Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

Ent, as 2nd Class Matter Dec, 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXII. No. 1. Thursday, January 4, 1968 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. L~ ■ ■ 1------------' ■ ■ -----~. .----............................. ' 1 ADÓ ITT, ADÓ OTT, ADÓ MINDENÜTT! WASHINGTON, D. C. — Észak-Vietnam külügyminiszte­re kinyilatkoztatta: “Béketár­gyalások megkezdődhetnek, mi helyt az Egyesült Államok fel­tétel nélkül beszünteti Észak- Vietnam bombázását.” A kül­ügyminiszter e nyilatkozata nagy zavart keltett washingto­ni kormánykörökben, melyek azon fáradoznak, hogy “meg­győzzék” az amerikai népet és a világ közvéleményét a Kam­RÖVIDEN WASHINGTON, D. C. — Alexander B. Trowbridge, a Johnson-kormány kereskede­lemügyi minisztere megjósol- 1 ta, hogy 1968-ban a nemzeti jövedelem 50 milliárd dollár­ral fog emelkedni. • CARACAS, Venezuela orvo­sai 24 órás sztrájkba léptek. Tiltakoznak a kórházak ósdi felszerelése miatt. e ATHÉN. — A görög katonai; diktátorok továbbra is börtön­ban tartják Mikis Theodorakisj világhirü zeneszerzőt. ATLANTA, Ga. — Országos méreteket ölt az influenza-jár­vány. A betegség által okozott halálozások száma egyre nő. • NEW YORK, N. Y. — Az ! 1964—65-ben megtartott Vi- ! lágkiállitás 21 millió dollár de- | ficitet “eredményezett”. Ez! 1 azonban nem akadályozta meg Robert Moses urat, a kiállítás | igazgatóját, hogy ne vegyen le : magának fizetés fejében egy­millió dollárt. I jók; mert az ifjak, a háború í áldozatai, a menekültek, a se­besültek mind békét követel­nek.” “Hisszük és reméljük, hogy a háború Vietnamban nem fog egyre terjedni és újabb ka- ; tasztrófát okozni. Ez a háború ! teljesen felesleges, szükségte- ! len. Minden lehetőt el kell kö- I vetni, hogy ezt a tragikus és ! szomorú viszályt becsülettel ; befejezzük.” “Hisszük, — mondotta a ka­tolikus egyházfő —, hogy tár­gyalások utján békét teremt- ; hetünk Vietnam népe között, békét, mely önállóságot és függetlenséget biztosit e sze­retett ország részére.” A pápa e félre nem érthető békefelhivását tiz nappal Johnson elnökkel való talál­kozása után nyilatkoztatta, ami csak megerősíti a hÍreket, hogy a pápa és Johnson közti beszélgetés nem folyt békés mederben. Mig Johnson a vietnami há­ború kiterjesztésén szorgosko­dik, addig a pápa egyre nyíl­tabban, egyre élesebben száll harcba a békéért. bódiába és Laoszba való betö­rés szükségességéről. Azzal akarja Johnson indokolni a há­ború ezen újabb kiterjesztését, hogy a Nemzeti Felszabadító Front csapatai ezekben az or­szágokban menedékre talál­nak. Aggódik VI. Pál pápa RÓMA. — “Újabb vészjósló fellegek, újabb akadályok me­rültek fel a béke létrehozásá­ra és az a veszély fenyeget, hogy még több gyűlölet, gyil­kolás, öldöklés, rombolás, könny és áldozat szemtanúi le­szünk”, mondotta VI. Pál pápa a Szent Péter Bazilika előtt egybegyült 20,000 hivő előtt. Műiden jel szerint a pápa arra célzott beszédében, hogy a Johnson-kormány ki akarja terjeszteni a háborút Kambó- dia és Laosz ellen. Az 1,200 szóból álló beszédének nagy része a vietnami háborúra vo­natkozott. Felhívta az érdekelt hatalmakat, hogy “minden le­hetőt kövessenek el egy becsü­letes béke elérésére.” “Lehetséges békét teremte­ni — mondotta a pápa —, mert az emberek lényegében 'adóztatás képviselet nélkül“ rossz, de 'adóztatás képviselettel" még rosszabb. FEL A VERSENYRE! . Itt az uj esztendőt Minden kétséget kizáróan történelmi események szem­tanúi leszünk 1968-ban. Megegyezünk Fulbright szenátor azon véleményével, hogy az Egyesült Államok erkölcsi válságban van és ennek főbb okai a következők: 30 millió amerikai nyomorog. A nyugdíjasok alamizsnaszerü biztosításból tengetik éle­tüket. A dolgozókra egyre nagyobb adóteher hárul. A nyomornegyedek mindjobban terjednek. A megkülönböztetés a néger nép ellen tovább tart. A bűnözés egyre jobban terjed. Az ifjúság mind nagyobb számban keres kiutat a kábító­szerek fogyasztásában. S végül, de nem utoljára, Johnson elnök tovább fokozza az erkölcstelen háborút a vietnami nép ellen. Az Amerikai Magyar Szó olvasói nemcsak szemtanúi lesz­nek e problémák megoldására irányuló akcióknak, hanem ré­szesei is azoknak a megmozdulásoknak, melyek a fenti prob­lémák megoldását tűzik ki célul. Ezért minél több olvasója lesz az Amerikai Magyar Szó­nak, annál lényegesebben járulhatunk hozzá fogadott