Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-09 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Thursday, May 9, 1968. NÉPBETEGSÉG: a járványos májgyulladás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a virus okc/ta járványos májgyulladás mindenfelé terjed. Ha tekintetbe vesszük, hogy a májgyulladásban megbetegedett ember fertőző kórházi osztályon néhány hetet vagy hónapot tölt és a rákövetkező lábadozás ideje alatt munkaképtelen, és hogy — szerencsére ritkán — súlyosabb szövődmény vagy maradandó ártalom származhat e betegségből, joggal tekinthetjük korunk együk igen jelentős egészségügyi problémájának. Ez a tény indokolja, hogy a járványos májgyulladás aktuális kérdéseivel ne csak az orvosok, hanem a megelőzésben legalább annyira érdekelt nem orvosok is tájékozottak legyenek. Cikkünkben röviden felvázoljuk a járványos máj gyulladással kapcsolatos megoldásra váró feladatokat és az egyeiőre a megelőzés szempontjából rendelkezésre álló korlátozott lehetőségeket. Jéghegy a viz alatt A legutóbbi évszázad folyamán a legtöbb járványos fertőző megbetegedés már nyitott könyvként áll előttünk. Ismerjük a kórokozót, s azt a megbetegedett: errlberből festési, tenyésztési vagy más módszerekkel ki tudjuk mutatni. Ismerjük a fertőzés létrejötte és a betegségtünetek fellépte között eltelő úgynevezett lappangási időt. Ismerjük a fertőzés különböző útjait, módjait, a betegség jellegzetes tüneteit, a gyógykezelést, a megelőzést, a prognózist, a járványtant, egyszóval mindazt, amit a fertőző beteg gyógyítása és a fertőzés elterjedésének meggátlása végett tudnunk kell. A járványos sárgaságról nem állíthatjuk ugyanezt. Az 1965 áprilisában Münchenben megtartott kórházegészségtani nemzetközi kongresz- szuson az egyik neves előadó joggal nevezte a járványos májgyulladást jéghegynek, amelyből csak a kiálló kis csúcsot ismerjük, de döntő tömege még viz alatt van. Ezért egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy “a kiálló csúcsot” mutassuk he, hogy legalább ennek ismeretében csökkentsük a rejtélyes “jégheggyel” való összeütközés esélyeit. Virus “A” és virus “B” Napjainkban kétséget kizáróan bizonyított, hogy a járványos májgyulladás fertőző betegség, amelyet virus okoz. Az orvosi tankönyvek és szak- folyóiratok általában kétfajta, májgyulladást okozó vírust, éspedig “A” és “B” vírust szoktak el- különiteni. Az “A”- virus okozná az emésztőcsatornán, tehát a szájon keresztül a szervezetbejutva a tömeges járványos májgyulladást, mig a “B” virus fertőzött tűkkel, vagy más eszközökkel okozott bőrsérülésen át hozná létre a szérumos máj- gyulladást. Ma egyre több bizonyíték sorakoztatható fel amellett, hogy ez a két virus azonos. A két megbetegedés közti lappangási idő különbözősége ellenére a betegségtünetek is lényegében azonosak. Valószínűleg csak az okoz különbséget, hogy az azonos virus az emésztőcsatornán vagy a bőrsérülésen keresztül jut-e a szervezetbe. A fertőzés egyetlen elfogadható bizonyítékának még ma is az önként vállalkozó fertőzöttek vagy az emberről emberre terjedő fertőzés megfigyelését tekinthetjük. Ezek a megfigyelések viszont azt bizonyítják, hogy a virus rendkívül ellenálló főzéssel, szárítással, fagyasztással, fertőtlenítőszerekkel vagy ibolyántúli sugárzással szemben. Ráadásul rendkívül kicsiny, körülbelül 20 mflISMERI ÖN A amerikai magyar női folyóiratot? Ez a lap már 33 éve az amerikai magyar nők számára minden hónapban 24 oldalon keresztül hoz nőket érdeklő cikkeket, teljes oldalon magyar konyha recepteket, szépirodalmat és más érdekes cikkeket. A kiadóhivatal kérésre készséggel küld mutatványszámot. Az előfizetési ár $3.00 egy évre. — Cim: Nők Világa, 130 E. 16. St., New York, N.Y. 10003 limikron, úgyhogy egész csekély szennyeződésben is tömegesen fordulhat elő. Terjedése