Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Egy magyar orvos elmondja: Hogyan ölték meg Hamlet atyját Egy magyar orvos, dr. Matos Lajos, az Orszá­gos Kardiológiai Intézet professzora tudósi gór­cső alá vette a Hamlet első felvonásának azt a részletét*, ahol (Arany János fordításában) igy hangzik a király meggyilkolásának története: .. A mint kertemben alván — Ez volt szokásom minden délután — Meglopta bátyád ezt a biztos órát, üvegben átkos csalmatok Ievével. S fiilhézagomba önté e nedű1 Bélpoklos cseppjeit, melyek hatása A vérnek oly halálos ellene, Hogy gyorsan átfut, mint kéneső, A testbe’ minden ösvényt és kaput, S mint tejbe cseppent oltó a tejet, Megoldja, összerántja hirtelen A hig, az ép vért: igy történt velem .. Orvoskémiai meglátásairól Matos doktor igy számol be: — A csalmatok, másképpen bolonditó belándek mérgező tulajdonsága régóta ismeretes. Megfi­gyelték, hogy levétől, magjától például a tyúkok elpusztulnak, erre utal angol neve, a “henbane” (hen: tyuk, bane: romlás, vész) is. A csalmatok meg a mandragóragyökér használatos volt* már az ősidőkben kábítószerek és bájitalok készítésére. A csalmatok leve tehát megfelelhet annak a ször­nyű méregnek, amelyet a korabeli méregtanban kitünően jártas Shalkespeare a Hamletben leirt. Az eszköz kiválasztásánál nem kevésbé fordu­latos a gyilkosság elkövetésének módja. De miért igy öl? Mert (s ezt Shakespeare bizonyára na­gyon jól t'udta) mély álom esetén, ha a fülbe jutó folyadék testhőmérsekletü és nem marja a bőrt — tehát sem hő-, sem kémiai ingert nem jelent — a garatba kerülve a reflexes nyelőmozgás folytán a gyomorba jut, anélkül, hogy az alvó fölébredne. És ime, itt a legravaszabb gyilkosság, amit vala­ha is kieszeltek. Ám a drámában szereplő Claudius aljasságához tényleg ez a “tökéletes bűntény” il­lik, s mindezt Shakespeare — rendkívüli tudomá­nyos műveltség, nagy ismeretanyag birtokában — a krimi-irodalom nagyjait is megszégyenítő lele­ménnyel irta meg. A magyar sajtó őskoráról Kókay György, a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa “A magyar hírlap- és folyóiratiroda­lom kezdetei (1780—1795)” cimü munkájával el­nyerte az irodalomtudományok kandidátusa cí­met. E témát Kókay dolgozta fel először toudomá- nyos alapossággal. Az értekezés rámutat, hogy Magyarországon a Habsburg-uralom tudatosan késleltette a közvé­leményformálás e “modern” eszközének kialakulá­sát. A fiatal magyar újságírás kezdetben haladó egyházi, sokszor iskolai keretek közül tört utat magának. Az első hírlap megindit'ására Patzkó Ágaston pozsonyi nyomdász kapott engedélyt, aki Rát Má­tyás szerkesztői közreműködésével megjelentette a Magyar Hírmondót. Ezt Rát három éven át szer­kesztette, s az újságnak nemcsak első, de legje­lentősebb szerkesztője is volt. Utódai közül Révay Miklós ,az akadémiai törekvések szószólója, Bar- czafalvi Szabó Dávid a szóujitások egyik kezde­ményezője volt leginkább jelentős. Később a Ma­gyar Hírmondó szerkesztősége Pestre költözkö­dött, itt Magyar Merkur címmel jelent meg, majd az időközben Bécsben meginduló magyar újságok konkurenciája miatt csődbe jutott, s 1789-ben megszűnt. Az első Bécsben megjelenő magyar uisás a Ma­gyar Kurír volt, a második Hadi és Más Neveze­tes Történőtök címmel jelent meg. Ez olvasóit rendszeresen tudósította a francia forradalom ese­ményeiről. A franciaországi tudósításokat 1791- ben Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezetője irta a lapba. Az újság már pályázatokat is hirdetett, jutalmakat is osztot't, hogy pótolja a hiányzó akadémiát. Végül egy harmadik újság is megjelent Bécsben Bétsi Magyar Merkurius cím­mel. Közben Magyarországon két újságot is kiadtak. Az egyik Budán Ephemerides Budenses címmel, s sajátos vonása volt, hogy latin nyelven is felvilá­gosult eszméket hirdetett', lelkesedett a nemzeti nyelvért, irodalomért. A másik Erdélyi Magyar Hírvivő címmel Nagyszebenben jelent meg. A ma­gyar jakobinusok mozgalmának elfojtása azon­ban hosszú időre félbeszakította a magyar sajtó fejlődését. A magyar nyelvű irodalmi folyóiratok megje­lenését német nyelvű irodalmi újságok előzték meg. Először a Magyar Hírmondó, a Magyar Ku­rír és a Bétsi Magyar Merkurius jelentettek meg irodalmi mellékletet. Az önálló magyar nyelvű fo­lyóirat irodalom úttörője a kassai Magyar Muze­um volt, amelyet később Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Uránia és Erdélyi Muzeum címmel kö­vettek újabb magyar nyelvű folyóiratok. Magyar tolóhajók a Níluson. — A Balaton­füredi Hajógyár az Egyesült Arab Köztársaság­tól 80 speciális nilusi tolóhajóra kapott megrende­lést. Az ujtipusu tolóhajó mintapéldányát