Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-17 / 33. szám
Thursday, August 17, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD a IV. Még ma is tisztán emlékszem az idegességre, amelyet az jelentett számomra, hogy amikor New Yorkba megérkeztem, hirtelenjében nem találtam a Magyar Rádió tudósitójának a még itthon feljegyzett telefonszámát. Ott töprengtem a vagy hat kötetnyi vastag telefonkönyv között és elszomorodva gondoltam arra, hogy aligha fogom felkutatni a keresett számot, mert fogalmam sincs, hogy miféle tájon keressem, lehet, hogy nem is az ö nevén van a készülék stb. Végülis rábukkantam Ip- per Pálra, mert megtaláltam itthoni feljegyzéseimet. Hanem valami hasonló helyzetben van az ember is, aki a földönkivüli élet értelmes képviselőivel akar rádióösszeköttetésbe lépni. Mert miről is van szó? Egyszerűen arról, hogy adva van New York valamennyi telefonkönyve, de nem tudom ismerősöm nevét, és nekem végig kell tárcsáznom valamennyi számitásba jöhető számot ahhoz, hogy végülis — pusztán véletlenül — megtaláljam azt, akivel beszélni kivánok. Valahogy igy állunk az idegen civilizációk felkutatásával is. Addig kell kísérleteznünk, amig rábukkanunk arra a kozmikus testvértársadalomra, amelyiknek már van telefonja, meg is értené jelzésünket és éppen otthon is van. Éppen figyeli a Nap környezetéből érkező jeleket!) Jelenleg 10 fényévnyi távolságból műszereink alkalmasak lennének a kapcsolat kiépítésére, azonban 1,000 fényév távolság áthidalására már a jelenleginél hatszorta nagyobb teljesitményü rádió- lokátorokra és antennákra lenne szükségünk. Technikailag még ez is megoldható lenne, hanem jeleink csak 1,000 év múlva érkeznének el a megcélzott csillag környezetébe és hosszú generációknak kellene várakoznia az eredményre, a bizonytalan viszontjelzésre. Mindenekelőtt bizonyos szempontból osztályoznunk kellene a lehetséges kultúrák fejlettségi szintjét. Kardasov szovjet csillagász szerint a lehetséges társadalmakat három fő típusba sorolhatjuk be: 1. Földiekhez hasonló lehetőségekkel rendelkezők. 2. Olyanok, melyek saját napjuk összes kisugárzott energiája felett rendeilkeznek, és 3. olyanok, amelyek másodpercenkénti energiafogyasztása már eléri csillagrendszerünk másodpercenkénti energia kisugárzását. Kardasov tehát aszerint osztályozza a kultúrákat, hogy mekkora energiák felett rendelkeznek. Első hallásra hihetetlennek tűnik a második és harmadik csoport. De ki lehet számítani, hogy évi egy százalékos energiafogyasztás nöyekedés mellett 3 ezer év múlva az emberiség energiafogyasztása már egyező lesz a Nap által kisugárzott másodpercenkénti energiával, 6,000 év múlva pedig eléri a Galaxis összenergiasugárzását. Jóllehet még vita tárgyát képezhetik az efajta okoskodások, mégis figyelemre méltó a lehetséges társadalmaknak az intelligenciáját energiafogyasztásukkal mérni. Valóban semmi sem fejezi ki jobban egy társadalom fejlettségét, mint ez az adat. Okoskodjunk tovább: mi saját kezdeményezésünkre az első típusba sorolható társadalmakkal nem vehetjük fel a kapcsolatot, mert ők is csak annyi energiával rendelkeznek, mint mi. Mindketten szegényes energiaviszonyaink börtönébe vagyunk zárva. Hanem a kettes és hármas tipusu civilizációknak már rendelkezniök kell olyan energiákkal, melyekkel kényelmesen áthidalhatják az 1,000 fényévnél is nagyobb távolságokat. Ha az egész általunk ismert csillagászati világegyetemben csak egyetlen hármas rendszerbe tartozó civilizáció is van, akkor már mai technikai adottságainkkal is lehetőség nyűik irányított rádiójelzéseik lehallgatása. Ezzel elérkeztünk fejtegetéseink egyik legfontosabb részéhez: a kapcsolatfelvétel lehetőségeinek problémájához. Hogyan kerülhetünk kapcsolatba idegen civilizációkkal? Egyik útja ennek, hogy valahol lehallgatják a Földön működő nagy hatótávolságú adóinkat, legyenek azok müsoradók, vagy éppen nagy távolságokba hatoló mesterséges égitestek után küldött irányitó adások. Egy