Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-10 / 32. szám

Thursday, August 10, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 Rossz hírek mindenielol A legrosszabbakat persze Magyarországról olvas­suk, nem hallgathatjuk el az olvasók előtt. Egy müncheni hetilap — haláláig a vezető magyar ná­ci lap, az Uj Magyarság, igazgatója szerkesztette, a Szabad Európa finanszirozza — közli őket: ► Országszerte megemlékeztek Bajcsy Zsilinsz­ky Endréről; sokan vannak, akik benne a nagy tragikus nemzeti hőst és mártirt látják — ahogy őt 1945 után propaganda okokból a rendszer sze­repeltette. (Az a csúf propaganda!) | Olyan magyar még nem volt, aki Nyugatról hazamenekült volna. (Hát akkor miért támadja a lap azokat, akik mégis hazamenekültek?) ► Az egri bástya százezrekbe kerülő helyreállí­tása felesleges! Gárdonyi Géza az Egri csillagokban megörökítette a dicsőségét. (Valóban elitélendő, hogy a nemzeti dicsőség emlékeit újjáépítik.) ► Sajnos, sajtóban, rádióban, tv-n sokszor talál­kozunk Magyarország életét bemutató cikkekkel, adásokkal, amelyek a valónál sokkal kedvezőbb ké­pet mutatnak. (Az ott járt tudósítók nem tudják, mi van ott, csak ennek az újságnak a szerkesztői, akik 23 éve kiszöktek onnan.) | A vár-restaurálási és kastély-ujjáépitési má­nia egyre nagyobb arányokat ölt otthon. ► Cyrus Eaton 6 millió dollárral óriási szállót épit Budapesten — amiképp a hanyatló Rómában adót vetettek ki az illemhelyekre! (Értik?) ► A lakosság többsége örül, ha enni tud. (Örül­het is — amilyen jókat eszik.) ^ A párizsi rádió magyar műsort adott. Mi volt a műsor? Illyés Gyula és a Kunbéla óta kommu­nista Kassák Lajos versei. Szomorú! (Sőt sirnivaló: Illyés és Kassák versek!) | Nem kell kommentár a Népszava napihiréhez, hogy a mezőkövesdi matyó szövetkezetnél 300 nő foglalkozik matyó blúzok készítésével; 70,000-et csináltak exportra. | A magyar ló nem hagyja magát lóvátenni még a kommunista tervgazdálkodás fuserjei által sem; a zalai versenyló-telepen 19 lóért 850,000 forintot fizettek a külföldi vevők. ^ A magyar szövőipar évi 2 millió fontért ex­portál Angliába, amely a világ textiliparában veze­tő szerepet játszik. Elgondolkoztató! ^ Sajnálatos tény, hogy a külföld erősen érdek­lődik a magyar rádiók iránt. Mindezek szomorú, felháborító, kétségbeejtő hírek. Persze, az U.S.-ban nincsenek ekkora bajok, de ilyen nagy országban is vannak kisebb kellemetlenségek. A New York Times legújabb számaiban olvastuk: Newarkban 26 négert agyonlőttek a rendőrök többségük nő és gyermek; 1,600-at letartóztattak, 1,300-an megsebesültek. ^ Plainfielden lezárták a feketék negyedét, ál- lig felfegyverzett rendőrök megkezdték minden lakás végigkutatását, sokat feldúltak. A nagy izga­lom miatt az akciót abba kellett hagyni. v Middlesex fegyvergyárából sok puskát ellop­tak. ^ Az NAACP tiltakozik a Jersey Cityben harci fegyverzettel cirkáló járőrök ellen. v* A durhami négerek szabad lakáspiacot köve­telnek. Mozgósították a nemzetőrséget, a Ku-Klux- Klan is megjelent. v0 Minneapolis polgármestere, Naftalin, mozgó­sította a rendőrséget a zavargók ellen. Utcai har­cok, fosztogatások és gyújtogatások voltak. Kairóban a rendőröket vádolják, hogy egy néger fiút megöltek a fogházban. Három nap óta súlyos zavargások folynak ott. v* Mississippiben leállt egy autóbusz vállalat, amelyet a négerek bojkottálnak. v" Több napos portorikói zavargások a newyorki East-Harlemben. Egy embert megöltek, egy meg­halt, sokat letartóztattak. ^ Zavargások Bogalusában, Rochesterben, Bir- minghamban, Englewoodban, Youngstownban, Des Moinesben, Kalamazooban, Cambridgeben, Baton Rougeban, Pontiacban. "" Detroitban 1,800 négert letartóztattak, 25 halott van, több mint 1.000 sebesült; 200 tüzeset volt, a kár több mint 150 millió dollár. Kirendel­ték a nemzetőrséget és szövetséges csapatokat. ^ A Ház leszavazta a patkányirtáshoz kért 40 millió dollárt. Johnson elnök szerint évente sok ezer gyermek lesz a patkányok áldozata. A katonai kiadások e költségvetési évben 79000 millió dollárt fognak kitenni, a vietnami háború napi 80 millió­ba kerül. ^ Az U.S. ezentúl nem 8, hanem 25 dollárral jutalmazza a hozzá átszökő felkelő katonákat Viet­namban. v* Vád alatt a kvékerek, akik gyógyszert vittek Észak-V ietnamba. v* Sztrájkolnak a newyorki közsegély-hivatal al­kalmazottai, a Firestone gumigyár munkásai, sztrájk van a réziparban is. A vasutasok sztrájkja ellen külön törvényt hoztak. “A vietnami háború nem folyik kidolgozott ter­vek szerint. Az amerikai veszteségek