a beteg ember széklete, vizelete (esetleg nvombélnedve) utján történik. Különösen tej, ivóviz és nyers élelmiszerek okozhatnak tömeges fertőzést, ha az említett testnedvekkel érintkezésbe jutnak. A járványos májgyulladásban szenvedő beteg vérével szennyezett tűk, fecskendők vagy maga az ilyen betegből nyert vérkonzerv okozza a szérumsárgaságot, a májgyulladást. A fertőzéseknek tetemes hányada nem jár sárgasággal és ezért elkerüli az orvosok figyelmét. Csehszlovákiában például, ahol közismerten magas szinvonalu az egészségügyi kultúra és az egészségügyi szervezés, megállapították, hogy a legutóbbi 15 évben lezajlott járványos májgyulladások 85 százaléka járt sárgasággal, 15 százaléka pedig nem. A fertőzésre legfogékonyabbak az 5—15 év közötti gyermekek. Jellegzetes a fertőzésre a szezonális előfordulás is: késő ősszel és télen fordul elő a legtöbb megbetegedés. Már a sárgaság előtt fertőz A járványos májgyulladás tömeges előfordulásának csökkentésében a legnagyobb akadály biztosan az, hogy már 2—5 héttel a tényleges sárgaság, tehát a felismerhető m á j g yulladás előtt erőteljesen fertőz. Sőt* a sárgaságot megelőző időszakban hevesebben fertőz a beteg vére és széklete egyaránt, mint a sárgaság beállta után, Kismértékben még olyan emberek is fertőznek, akik akár egy éve estek át a betegségen, sőt olyanok is, akik sárgaságot nem is kaptak, de átestek a fertőzésen. A lappangási idő a fertőzésmódtól függően néhány hét és néhány hónap között ingadozik. A betegségtünetek már a sárgaságot megelőző időszakban jejentkezhetnek és sajnos egyáltalán nem speciálisan jellemzők a májgyulladásra. Ilyen tünetek a fejfájás, az émelygés, az étvágytalanság, a hányinger, a hányás, a tompa hasi fájdalom, néha izületi fájdalmak. Az említett tüneteket néha kisebb-nagyobb láz is kiséri, amely rendszerint csökken, sőt esetleg megszűnik akkor, amikor először a szemfehérje, a. szájpadlás, majd a bőr is láthatóan megsárgul. Ebben az állapotban az orvosnak részben a jellegzetes lefolyásból, részben a laboratóriumi leletekből egyáltalán nem különösen nehéz felismerni a betegséget. Magyarországon kötelező a fertőző májgyulladásban szenvedőknek fertőzőosztályon való elhelyezése, illető- dőknek fertőzőosztályon való elhelyezése, illettő- leg elkülönítése és bejelentése. Ezek a rendelkezések kétségtelenül csökkentik a megbetegedések számát, de — mint láttuk — a járványos terjedést egyelőre képtelenek vagyunk megakadályozni, mivel a beteg már a betegség felismerése és az elkülönítése előtt is bőségesen üríthetett széklettel, vizelettel fertőző virust. Gyógykezelés A járványos májgyulladásban (vagy ami ezzel lényegében azonos: a szérumsárgaságban) megbetegedett embert elkülönítik és fektetik. Sajnos a virus ellen ható gyógyszer vagy gyógysavó mind ez ideig nem ismeretes, igy tehát a beteg szervezetének kell megküzdenie a fertő zéssel. Ebben nyújt valószínűleg segítséget a fekvés vagy az étrend. A betegek az első napokban rendszerint annyira étvágytalanok, hogy hideg gyümölcsnedven kívül mást alig fogyasztanak. Amikor a sárgaság megjelenése után megjön az étvágy, zsir- talan, majd zsírszegény, alkoholmentes étrendet adnak, könnyen emészthető fehérjékkel és szénhidrátokkal. A régebben alkalmazott különféle gyógyszereknek és vitaminoknak az adása ma már meglehetősen divatjamúlt. Tüneti kezelésként súlyos esetben gyulladáscsökkentő hormonokat alkalmaznak. A fektetés és a meglehetősen liberális diéta hatására a betegek hetek múlva rendszerint meggyógyulnak, máskor enyhébb emésztési zavarok maradnak hátra. Ezek gyógyítása hosszabb diétát igényel. Meg kell említenünk, hogy sok, teljesen meggyógyult beteg teljesen panaszmentes állapotban májfunkcióspróba-betegségeb kap, mert hetek vagy hónapok múlva e próbák valamelyike kisebb mértékben pozitív. Megelőzés A járványos sárgaság megelőzésére napjainkban foganatosítható rendszabályok meglehetősen kicsiny hatósugaruak, mivel “a jéghegy alját”, a sárgaság előtti időszakot, amikor a fertőzés a leggyakoribb ,nem tudjuk megfogni. Egyelőre a virus tenyésztésének nehézségei miatt a közeljövőben egyáltalán nem látszik valószínűnek, hogy —• a gyermekparalizist megszüntető Sabin-oltáshoz hasonló — megelőző védőoltás birtokába jussunk. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a járványos májgyulladás megelőzésében teljesen tehetetlenek lennénk. Csehszlovákiai tapasz tálatok szerint gyermek- vagy felnőttközösségben észlelt egyedi vagy járványos megbetegedés esetén fél évig tartó védettséget sikerült biztosítani úgynevezett gamma globulin adásával. Sőt az említett csehszlovák kutatók azt is észlelték, hogy a gamma globulinnal beoltott iskolás gyerekek olyan enyhe formában estek át a megbetegedésen, hogy ez sárgaságot, panaszokat, betegségtüneteket nem is okozott, de bizonyos mértékű védettséget kialakított. Magyarországon a közösségben — különösen gyermekközösségben — előforduló májgyulladások esetén kötelező a gamma globulin adása. A gamma globulin adásán kívül biztosan hozzájárul a megbetegedések számának csökkentéséhez az egyéni és a közösségi egészségügyi rendszabályok fokozott betartása. Az étkezések előtti kézmosás, á nyers gyümölcsök, a zöldség gondos tisztítása, a gyakori fehérnemű- és á g y n e müváltás mind olyan tényező, amely csökkentheti a fertőzés leT hetőségét. Meggondolás tárgya lehet az esetleges vírusgazdák kiszűrése a tej- és élelmiszeriparban és a vérkonzerválás területén. Még nagyobb jelen? tősége van annak, hogy a májgyulladáson átesett teket kizárják a véradók sorából. A vértranszfu- zió és a vérkonzervek kiterjedt alkalmazása ugyanis mindig bizonyos fokú fertőzésveszélyt rejthet magában. Külön felelősség hárul az .orvosokra és az ápolószemélyzetre, hogy a szérum okozta sárgaságot, májgyulladást a csirátlanitási előírások kínos és szigorú pontossággal való végrehajtásával megakadályozzák. A járványos májgyulladás napjainkban még olyan keresztrejtvény, amely évekig vagy akár évtizedekig bő fejtörést nyújthat viruskutatókr nak és egészségügyi hatóságoknak egyaránt. Mind addig azonban, amig a rejtvény egésze meg nem oldódik, a már ma is tisztázott “vízszintesek” és ' “függőlegesek” olyan talajt jelentenek, amin a megelőzés megvetheti a lábát. A ma rendelkezésére álló megelőzési lehetőségek is jelentős mértékben csökkentik ennek a népbetegségnek az előfordulását. Dr. Szendéi Ádám . Ősrégi állat maradványát találták meg Egy ősrégi gerinces állat maradványát találták meg Antarktiszban, mely a Déli-sark közelében, tropikus erdőkben, 200 millió évvel ezelőtt éltA labirinthodontuszok családjába tartozó -óriás szalamandra állkapcsának megtalált kövülete mindössze két és fél incs hosszú, de ebből azonosítani tudták az állat-tipust és ez az első konkrét bizo- nyitéka annak, hogy valaha gerinces állatok éltek azon a területen. Azelőtt azt gondolták, hogy a sók- száz mérföldnyi tengerrel körülvett Antarktiszra ilyen állatok soha sem juthattak el. A felfedezés alátámasztja azt a nézetet, hogy ez a földrész valaha más szárazfölddel függött össze. Azért is fontos ez a lelet, mert sejtik, hogy a labirinthodontuszok a ma élő gerincesek, beleértve az embert is — ősei lehetnek. Albánia trónkövetelőjét, egy bizonyos Léka királyt Franco tábornok kihallgatáson fogadta a Prado palotában. A hir meglepő: eddig azt sem tudtuk, hogy Léka a világon van. Most kiderül, hogy Zog király 1961-ben bekövetkezett elhalálozása után fia — ez a Léka — egy párizsi szállodában albán emigránsok által meg is koronáztatott. Azóta több alkalommal járt Spanyolországban, bizonyára hajóval. Ott kaphatott léket Léka.