másik ut, hogy mi észlfelünk hasonlóan, szinte véletlenül idegen bolygókról származó, a mi vidékünkig vetődött műsoradásokat, más lakott világok helyi vagy tudomá- •nvos adásait. Ettől a lehetőségtől, sokat várnánk, talán véletlenszerűsége miatt akár holnap is előfordulhatna egy ilyen lehallgatás. Mégis nem sok remény az az eféle kapcsolatfelvételre, mert helyi adásaink kis intenzitásuak és valamennyi hullámhosszon előfordulnak ilyen adások. Nincs egy meghatározott sáv, amin ilyen adások után érdemes lenne vadászni. Ugyancsak járható ut lenne egy olyan irányított adás elcsipése, amelyet két értelmes civilizáció tart fenn egymás között. Nyilvánvaló, hogy ehhez az szükséges, hogy a Föld beleessen abba a kicsiny térszögbe, amelyben az ilyen irányított kapcsolat éppen folyik. Éppen a Nap “mögötti” másik csillagtársunk bolygója felé, vagy onnan a Nap térségén áthatoló “beszélgetésbe” léphetnénk igy ugyancsak szinte véletlenül bele. De visszatérve e cikk kezdetén alkalmazott telefon hasonlatra, vajon nem kellene-e szinte példátlan szerencse ahhoz, hogy a New Yorkban élő, de névről nem ismert barátomat, ismerősömet úgy találjam meg, hegy miközben találomra tárcsázom a lehetséges számkombinációkat, közben véletlenül belehallgassak egy oly vonalba, melyben éppen keresett ismerősöm beszélget egy másik ismerősével? Ez az eset szinte elképzelhetetlen. Igaz, hogy az élet kutatása szempontjából a már említett 21 centiméter közötti hullámhosszon hallgatózva nagyobb az esély, de mégis kiszámíthatatlan véletlennek tűnik. Ennek az esélynek a valószínűségét két tényező befolyásolja jelentősen, egyrészt, hogy vajon hány lakott égitest között folyik ilyen “beszélgetés” és hogy milyen térszögben folynak az adások. Egy harmadik lehetőség a kapcsolat felvétele, ha valahonnan kifejezetten nekünk küldenek jeleket. Ez esetben nem kell keresnünk honnan jön a jel, viszont bizonyosak lehetünk benne, hogy az adott helyen nálunk magasabb szintű társadalom él, mert esetleg századokkal v. ezredekkel ezelőtt indították útnak a jeleket, amikor még a földi kulKészül az 1968-as MAGYAR NAPTÁR! Az Ügyvezető Bizottság ez évben Kovács Erzsit bízta meg az 1968-as Magyar Naptár összeállításával és megszervezésével. Ezt a felelősségteljes munkát Kovács Erzsi elvállalta és a megválasztott naptárbizottsággal együtt máris szorgalmasan dolgozik a naptár munkálatain. Ez a bejelentés talán elegendő volna arra, hogy olvasóink azzal a biztos érzéssel tekintsenek a jövőbe, hogy ismét 160 oldalas, szép, tartalmas, hasznos Magyar Naptárt olvashatnak a téli hónapokban és adhatnak barátaik, ismerőseik kezébe. Mint minden évben, ezúttal is olvasómk anyagi támogatására van szükségünk ahhoz, hogy a naptárt elkészítsük. Az “AKIK A NAPTÁRUNK MEGJELENÉSÉT LEHETŐVÉ TETTÉK” oldalakon ismét felsoroljuk majd azok nevét, akik anyagi támogatásukkal hozzájárulnak a naptár megjelenéséhez. Kérjük tehát, hogy az alanti szelvényt állítsák ki minél előbb és juttassák el a kiadóhivatalhoz. Minden hozzájárulást és rendelést köszönettel fogunk nyugtázni. A Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1968-as Naptár előállításához és ide mellékelem adományomat $ .............. összegben. Kérem, nyomtassanak részemre ................ példányt a naptárból, hogy ismerőseim és barátaim körében terjeszthessem. Név: ................................................................. Cim: ............................................................................. Város: ....................................................................... . Állam: .............. Zipszám: ...................... túra gyermekcipőben járt. Ki tudná felmérni mit jelentene számunkra egy ilyen kapcsolat felvétele. Minthogy eddig semmiféle olyan jel, melynek értelmes lényektől való származására gondolhatnánk, hozzánk nem érkeztek, valamint mert hogy eddig még semmiféle kozmikus “beszélgetésbe” behallgatni nem állt módunkban, marad az