Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-04 / 1. szám
Thursday, January 4, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 ŐRZŐK, VIGYÁZZÁTOK A STRAZSAA "Őrzők, vigyázzatok a strázsán Az Élet él s élni akar, Nem azért adott annyi szépet Hogy átvádoljanak most rajta Véres és ostoba feneségak." Ady: intés az őrzőkhöz Fiatalok, diákok, egyetemi hallgatók, fehérek, négerek, a sorozás ellen tüntetők, anyák, apák, “Hippie”-k, egyetemi professzorok, Pentagon ostromlók: a sors ma titeket helyezett a strázsára Amerikában. Vigyázzatok a rátok bizott kincsre: népünk becsületére, életére, az emberiség békéjére. Szeretett drága strázsáink; vigyázzatok nagyon! Soha ily nagy és vészes feladat strázsáknak nem jutott osztályrészül, mint nektek. Mert sajnos az eredetileg kirendelt strázsák: a kétkezi munkások, a szervezettek és szervezetlenek nagyrésze elaludt a husosfazék mellett,, vagy áldozata lett az “állathős igék”-nek, melyekkel “véres és ostoba fenesé- gek” hódítják őket, az őrzőket és az őrzendőket, a jövő nemzedéket, a jövő reményeit. Virradóban az uj esztendő hajnala, drága strázsáink s e virradatban ma a mi hazánkban “oly szomorú embernek lenni” s oly tehetetlennek érezzük magunkat: “Kintről felénk tátott földszakadékok, bent a régi sötétség, fertelem”. Halál kaszol vietnami kertünk alján s úri sírásók, zsebrákok dúlnak itt bent. Egyedül ti tartjátok ifjú kebleiteket a szörnyeteg állig felfegyverzett falanszkjai elé s kiáltotok megálljt, miközben az óceánon túlról a napalmmal égetett gyermekek, nők, ifjak, aggok testének égető áldozat füstje émelyit minden gondolkozni képes embert. Ti vagytok már az egyedüliek, akik nem engedtetik velünk itt Amerikában feledni az ember “Szépbe szőtt hitét.” őrzők, vigyázzatok a strázsán. . .! Vigyázzatok s reméljetek... mert az éjszakák, a csillagszóró éjszakák után mégiscsak el fog jönni a derengés, s a derengés után a hajnalhasadás, diadalmas, győzedelmes, ragyogó hajnal, a béke várva várt hajnala. . . Figyelő MAGYAR SZÓ ;i ünnepi sínkéit I NEW YORKBAN 1968 március 17-én, vasárnap délután k 1 órai kezdettel «• Gellert Hugó 50 éves munkásmozgalmi tevékenységének $ és MÁRCIUS IDUSÁNAK megünneplése ^ az IRVING PLAZA HALUban, 17 Irving Place, New York, N. Y. Ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ vj Chicagóból ÍZLETES EBÉD — PROGRAM Részvételi dij személyenként $5.00 2 Rezerválja helyét minél előbb a lap Kiadó- | hivatalában: AL 4-0397 számon éj APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Érdekes dolgot olvastam a Times-ban a napokban. Arról ad hirt, hogy a Duna egyik szigetét, a* Ada Kaleh szigetet, amely Románia és Jugoszlávia között van, elöntik, mert a két ország közösen óriási vízmüvet (hydroelectric dam) épit. A sziget lakói török származásúak, több mint 500 személy. Megtartották a régi török szokásokat, a nyelvet, vallást és most, hogy menni kell, néhányan Romániába mennek, de legtöbbjük Törökországban fog letelepedni. Most, hogy elpusztítják a szigetet, megemlítik, hogy az évszázadok óta ott van, a Duna mindkét partja sokszor cserélt gazdát, de a szigetet soha nem akarta sem a magyar, sem a román, sem a török kormány. Minden háború után szerződéseket, egyezményeket kötöttek a parti országok, de ez a sziget — a többi kis szigettel együtt — mindebből kimaradt. Adót nem fizettek, katonának nem mentek, vámot sem fizettek. Elkerülhetetlen, hogy ne jusson erről eszébe az embernek a Senki Szigete. Ha még mostanig meg volt, akkor azt is minden bizonnyal elöntik. Ki ne olvasta volna fiatal korában Jókai legszebb regényét, az “Arany ember”-t? A regény leírásából pontosan azon a környéken van — vagy volt — az a sziget is. Ha egy ilyen nagyobb szigetet elöntenek, akkor a kisebbeket sem hagyják meg. Egy kedves barátnőm jóvoltából most elolvastam ismét “Az arany ember”-t. Nem tagadom, most is élveztem. Jókai, a csodás mesemondó nemcsak 40—50 évvel ezelőtt, de most is élvezetes olvasmány. Csak úgy törnek elő emlékezetemben a régen elfelejtett nevek: Tímár Mihály, akinek a kezében minden arannyá vált, a gazdag török basa Ali Csorbadzsi, meg lánya, a szép Tímea és a gonosz nő: Althea, a gazember Krisztyán Tódor. De a legkedvesebb része a regénynek, amikor Jókai a Senki Szigetéről ir. Itt élt Noémi anyjával és ide menekült a gonosz világ elől Tímár Mihály, itt alapított családot és ott maradt élete végéig. Vajon mi lett a Senki Szigetével? Kik voltak a lakói? Jókai a könyv végén megemlíti, hogy a “Senki Szigetének” a létezéséről Frivaldszky Imre nagynevű természettudós által értesült és a sziget a múlt század hatvanas éveiben még meg volt a maga kivételes állapotában, mint egy se Magyar-, se Törökországhoz nem tartozó terület. Kedves emlékeket, szinte régi ismerősöket idézett fel bennem a könyv. Talán megkönnyezem a Senki Szigetének elmúlását, de a haladást, fejlődést nem lehet, nem szabad megállítani. Villany kell a parti városoknak és ha kitelepítenek is önnön pár száz embert, ha elöntenek is néhány szigetet, de ezrek és százezrek fogják élvezni a mái modern élethez feltétlenül szükséges villanyerőt. Én ezt mind tudom, de nem tehetek róla, hogy nekem mégis fáj, hogy a “Senki Szigete” már nincs többé! v Houston, Tex. — Az Armco Steel vállalat itteni üzemében egy daruról folyékony állapotban;, lévő 30 tonna acél zuhant le, mely hat munkás halálát okozta. ( Point Pleasant, W. Va. — Eddig 36 holttestet hoztak fel a búvárok az Ohio folyó medréből, ax itteni hid összeomlása következtében. C+4 Tel Aviv. — Izrael egyezményt kötött Romániával, melynek értelmében Izrael segédkezet nyújt Romániának vegyi és élelemfeldolgozó üzemek felállításában. c+s Saigon. — A dél-vietnami szenátorok elvetették a Thieu elnök által benyújtott sorozási javaslatot Philadelphia, Pa. — Henry Broun 37 éves egyetemi tanárt, a helyi sorozóbizottság 3A osztályozás ból lA-ba helyezte, mert részt vett a vietnami háború elleni tüntetésben. Ez azt jelenti, hogy a 37 éves tanár azonnali besorozás előtt áll. Mutassunk jó példát Úgy véljük, általánosan elismert tény az, hogy nem találhatunk jobb módszert a nevelésre, mintha magunk járunk elől jó példával. Annak a gyermeknek, aki szeretetet, megértést, tiszteletet lát maga körül, sokkal több lehetősége van arra, hogy becsületes, tisztességes, megértő emberként nőj- jön fel. A napokban egy humoros rajzot láttunk. A képen egy kb. egy éves gyermek ágyúval játszik, a szülők pedig felfigyelnek, amint az első szót kiejti: “kill” (gyilkolj). A rajz nem is annyira humoros, mint tragikus, mert a gyermek bizonyára a televízió képernyőjét figyelve hallotta a szót, amit életében először kiejtett. • A napokban letartóztatták New York város gáz- viz-villany szolgáltatási osztályának volt tanácsosát, James L. Marcust, aki Lindsay polgármester egyik bizalmasa Volt. Véle együtt letartóztattak gengsztereket, szakszervezeti “vezetőket” és másokat. A vád: 40,000 dollárt osztottak szét egymást között, amit egy. vállalattól,, mint megvesztegetést vettek fel. Láthatjuk, milyen “jó” példával jár elől egy városi vezető, vagy szakszervezeti tisztviselő. • Főleg és elsősorban a szövetségi kormány tagjai járnak elől “jó” példával, az amerikai nép nevelésére. Ezúttal nem az erkölcstelen háborúról, a tömeggyilkosságról, a barbár emberirtásról, a leírhatatlan kegyetlenségekről beszélünk, amit a vietnami nép ellen elkövetnek. Nem. Itt arról van szó, hogy a szövetségi kormány milyen példát mutat a becsületes üzletkötés terén. Mindenki tudja, hogy a washingtoni kormány az ország “első számú” vevője. Senki nem költ évente annyit, mint Washington: kb. 130,000,000,- 000 (százharminc milliárd) dollárt. Ezért sok mindent lehet rendelni és sok mindent lehet kapni. Az sem meglepő, hogy ilyen nagy összeget kitevő rendeléseknél selejtes, használhatatlan termékeket adnak el. Ez még a magánkereskedelemben is megtörténik, de még gyakrabban, amikor politikusok keze is benne van az ügyletben. Felmerül a kérdés: mit tesznek a kormányközegek a selejtes, használhatatlan áruval? Az üzleti szokás értelmében megtagadnák érte a fizetést. A tej árát újból emelik Annak ellenére, hogy a Sealtest, a Borden és a Dairymen’s League tejvállalatokat vád alá helyezték árdrágítás és az árak közös felverése miatt, a Sealtest és a Borden cég bejelentette, hogy a tej kvartjának nagybani árát 1, illetve 2 centtel felemeli; a Dairyman’s League ugyanezt megfontolás alá vette. A többi tejvállalat is előreláthatóan emeli majd árait és egész biztos, hogy a nagybani áremelést végül a fogyasztókkal fizettetik meg. Ezek a nagy tejkereskedők nyilván nem félnek a trösztellenes eljárásoktól. A legjobb ügyvédeket engedhetik meg maguknak, kijárókat fizethetnek meg és valószínűleg biztosra veszik, hogy a per az ő javukra dől el. Hogy a szegény gyermekek tejét a szülők ezentúl hogyan fizetik meg, az nem okoz nekik fejfájást. visszaküldenék az árut és itt a kormány szerepe befejeződne. De nem igy történik. Minden jel arra mutat, hogy fizetnek — legtöbb esetben a selejtes küldeményért is — és piacra dobják, eladják a mit sem sejtő vevők kárára. • Ez történt 600,000 font kávéval. Az öt éve álló kávé romlott állapotban került a kormányközegek kezébe, de minden késedelem nélkül piacra dobták és továbbadták a fogyasztóknak. Az, hogy ezzel hamis, megvetésre méltó üzleti vállalkozásba kezdtek, ugylátszik nem okoz aggodalmat az uraknak. A kávécsomagok kevesebbet nyomtak, mint amennyi a csomagokon fel volt tüntetve; a csomagokban piszok, szemét volt és az öt éve raktárban heverő kávé megsavanyodott. Hogy a kávé-vásárlók zsebéből hamis alapon vették ki a nehezen megkeresett centeket és hogy akik e kávét itták, megbetegedtek, szintén nem izgatja a kormányközegeket. Nem meglepő tehát, ha a magánvállalkozók homályos üzelmeket folytatnak, amikor a szövetségi kormányközegek ilyen példát mutatnak. Tehát, mint a cikk elején irtuk: mutassunk jó példát! ...g ... e
