Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-18 / 16. szám
Vol. XXII. No. 16. Thursday, April 18, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. KI A FELELŐS? Egyházvezetők követelik a nyomor elleni harc felfokozását 10—12 milliárd dollár azonnali előirányzására ösztökélik Johnson elnököt és a kongresszust A gyilkos golyója kioltotta fogadott hazánk eg gyobb fiának, dr. Rév. Martin Luther King, Jr.-nak az életét. Felmerül a kérdés: ki a felelős e nemes lélek kioltásáért? Elsősorban az elvetemedett, emberbőrbe bujt szörnyeteg, aki április 4-én, csütörtökön este 6 óra 2 perckor meghúzta a puska ravaszát. Alapvető hibát követnénk el azonban, ha itt pontot tennénk az ügyre és megelégednénk a merénylő letartóztatásával, törvényszék elé állításával, elitélésével. Nem véletlen az, hogy fogadott hazánkban, az Egyesült Államokban több politikai merényletet követnek el, mint bármely más fejlett kapitalista országban. Dr. King meggyilkolásáért főleg és elsősorban azok felelősek, akik előidézték a néger nép elleni faji megkülönböztetést, a fajgyűlöletet és a néger népet nyomortanyákba, gettókba szorítják; akik nem adnak lehetőséget a néger gyermekeknek, hogy iskolába járjanak és .elsajátítsák azt a tudást, ami felelős és jólfizetett állások betöltéséhez szükséges; akik megakadályozzák és lehetetlenné teszik a négereknek szakma elsajátítását és igy kizárják őket a viszonylagosan magas bért firatő épitő-ipari munkából; akik fontosabbnak tartják a vietnami háború győzelemre vitelét, mint a nyomor elleni harcot. Kezdhetjük tehát a tetemre hívást Johnson elnökkel, folytathatjuk a szenátorok és képviselők többségével, úgy a demokrata, mint a republikánus pártban. Nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy az amerikai nép megrettenve fogadta a Rev. King ellen elkövetett merényletet, de nem retten meg attól a szörnyű nyomortól, melyben a néger nép zöme tengődik. Mindaddig, amig az amerikai nép tűri a néger nép nyomorát, senki sem élhet biztonságban az Egyesült Államokban, mert a néger nép nem hajlandó ezt a nyomort szótlanul tovább tűrni. Véget vet annak erőszakmentesen, ahogy azt Rév. King hirdette, ha a fehér többség idejében CSELEKSZIK; de ha ez nem történik meg és az amerikai nép és a politikusok továbbra is nemtörődömséggel nézik a helyzetet, akkor a négerek más eszközökhöz folyamodnak. A Johnson elnök által kinevezett kétpárti kormánybizottság javaslatait kell csupán életbe léptetni, hogy a helyzetben változás álljon be. Ez azonban — Johnson elnök szerint — évente 80 milliárd dollárba kerülne. Ez az összeg rendelkezésre áll, amint a szövetségi kormány befejezi a vietnami háborút és felfüggeszti a készülődést a harmadik világháborúra. Ezért a bizottság által feltárt nyomor és annak orvoslására javasolt lépések, vagyis a 600 oldal terjedelmű jelentés a leghatható- sabb fegyver a kezünkben a vietnami háború és a nyomor felszámolására. A katolikus, református, gö-' rög-ortodox egyházak, vala mint a zsidó hitközségek vezetői átiratot intéztek Johnson: elnökhöz és a kongresszushoz,; követelve a nyomor elleni harc felfokozását és 10—12 milliárd dollár azonnali előirányzását a szegények gazdasági jogainak (Economic Bill of Rights) létrehozására. A négy felekezet országos vezetői többek között a következőket mondták átiratukban: “Felhivjuk az ország polgárait, hogy támogassák a kormány minden olyan intézkedését, mely a nyomor elleni küzdelmet előmozdítja.” “A magunk részéről megfogadjuk: minden lehetőt elkövetünk, hogy megnyerjük az egyházakhoz tartozók támogatását az ország szegényeinek (Folytatás a 8-ik oldalon) NYUGATNÉMET DIÁKOK EZREI TÜNTETTEK A HÁBORÚ ELLEN BERLIN. — Az utolsó hét folyamán Nyugat-Berlin, Lübeck, Frankfurt, Bremen, Ham bürg, Kassel, Bochum, Bielefeld, Duisburg, Nürnberg és Nyugat-Németország több más városában az egyetemi diákok ezrei tüntettek a vietnami háború ellen. A tüntetéseket Rudi Dutsch- ke, a haladó szellemű egyetemi diákok 28 éves vezére ellen elkövetett merénylet váltotta ki. Több városban a rendőrség brutális támadást intézett a tüntető diákok ellen. Vizi- ágyukkal nagynyomású vizsu- garakat lőttek a tüntetőkre és azokat a diákokat, akik e támadás ellenére is megállták Liliomfehér helyüket, a rendőrök botjaikkal agyba-főbe verték. Több száz diákot letartóztattak. A letartóztatottak között van Nyugat-Németország kül- ü g y m i n i szterének, Willy Brandt-nak Peter nevű fia is. A Dutschke elleni gaztettet Joseph Bachman 23 éves Hit- ler-imádó követte el, aki vallomásában azt mondta, hogy a dr. King elleni merénylet “ihlette” tettének elkövetésére. A tüntető diákok felháborodása főleg Axel Springer ellen irányult, aki, mint Nyugat-Németország ujságkirálya, sajtó- közleményeiben támogatja a vietnami háborút. Fegyverszünetet és békét óhajt VI. Pál pápa RÓMA. — A Szent Péter Bazilika középső erkélyéről mondotta el húsvéti üzenetét VI. Pál pápa, melyben reményét fejezte ki a vietnami háború békés megoldása iránt. “Kifejezzük abbeli óhajunkat — teljes szivvel érzett szánalmunktól sarkalva az illetékes nemzetek iránt, de különösen a szenvedő nép iránt —, hogy ezek az első lépések hamarosan a háború befejezéséhez vezessenek.” A pápa, dr. Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatban azon óhaját is kifejezte, hogy “szűnjön meg a fajgyűlölet, a nacionalizmus, ...és a kiváltságosok uralma a gyöngébbek felett” s hogy ezt univerzális emberszeretet váltsa fel. BÉKETÜNTETÉSEK ORSZÁGSZERTE ÁPRILIS 27-ÉN gyarok szombaton, április 27- én délelőtt fél 11 órakor a 95. utca és ötödik ave. sarkán találkoznak és onnan vonulnak a Central Park Sheep Meadow - jára, ahol Rev. William Sloan Coffin, Jr. és a békemozgalom több vezére ismerteti a helyzetet és rávilágit a békemozgalom további teendőire. Neves művészek szórakoztatják majd a tömeget. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31; 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.E. JOHNSON ELNÖK “BÉKETÖREKVÉSEI” Kétségtelen, hogy az amerikai nép békeakarata kénysze- ritette Johnson -elnököt, hogy a márc. 31-én elhangzott beszédében bejelentse Észak-Vietnam bombázásának korlátozását. Johnson legnagyobb meglepetésére Hanoi hajlandónak mutatkozott tárgyalni az amerikai megbízottal arról, hogy elhatározzák, mikor fogja az Egyesült Államok végleg és minden féltétől nélkül beszüntetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Azóta a beszélgetés folyik, hogy hol és mikor kezdődjön meg a két ország megbízottai között a tárgyalás. Közben Johnson elnök és társai a következő lépésekkel "mozdítják" elő a béke ügyét: v0 Megindították a háború leghatalmasabb offenziváját a "Teljes Győzelem" jelszavával. v'' Elrendelték az általános mozgósítást Dél-Vietnamban és a hadsereg felfegyverzését a legmodernebb fegyverekkel. V0 Behívtak 24,500 tartalékost és újabb 10,000 főnyi csapatot küldenek Vietnamba. v" Újjászervezték a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai haderő minden egységét (hadsereg, tengerészet, légierő és gya logos-tengerészet). Visszautasították a Hanoi által javasolt két várost, ahol a tárgyalások már megkezdődhettek volna. Ezen utóbbi annak ellenére történt, hogy Johnson elnök többször hangsúlyozta: "hajlandók vagyunk tárgyalni bármikor és BÁRHOL." Mindez csupán azt jelenti, hogy a békeharcosoknak résen kell lenniük és nem szabad a Johnson-kormányra gyakorolt nyomást feladniok. Ellenkezőleg: még nagyobb erővel, még következetesebben kell követelni a vietnami háború felszámolását. Ezért vegyünk részt mindannyian New Yorkban, Chicagóban, Detroitban, Los Angelesben és az ország számos más városában az április 27-én tartandó béketüntetéseken. fogják menetben követelni Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését, a béketárgyalások megkezdését, a háború haladéktalan felszámolását. A newyorki békeszeretö ma★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ NEW YORK, N. Y. — New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, Clevelandon, Cincinnati| ban, Austinban, Detroitban,: San Franciscóban, Los Ange-' lesben és az ország sok más városában tüntető százezrek) villanegyedeikből, East Síde-i luxusházaikból, golfklubjaikból, templomaikból, vezérigazgatói termeikből repültek az előkelők a nagy temetésre, hol megilletődött arcuk, kegyes szavaik, leereszkedő kézszori- tásuk a színesekkel példátlan világreklámot adtak nekik a tv-n. Majd visszatértek liliomfehér otthonaikba, elküldték gyermekeiket a liliomfehér iskolákba, vagy elutaztak a ka- rib-tengeri üdülőkbe, amelyek csak azért nem liliomfehérek, mert a lukszuszállók- ban a környező nyomornegyedekből toborzott színes szolgák százai gondoskodnak kényelmükről. Ott voltak mind a vezérek? Nem mind, csak egyesek sok néger szavazóju északi vidékekről. Tennessee, Georgia | kormányzói, mind a déli álla-, | mok szenátorai, főpapjai, pénz-1 ! ügyi uralkodói távollétükkel j tüntettek. És amikép a varsói) i nép megalkuvó és kollaboráló) része nyugodtan korzózott a, gettó körül, ahol épp a zsidó \ rabok maradványát ölték ha-: lomra, Atlanta és Memphis) fehérjeinek nagy többsége az) arcát sem fordította a díszes temetési menet felé és ment, az áruházakba és mozikba,! mintha mi sem történt volna, i (Folytatás a 8-ik oldalon)