magyar szakemberek a Níluson mutatják be az egyiptomi hajósoknak. A 870 tonnányi áru fuvarozására al­kalmas motoros hajót 460 lóerős motor hajtja, s száraz és folyékony áruk fuvarozására egyaránt alkalmas. UJ KEDVEZMÉNY - ROKONLÁTOGATÓKNAK Az elmúlt esztendőkben, az általános idegenfor­galmi kedvezményeken felül is, számos utazási könnyités szolgálta azokat, akik rokonlátogatóba érkeztek Magyarországra. A több esztendős tapasz­talatok azonban azt mutatták, hogy az idegenfor­galmi szerveknek további kedvezményeket is ér­demes nyújtaniuk az elszámolás, illetve a költő­pénz felhasználása tekintetében. A forgalom és az igények gondos elemzése után, az IBUSZ, amely a magyarországi idegenforgalom oroszlánrészét bonyolítja, kisérletképpen egyelőre az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából Magyarországra utazni kívánó rokonlátogatóknak» a következő kedvezményeket nyújtja: 80 dolláros arrangement-t ajánl fel, amelyben 30 napi szállás magánháznál, továbbá a repülőtér­ről, vagy vasútállomásról való házhoz-, illetve visz- szaszállitás foglaltatik. Azoknak, akik a szállást igénybe venni nem kívánják, hanem rokonoknál akarnak lakni, az iroda 53.40 dollárnak megfelelő 1,600 forintot visszatérít, a fennmaradó 26.60 dol­lárért pedig a legkülönbözőbb szolgáltatásokat ve­heti igénybe a rokonlátogató utas. Tájékoztatásul felsorolunk néhányat e szolgáltatások közül: Az ország más területére történő utazás esetén szállás, étkezések, városnéző körséták. Különböző kirándulások és végül az egyik leggyakrabban igé­nyelt szolgáltatás: bérelhető személygépkocsi. Aki azonban autóbuszon, vagy vasúton óhajt utazni az országban, 30 napig érvényes kombinált bérletet válthat e két közlekedési eszközre. Váltható továb­bá a szóban forgó összeg terhére opera- és szín­házjegy is. Végül váltható rajta IBUSZ-kupon, amelynek kedvezményes két dollár értékű szelvé­nyei ellenében 70 forint értékű, a 10 dolláros szel­vények ellenében pedig 350 forint értékű szolgál­tatást kap a vásárló, a beváltásra jogosult üzletek­ben, éttermekben. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a be­vezetőben elmondottak értelmében e 30 napos ar­rangement egyelőre csak a washingtoni, az otta­wai, valamint kivételes esetekben, a budapesti Ferihegyi repülőtéren váltott vízumokra vonatko­zik. Viszont annak ellenére, hogy csak 30 napra szóló kedvezményről van szó, kívánságra meg le­het hosszabbítani, és ekkor ugyanazok a szabályok érvényesek, mintha az utas a szokásos forint-utal­ványt váltotta volna ki. A kedvezményes szolgál­tatás utalványa nemcsak az IBUSZ budapesti köz­pontjában váltható be, hanem az országban min­den IBUSZ-kirendeltségnél, határállomáson és szál­lodában is. A kedvezmény megszerezhető — min­den további felvilágosítással együtt — azoknál aí USA-beli, illetve kanadai utazási irodáknál, ame­lyekkel az IBUSZ-nak kapcsolatai vannak, tehát gyakorlatilag mindazon irodáknál, amelyek a ma­gyarországi rokonlátogatók ügyeinek intézését el­fogadják. ^ Nemzetközi autótérkép-sorozat. — A ma­gyar Kartográfiai Vállalat nemzetközi autótérkép- sorozatában eddig Magyarországról, Kelet-Euré- páról, Nyugat-Európáról, Jugoszláviáról és Auszt­riáról jelentetett meg kiadványt. A sorozat kör*, kező kiadványaként rövidesen megjelenik Óla«» ország autótérképe: Csehszlovákia, Lengyelor- szág, Románia és Bulgária autótérképe már a nyomdában van, mig az NDK, az NSZK, Svájq, Franciaország és a Benelux-állomok autótérké­peinek szerkesztésén most dolgoznak. • Külföldi fenyőfák a Dunántúlon. — A du­nántúli Zalaeerdőd határában nyolcszáz hektárnyi területen kisérleti erdőt létesítenek. Az erdőben többi között Kanadából, Olaszországból és Szov­jetunióból származó, különböző fajtájú fenyőfá­kat ültetnek el annak megállapítására, hogy me­lyiknek a. meghonosítása a legcélszerűbb. A be­vált fajtákkal a vidék kevésbé értékes gyertyán- és csererdőit kívánják “leváltani”. • A francia fényképészeti iparban első helyet elfoglaló Kodak-Pathé cég tudományos és techni­kai hetet rendezett Budapesten. Képviselői előa­dássorozaton számoltak be a gyár eredményeiről és perspektíváiról, megismertették a magyar szak­embereket* a cég széles gyártmány-skálájával. KAMERA A HEGYEKBEN F.rdekes helyszínről közvetí­tett ftvenes adást a Magvar Televízió. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karszt-vízkutató állomásán a G-llérthegvi barlangban ké­szült felvétel a magyar karsztvíz kutatás eredmé­nyeiről tájékoztatta a tv- nézöket. A kétszázmillió éves, boltíves dolrmit bár­tanéban érdekes kontraszt­ként hatott a moclern tech­nika, a Televízió

Next

/
Thumbnails
Contents