Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-18 / 16. szám

Thursday, April 18, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD _______2_ I Schalk Gyula: A NAGY SÓSTÓ ORSZÁGÁBAN Utahi jegyzetek — Folytatás — Városképe páratlanul csodálatos. Amerikaszerte keresni kellene valami hozzá foghatót és azt hi­szem San Francisco kivételével nincs nála erede­tibb fekvésű város az egész kontinensen. A hatal­mas Wasatch-hegység tövében, gyönyörű hófödte csúcsokkal környezetten páratlanul szép látványt nyújt a látogatónak. Tisztaságát a magam részéről bámulatosnak tartottam, mert az amerikai városo­kat, főként a nagyokat nem ilyennek ismertem meg. A roppant Temple Square déli irányban csak­nem egybenyílik a State Capitol kupoláját hordozó State Capitol Parkkal. Mint minden ilyen épület, ez is a Fehér Ház mintájára épült. A State Streeten áll a Hansen Planetárium óriási kupolája, mely Amerika 10 legnagyobb planetáriu­mának egyike. Kiállítási csarnoka bemutatja: Utah- ra az űrkutatás korában jelentős feladat hárul; fémipara és acélipara fontos kelléke az amerikai űrkutatásnak. Könyvtára egyben a legnagyobb az amerikai csillagászati témájú gyűjteményeknek. Képzőművészeti múzeuma hatalmas gyüjtemény-. nyel rendelkezik. Kollekciójának jórészét Richard Hudnut magángyűjteményéből állították össze, melyek között eredeti Rubens is akad. Egyetemi Régészeti Múzeuma Utah földtörténe­ti múltjának csodálatos körképe. A Science Hall­ban hatalmas ásványgyüjtemény várja a látogatót. Nagy hirnévre tett szert az Utah Historical So­ciety, melynek a Temple Street 603 alatt áll gyö­nyörű, 1899-ben T. Kearns által épített épülete. Archívuma és könyvtára Utah történelmi múltjá­nak nagy gyűjteménye. A Connor Street-en áll a hires Pionir Falu, mely­ben 25 1847—1900 között emelt épületet őriznek megkülönböztetett szeretettel, köztük a régi lóva- sut állomást és egy sereg muzeális értékű régi autót. Jártam Salt Lake City egyik nagy könyves bolt­jában is, ahol lemérhetően jelentkezett Utah és a város kulturáltsága, szemben New York vagy Los Angeles közepes értékű és valljuk meg őszintén, sokszor bazárra emlékeztető könyvesboltjaival. Itt valóban minden igényt kielégítő könyvkultúrával találkoztam, igaz az árak nem az én zsebemhez mértek voltak. Mindent összefoglalva az a véleményem: Utah és Salt Lake City sok tekintetben elüt Amerika más államaitól és városaitól. Kulturált, normáli­sabb életritmusu és felfogású államnak és város­nak tűnik, jó hatást gyakorol a látogatóra, nem­csak a Desertvilág nagy oázisa, de Amerika sok­színű félkulturált és kultúrálatlan városának és településének sorában is oázis. A Sziklás Hegységen át A Salt Lake Cityből kiinduló 40 számú hatal­mas S betűhöz hasonló vonalvezetésű utat követ­ve a város keleti határában Utah második nagy tájegységébe, a Sziklás Hegység hatalmas vonu­latának falként meredő tömbjeibe lépünk. Innen kezdve két állam területén keresztül csaknem megszakítás nélkül 1,800—2,000 méter körüli ma­gasságban vezet az ut. Utah, Wyoming és Nebras­ka államok csaknem teljes egészét a Cordillerák e legkeletibb láncának tekinthető vonulatai és plá- tói borítják. Utah területén a Sziklás Hegy ség két nagy lánccal képviselteti magát: az északon fekvő Uin­ta és a Salt Lake Citytől egészen az állam déli ha­táráig nyúló Wasatch a Sziklás Hegység itteni képviselői. A Wasatch észak-déli irányban húzódó láncá­ban a Lofty csúcs az állam legmagasabb pont*ja: 4,114 méter magas. A 150 mérföld hosszúságban elnyúló hegység és a róla lezúduló folyók tették lehetővé, hogy a Nagy Medence keleti peremén “Visszhang — versek a befejezett múltból” KELEMEN VIKTOR verseskötete most kapható lapunk Kiadóhivatalában A szépnyomásu 47 oldalas füzet ára $2.50 Küldje be rendelését minél előbb, mert csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésünkre — - ................................ kialakuljon a modem élet. A Wasatch egyébként az Egyesült Államok legnagyobb röghegysége. A glaciális nyomok ban igen gazdag Uinta pedig egyike azoknak a kevésszámú vonulatoknak, me­lyek Amerika területén ritka k i v é t e lként nem észak-dél, hanem kelet-nyugat irányban fekszenek. Az Uinta középső területein helyezkedik el az Uinta National Forest, és ide esik a hegység leg­magasabb csúcsa is, a 3,500 méter magaságu Tim- panogoi. Az erdőt és vidékét a természeti szépsé­gekben rendkívül gazdag erózió formálta szikla- csoportjai teszik híressé és emlékezetessé. Legin­kább azonban a hegyláncot átszelő 40 számú ut mentén roppant területen elfekvő nagy indián re­zervátum érdemel figyelmet: az Uinta and Ouray Rezervation nevet viselő indián települések Utah, de egész Amerika indián lakossága szempontjá­ból is jelentős területnek számit*. Az Utó Indiánok jelenlegi három nagy ameri­kai csoportja közül ez a legnagyobb. Az Uinta hegyláncai között összesen 1,300 utó indián él. ök az Utó-Azték nyelvcsoporthoz tartozó soson törzs tagjai. Hagyományos művészetük ma már sok te­kintetben eltér az ősitől, bár néhány utó asszony még ma is foglalkozik utó papucsok és dísztár­gyak készítésével. Az ősi hagyományokból legin­kább a különféle vallási ceremóniák, az ősi indián ünnepek megünneplése jelenti a még ma is tovább élő részt. ' i Már Arizona-i Jegyzeteimben is céloztam arra, hogy akik egykori ifjúsági olvasmányaik alapján alkotnak fogalmat maguknak az indián életről, azok meglepődnek. Ezúton is köszönettel tarto­zom a Utah State Historical Society kutató könyv­tárosának, Mr. Della L. Dye-nak, aki volt szives utólag néhány értékes adatot tartalmazó köny­vecskét feladni cimemre a nyugati indiánokról. Tálán a kedves olvasó előtt sem lesz érdektelen, ha a következőkben néhány valóban szakavatott* helyről származó adattal egészítem ki indiánok­kal kapcsolatos ismereteinket. Az Utó indiánokról Nem titkolom: mérhetetlenül izgat személy sze­rint is az indián kérdés, és csak azt sajnálom, hogy néhány kisebb rezervátumon való átutazá­somon kívül nem volt lehetőségem és alkalmam részletesebben és alaposabban tanulmányozni éle­tüket*. Irigykedve gondolok a kutatókra, akik meg­szállnak egy-egy rezervátumot, és évekig élnek köztük, felderítve ennek a különös népnek, ennek a múltat árasztó csoportnak szokásait, gondolko­dását, felfogását. Nem kevésbé izgalmas ez a fel­adat, mint mondjuk geológus kalapáccsal a kéz­ben valamelyik nagy Canyon mélyén turkálni a mészkövet és homokkövet. Éppen ezért örömmel forgatom a kis kiadványt*: Pocket Handbook of Indians Of The Southwest a cime, melyet a South­western Association On Indian Affris, Inc. adott ki 1965-ben, éppen ottjártam idején. Ennek a könyvnek átlapozása megalapozza az állítást: régi olvasmányaink közkedvelt tollas in­dián világa az Utó indiánoknál is lejárt vagy csak nyomokban maradt* vissza. Az Utó indiánok egye­sített törzsei 1950-ben pert indítottak az állam el­len, melynek során 30 millió dolláros követeléssel léptek fel azon területek fejében, melyeket az ál­lam 1870-től kezdődően megváltási ár kifizetése nélkül kisajátított az indiánlakta vidékekből. A perben megítélt összegből az Utó törzsek alaptő­két képeztek: az északi csoport 17 millió, az Utó Hegyi Csoport 7 millió és a Déli Csoport 6 millió dollárhoz jutott. A hegyi csoportnak járó összeget 1953-ban hagyta jóvá a kormányzóság, a déli csoportét- 1954-ben. Nem kevésbé hatalmas azonban az in­diánoknak az állammal szemben elért erkölcsi si­kere a per'folyamán. Az Utó indiánok jelentős része bár zárt rezer­vátumban ugyan, de modern házakban él, és az egész Utó indián nép rohamosan közeledik a mo­dem életforma felé. Átvizsgálták az ősi Utó indián törvényeket és azokat a nem indián jogszabályok­hoz közelitik. Indiánok akarnak maradni a XX. század utolsó