egyetlen lehetőség: magunknak küldeni jeleket. Megállapodtunk a 21 centiméteres hullámhossz körüli 1420 Mc frekvenciában és dr. Drake 1961-ben nem túlságosan nagy, de kitűnő vevőberendezéseihez kapcsolt antennáját néhány közeli csillagra irányította. Ilyenek a Tau Gáti és az Epszilon Eridani jelű már említett és mintegy 10 fényév távolságra levő halvány, de bolygógyanus csillagok. Az eredmény mindezideig negativ. Nem is remélhetjük, hogy az első kísérletek azonnal eredményre vezessenek. Azt sem várhatjuk, hogy mindjárt 20 fényév körül értelmes lényekre bukkanjunk. Lehetséges, hogy több ezer fényévre kell behatolnunk jeleinkkel. Ezt a kísérlet sorozatot, mely már folyik OZMA tervnek nevezzük. Meggyőződésem, hogy ezt a kísérletet minden lehetséges erkölcsi és anyagi támogatással fel kell ruházni, mert talán az egész csillagászat legfontosabbb filozófiai és gyakorlati eredménye lenne értelmes lények jeleinek felfogása, kozmikus testvéreink felfedezése. Felvetődik a kérdés: miféle jeleket közvetítsünk? Hogyan adjunk hirt magunkról, és mi az amit érdemes közölni? Végülis nem mindegy, hogy az esetleg több évtizedes beszélgetésnek mik legyenek a kezdő mondatai. Vajon mit közöljünk magunkról, ami a legtöbbet elárul jelenlegi kulturális fejlettségünkről. Nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy egyáltalán képesek vagyunk jeleket küldeni, egy értelmes társadalom számára nagyjából körvonalazza technikai fejlettségünk szintjét. Mi az amit érdemes távoli testvéreink tudomására hozni, és miféle nyelven? Egyes kutatók szerint lehetetlen a kapcsolat felvétele, ha nincs olyan dolog, melyből a partnerek közösen kiindulhatnának. Tökéletesen elzárt rendszerek között nehezen képzelhető el a kapcsolat. Ez részben igaz, de hozzá kell tennünk, hogy egy közös dolog a hírközlésben mindig lesz: a jel. A jel, mely tulajdonképpen az adó és a vevő berendezések közös fizikai sajátossága, amint azt Philip Morrison, a Harvard University tanára mondja. A feladat rendkívül érdekes: olyan nyelvet kell jelrendszerben kidolgozni, melynek jelei nem betűk, hanem fogalmak. A kozmikus kapcsolatfelvétel “nyelvi” problémáinak egyébként már elég jelentős szakirodalma is van. E helyen ezt a kérdést csak leglényegesebb részeiben érintjük. Elképzelhető például olyan jelek sugárzása, melyek a Morse jelekhez hasonlóan a természetes számok sorrendjét adják 1-től 9-ig és vissza. Ennek következetes ismétlése természetesen feltűnő, és feltétlenül értésére juttatja a vevőnek, hogy értelmes lénnyel van dolga. Elképzelhető a távoli jövőben képek továbbítása is. Arra is gondolnunk kell, hogy esetleg hozzánk érkeznek ilyenfajta jelek. Munkába kell állítanunk az összes titkosirásfejtőket, a Föld valamennyi neves fizikusát, csillagászát és matematikusát, mert feltehető, hogy ezeknek a szakembereknek témakörébe vágó a kapott üzenet. A küldök is eldöntik, hogy mit érdemes üzenni: elsősorban olyan adatokat, melyek utalnak technikai kultúránk jelenlegi szintjére, érkező jelek esetén pedig a küldők ismereteinek mértéke lesz valamiféleképpen a jelbe foglalva. Egy ilyen kapcsolatfelvétel hordereje ma még szinte felmérhetetlen jelentőségű lenne fejlődésünk jövőjét illetően. (Folytatjuk) j A képviselőház kiutalási bizottsága 1963 óta a legnagyobb összeget szavazta meg az un. “pork barrel” költségvetésre. A javaslat finanszírozná a különböző öntözési, árvizszabályozási, hajózási és villanyerőmü építkezési költségeket s hozzájárulna az Atomic Energy Commission, a TVA és más közmüvek költségeihez is. “Pork barrel”-nek nevezik azt a kiutalást, amelyet a helyi politikusok és üzletemberek megnyerésére hagynak helyben. • Hongkongban angol katonákkal megerősített rendőrjárőrök tartottak razziát három szakszervezeti székházban, 18 embert letartóztattak. Á>Utólag nagy mennyiségű fegyvert, röplapot találtak náluk. A letartóztatottak biróság elé kerülnek. Schalk Gyula: CSILLAGOK KÖZÖTT AZ ÉLET NYOMÁBAN