hazánk problémáinak megoldásához. Amikor tehát uj olvasót szerzünk lapunknak, nemcsak a haladó magyar heti lapot támogatjuk, de előbbre visszük ezen célkitűzéseket is. A március 1-én kezdődő verseny "MIT TUD SZÜLŐHA­ZÁNKRÓL?" alkalmat ad arra, hogy sok száz amerikai-magyar, aki -eddig nem olvasta lapunkat, megismerkedjék tartalmával, részt vegyen a versenyben. Reméljük, hogy megkedvelve la­“Minden órában nő a Johnson politikája elleni mozgalom” - Dirksen szenátor WASHINGTON, D. C. — “Amint a vietnami háború áldozatainak száma egyre emelkedik, a hadi kiadások az egekbe nyúlnak, úgy növekszik a háború elleni mozga­lom állandóan” — mondotta Everett McKinley Dirksen a republikánus szenátorok vezére. “Sem a kongresszus, sem az amerikai nép nem lát sem­milyen hajlandóságot a Johnson-kormány részéről, hogy ezt a konfliktust diplomáciai kezdeményezéssel oldjuk meg.” EZEEX TtHTETTEK SÜAHXER BEBÖRTÖNZÉSE EUER púnkat, csatlakoznak olvasóink egyre növekvő táborához. Elvégre is az Amerikai Magyar Szó az egyetlen amerikai­magyar hetilap, mely síkra száll az amerikai magyarok igazi érdekeinek előmozdításáért; a szövetségi nyugdíj felemelésé­ért, a teljesen díjmentes orvosi, kórházi és üdülési ellátásért, az amerikai és az óhazai magyarok barátságáért. Adjuk tehát "MIT TUD A SZÜLŐHAZÁNKRÓL?" ver­senyről kiadott röplapot az amerikai magyarok ezreinek ke­zébe! Hivjuk fel figyelmüket erre az érdekes versenyre és egyben rakjuk le az alapját lapunk sikeres előfizetési kam­pányának. mert megszegte a bűói tiltó­parancsot és a sztrájktiltó Taylor-törvény ellenére sztrájk ba vitte a város tanítóit. A tüntetők a táblák százait vitték a menetben, melyeken ilyen felűatokat olvashattunk: “Nem lehet a munkásosztályt b e b ö r t önözni!” “Börtönbe Lindsayvel — Ki Shankerrel!” “Nem adjuk fel sztrájkjogun­kat!” A tüntetők nagy része a vá­rosi közlekedési munkások so­raiból került ki, akik szintén a sztrájk küszöbén állnak. Albert Shanker, a szervezett tanítók helyi szervezetének 15 napi bebörtönzése ellen. Shan- kert azért vetették börtönbe, NEW YORK, N. Y. — Több!, 5zer szakszervezeti tag tűnte- I :ett a 37-ik utcai városi bőr- i ;önépület előtt. Tiltakoztak 1 ’ 7 Mö Kilátás van arra, hogy a politikusok számos újabb adót sóznak New York város lakosaira, akik máris nagy adóteher alatt nyögnek, akárcsak polgártársaik országszerte. De kezdjük élőiről. Johnson elnök a vietnami háború felfo­kozására fordított energiájának egy részét arra használja, hogy a törvényhozókat kényszerítse a jelenlegi adó tiz százalékos emelésére. A kongresszus most lezárult ülésszakában nem si­került ezt megszavaztatni, de ami késik, az nem múlik... Folytatni fogja célkitűzését, mihelyt januárban a kongresszus újból összeül és minden bizonnyal nem fog nyugodni addig, amis célját el r-em érte. ★ Rockefeller kormányzó sem akar az adókérdésben John­son mögött kullogni. Burkoltan már régen célozgat arra, hogy igy, meg úgy ... Most azonban nyíltan kijelentette, hogy az állam 600 millió dolláros deficitjét csupán uj adókkal lehet ellensúlyozni. Milyen adókivetésre gondol a kormányzó ur? — kérdez­ték az ujságirók. Rockefeller szokásos mosolyával igy vála­szolt: Az állam súlyos pénzügyi helyzetét nem lehet EGY adó­val megoldani. Minden jel szerint uj adót kell kivetnünk a vállalatokra, a polgárok jövedelmére és ezenfelül emelni kell a fogyasztási adót. Adóemelés esetén a vállalatok egyszerűen felemelik ter­mékeik árát és az adóemelést ezzel a fogyasztókra hárítják. New York állam minden fogyasztója tehát — csupán Rocke­feller kormányzó jóvoltából — három UJ adóteherrel néz szembe az uj eszendő beköszöntésével. LINDSAY KÖVETI A JÓ PÉLDÁT New York állam pénzügyi helyzete rossz, de New York városáé még rosszabb. Egy szóval lehetne azt a legjobban ki­fejezni: KATASZTRÓFALIS. A város problémáinak megoldására kolosszális összegek szükségesek. S ha Lindsay polgármester csak a problémák egy részét csupán kis mértékben óhajtja megoldani, akkor is olyan összegre van szükség, amit a newyorki adófizetőkből képtelen kifacsarni. De a városatyák, a polgármesterrel az élükön, uj adót terveznek kivetni a város lakosaira. Ilyen "rózsás" helyzet elé néznek New York állam és New York város polgárai 1968- ban és elmondhatják, hogy Johnson tervezi a betörést Kambódiába és Laoszba Séketárgyalásokat javasol az észak-vietnami kormány

Next

/
Thumbnails
Contents