harmadában is, de élni kívánnak a modem élet nyújtotta lehetőségekkel is. Ezzel ma már számol­ni' keir. Gyermekeik iskolába járnak. Népiskoláik! működnek Ignatio, Cortez és Balding falvakban, rendőrséget szerveztek, és 1962-ben 400,000 dol­láros köl te éggel elkészült az első Utó gimnázium is. Településeiket modem utakkal látják el. Az állam már nem vonhatja ki magát az indiá­nokkal kapcsolatos kérdésekből. Az utó indiánok nagy élniakarása és társadalmi szervezettség© tükröződik abból is, hogy rendszeresen összehív­ják a Törzsi Tanácsot, melyben a déli csoport* hat, a hegyi csoport két taggal képviselteti magát. A! Törzs Tanács hivatott képviselni az utó indiánok ügyeit az állammal szemben is. v Utah indián társadalmának egy cseppnyi réte­gét képezi az arizonai határ mentén fekvő mind­össze 100 főt számláló Paiuto Törzs. A kis törzs a Kaiab R e z e r vá tumban él. Az ő életüket is a Törzsi Tanács irányítja, mely három évenként választ törzsfőt. Utah indián vonatkozásainak további érdekes­ségeire majd a későbbiek során a Navajo indiá­nokkal. kapcsolatban térek ki. A Colorado Plato — Az Aranykörben Salt Lake Cityből az 50-es utat véve délkelet» irányban haladva Utah harmadik nagy tájegysé­gébe, a hatalmas kiterjedésű Colorado Plato lefo­lyástalan, sik vidékére lépünk. Az Arizona és New Mexikó területére is mélyen benyúló plató mint­egy felét teszi ki Utahnak, és bár 300- és 3,000 méter közötti magasságban mindenféle magassá­gú hegy előfordul a területén, mégis fennsik a szó szoros értelmében, mert legnagyobb része átlago­san 1,500 méterrel a tengerszint feletti magasság­ban elterülő részmedencékből és erózió formálta szurdokokból, Canyonokból áll. A roppant plató a legrégibb földtani koroktól kezdődően szakadatlanul egymásra halmozódott tengeri üledékek különös rétegeződése, rétegsoro­zata, melyekbe a folyók mély Canyonokat vájtak. A Colorado felső szakaszának ez a vidéke helyen­ként már az Arizona1 területén kiteljesedő Grand Canyon természeti szépségeivel vetekszik. A leglátványosobb sziklaformációk és Canyonok ma nemzeti parkok. Ezek zömmel a természeti szépségeinek páratlan gazdasága miatt a négy ál­lam területére kiterjedő úgynevezett GOLDEN CIRCLE, vagy Aranykor vidékéhez tartoznak. A Golden Circle középpontja a Utah és Arizona határában fekvő Powell Tó tájékára esik. Északi sugarának végpontja a Salt Lake Citytől délke­letre esjő Duchesne városkába esik. A délié az arizo nai Winslow és Holbrook közötti Nagy Meteor Kráterbe, mig Keleten a Colorado Államban levő Gunnison város és a New Mexikóban fekvő Albu­querque jelölik ki a Golden Circle határát. Nyugat felé éppen az Arizona és Nevada, valamint Utah államok határvonalát képező beszögelésik terjed a 640 kilométer átmérőjű természeti szépségekben mérhetetlenül lenyűgöző terület. A Plato nyugati területére esik a hires Bj-yce Canyon National Park, melynek közel 150 négy­zetkilométeren fekvő területén változatos szinii és groteszk sziklaformációk teszik feledhetetlen­né a tájat. Valójában nem is canyon ez, hanem a Paria folyó által a Pausauqunt részfensikba vájt milliónyi apró szurdok. A hatlmas fákként mere­dő sziklaobeliszkek a modern fantasztikus filmek, által idézett földön kivüli tájak világára emlékez­tetnek. Földi, megszokott* környezetünktől messze elütő környék ez. A groteszk obeliszkekkel tarkí­tott vidék vörös színét a vasoxid okozza. Keletke­zése és története a földtörténet egy érdekes, de ma még nem egészen pontosan tisztázott fejezete. — Folytatjuk — ^ Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA | 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ■ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J| Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- © Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország £ minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents