, az angol coach és az olasz coccio lett. Azóta persze, hogy a világ első postakocsija nap mint nap “végigszáguldott” Kocs község főutcáján, eltelt egy-két évszázad és a hiradás története lassan eljut az ürpostához. . . • Arany János jól tudott angolul — magyarul még jobban — mégis vétett néhány hibát a Sha- kespeare-darabok fordítása közben. A Hamlet-ben például az utolsó felvonás párbaj jelenete alatt — szerinte — Gertud királyné azt mondja a dán királyfiról, hogy “tikkad, mert kövér”... “He is fát” — ezt fordította le tökéletesen Arany, ám a filológusok azóta megállapították: Erzsébet korában a “fát” szó annyit jelentett, hogy az illető “kivan”. (Out of condition). A furcsa és egyáltalán nem “speciálisan magyar” félreértés — mert hiszen még Goethe is elkövette ugyanezt a hibát — következménye az lett, hogy Európa színpadain sokáig hájas Hamletek is helyet kaptak! • Furcsa hagyományt ápolnak Ujszászon: évtizedek óta minden tavasz elején agglegény-bált rendeznek. Az idei rendezvényt azonban minden bizonnyal fekete betűkkel írják be az ujszászi agglegény-mulatságok történetébe: a bál végére ugyanis megfogyatkozott az agglegények száma — egy részük vőlegény lett... • A múlt év nyarány nagyerejü vihar tépázta meg a gyulai várfürdő nevezetességét, a 180 évesre becsült Erkel-fát. A kertészek nyomban “operációt” hajtottak végre a Hires famatuzsálemen. A műtét sikerült: április közepére ismét kizöldült az óriás mezei juhar lombja. v" Kétezer éves távvezeték. — A nyugat-magyarországi Szombathely, az egykori Savaria és a várostól északra mintegy 20 km-nyi távolságban emelkedő Kőszegi hegység között nemrégiben a rómaiak kétezer éves vízvezeték-rendszerének újabb részletei kerültek napvilágra. Pannónia első városi településének lakói a hegység forrásvizét a gravitáció elve szerint működő zárt vezetéken át vitték kutjaikba. A legfrisseb feltárásokkal együtt most már végig nyomon követhető a kétezer éves távvezeték. Egy kormányintézkedés gyors hatása: 7 százalékkal nőtt a születések száma Magyarországon A magyar kormány nemrégiben gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott határozatot. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozó kisgyermekes anyák saját elhatározásukból, a húsz hetes fizetett szülési szabadság letelte után, gyermekük két és fél éves koráig otthon maradhassanak, s közben havonta pénzjuttatásban részesüljenek. A legfrissebb adatok szerint 1968 február 29-ig körülbelül 46,000 anya, az igényjogosultaknak mintegy 75 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. A gyermekgondozási segély bevezetésének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kormány; határozata a kisgyermekes anyák helyzetének további javítása, a családvédelem és az eddig kedvezőtlen tendenciájú népszaporulat korrigálása szempontjából egyaránt hasznos volt. A születések száma 1967-ben 148,388 volt, hét százalékkal magasabb, mint 1966-ban. “Elindultam szép hazámból...” Budai Parmenius István Budapestre jelentés érkezett arról, hogy a Brit- ish Muzeum ban megtalálták Budai Parmenius Istvánnak, az egykori magyar humanistának két eddig ismeretlen kézírásos kötetét. Ács Tivadar iró, a világhírű humanista személyének és munkásságának kitűnő hazai ismerője az érdekes leletről a következőket mondotta: — Budai Parmenius István neve nem ismeretlen a magyar irodalomtörtenészek előtt. Először Kropf Lajos, a Londonban élt magyar történész hívta fel rá a figyelmet, még 1889-ben, a Századokban. Azóta többen irtak róla, 1962-ben a Széchényi Könyvtárban áttanulmányoztam a Duna menti református e g y h á zkerület feljegyzéseit azokról a diákokról, akik 1600-ig külföldön végezték el az egyetemet. Eszerint Budai Parmenius 1579-ben végzett Heidelbergben. Az egyetem felhívta figyelmemet, hogy a British Múzeumban ismeretlen kéziratokat őriznek Budai Prmenius- tól. Közülük került elő a költőnek a Themzéhefl irt hosszú ódája, amelyet a Filológiai Közlönyben adtam közre, nyers fordít ásban. Költői nyelra mindmáig nem fordították le. — Parmenius munkásságából akkor még jóformán semmit sem ismertünk. Tudtuk, hogy Angliába érkezése előtt valószínűleg reformátor volt, ez kiderül verseiből is. Feltételeztük továbbá, hogy tekintélyes költő és tudós is lehetett, s igy méltán foglalta el hamarosan Anglia akkor legelőkelőbb szellemi őrhelyét, az oxfordi egyetem főkönyvtárosi tisztét. Milyen költeményekkel, milyen Írásaival alapozta meg hírnevét, ezt először ez az óda sejttette meg velünk. — Költoi népszerűségre jellemző, hogy I. Erzsébet királynő korában ő volt Anglia legünnepel- tebb költője, jóllehet* nem kisebb géniuszok éltek abban az időben, mint Bacon és Shakespeare. így. nem csodálkozhatunk rajta, hogy Erzsébet, mint az ország legékesebb tollú költőjét, Parmeniust bízta meg, hogy az angol világbirodalom kezdetét jelző újfundlandi expedíciót, az angolok első amerikai hódításának történetét megénekelje. A vezérhajó, amelyen a költő is tartózkodott, Uj-Skó- cia déli csúcsainál a viharos tengerben fennakadt egy sziklán, féloldalra fordult és elsüllyedt. Mintegy száz ember veszett a tengerben. Az áldozatok között* volt Budai Parmenius is. v* — Magyar-olasz közúti, személyi és árufuvarozási m e g á 11 a podást irtak alá Rómában. A megállapodásról kiadott közlemény elmondja, hogy a tárgyalások egy hétig tartottak és barátságos légkörben folytak. v* — Négy utca nyilt a Hortobágyon. A két évvel ezelőtt községgé nyilvánított Hortobágyon az idén 40 családi ház épült és elkészült a puszta első emeletes épülete, a szolgáltató ház. A négy uj utcát a Hortobágyi Csárda környékén nyitották. A X. kerületben, Kőbányán, a Pataki István tér körzetében uj városközpont létesül Az építkezés első szakaszában a Körösi Csorna ut, az Előd utca és a Harmat utca közötti területen megkezdték az öt és tíz-szintes lakóházak építését