egyre emel­kednek. Az ellenség, ahelyett, hogy engedne az amerikai haderők túlerejének, egyre nagyobb har­ci készséget tanusit. Sőt mi több, egyre több és technikailag fejlett fegyver áll rendelkezésükre: ágyuk és rakéták.” így kezdi jelentését Keys Beech, a Chicago Daily News tudósítója, aki nemrég tért vissza Vietnam­ból, ahol a helyszínen tanulmányozta a háború menetét. Viszály az amerikai vezetők között Mint mindig, amikor rossz a helyzet, most is viszálykodás van a vezetők között. Ma már nyílt titok, hogy McNamara nincs megelégedve West­moreland tábornokkal, Westmoreland haragszik McNamarára és Johnson elnök haragszik mind­kettőre. Westmoreland több katonát követel. McNamara azt állítja: Westmoreland nem használja fel kellő­en a rendelkezésére álló haderőt. Túl sokan van­nak a háttérben, túl kevesen a harctéren. Westmoreland igazolni akarja magát Westmoreland tábornok állandóan “előrehala­dásról” jelent. Jelenti, hogy ez évben 46,500 ellen­séget gyilkoltunk le. De ugyanakkor arról is beszá­LEGÚJABB WASHINGTON, D. C. — Mike Mansfield, Mon­tana állam demokrata szenátora, a szenátusi több­ség vezetője keddi felszólalásában követelte a viet­nami háború leépítését, Észak-Vietnam bombázá­sának beszüntetését. Ellenzi Johnson azon javasla­tát, hogy újabb 50,000 amerikai katonát küldjünk Vietnamba. Nem támogatja Johnson adóemelési javaslatát és követeli, hogy a washingtoni kormány újabb lépéseket tegyen a vietnami háború békés utón való felszámolására. John Sherman Cooper, Kentucky állam republi­kánus szenátora, az ellenzéki párt egyik legtekin­télyesebb személyisége, támogatta Mansfield sze­nátor minden javaslatát. • NEW YORK, N. Y. — A Telefonvállalatnak az állam északi részeiben alkalmazott 10,000 munká­sa csatlakozott a két hét óta sztrájkoló 15,000 newyorki dolgozó harcához. A newyorki munkások azt követelik, hogy azon városrészekben, ahol sok a bűnözés, párosával dolgozhassanak. A vállalat megtagadta e követelést és igy a munkások sztrájkkal óhajtják azt kihar­colni. Görögországban 40,850 demokratát tartanak bör­tönben. Sok politikai foglyot megkinoztak. Mano- lisz Glezoszt, Leonidasz Kirkoszt letartóztatásakor eszméletlenségig verték. Andreasz Papandreut, a Centrum Unió parlamenti képviselőjét több ízben verték meg gumibottal és fél napokon át vallatták. A görög hatóságok nem engedik, hogy a nemzet­közi szervezetek képviselői felvegyék az érintke­zést a foglyokkal, mert meglátnák rajtuk az ütlege­lések nyomait. A kormány tütakozik más államok fegyver­szállításai ellen. Az U.S. több fegyvert szállít kül­földre, mint a többi ország együttvéve. v0 Mr. Nader — aki leleplezte az autók veszé­lyességét, most kijelenti, hogy a húsipar veszélyé­ről szóló jelentést 4 éve eltitkolják. Elismerik, hogy a piacra kerülő hús nagyrészét nem ellen­őrzik. ^ Erősen csökkentek a háborús veszteségek. A múlt héten csak 175 amerikai esett el; 1.443 sebe­sült meg. * • Mindezek csak apróságok a magyar bajokhoz képest. mól, hogy a szabadságharcosok száma Dél-Vietnam- ban magasabb (296,000), mint bármikor ezelőtt. Eszerint tehát csupán azt a következtetést von­hatjuk le: minél több ellenséget ölünk meg, annál nagyobb az ellenség száma. Ezt azt is jelenti, hogy a helyzeten nem változ­tat, hogy 500 vagy 600 ezer, vagy egymillió ame­rikai katonát küldünk Vietnamba. Vietnam nem jelent veszélyt A Wall Street Journal (bankárok lapja) julius 25-i számában megjelent vezető vezércikkben be­vallja: “Vietnam nem jelentett veszélyt nemzeti létünkre.” A hosszú vezércikk lényege: nagy politikai bak­lövést követtünk el, amikor beavatkoztunk a viet­nami helyzetbe. Majd rámutat a vezércikkíró, hogy “a vietnami hadsereg nem harcol. Nem kivételes dolog, hogy a vietnami hadsereg egy-egy osztaga nyíltan meg­tagadja a hadiparancsot. A háború egyre inkább amerikai háborúvá fejlődik ki.” Nem alkalmas ez a talaj ... Beech, a chicagói lap tudósítója kihangsúlyozza: “ez a talaj nem alkalmas az amerikai harci mód­szer sikeres végrehajtására. A talaj az ellenség legnagyobb előnye. A kezdeményezés legtöbbször az ő kezükben van. Amikor harcra készek, feltűn­nek, amikor nem, eltűnnek.” Ezzel magyarázható többek között, hogy az ame­rikai haditerv kátyúba jutott. Az eredeti terv az volt, hogy az amerikai hadsereg felkutatja az el­lenség fő osztagait, megsemmisíti azokat és igy harcképtelenné teszi a szabadságharcosok csapa­tait. A szétvert szabadságharcosok visszatérnek földjükre és ezzel a háború véget ér. Ez volt a terv, ami persze meghiúsult. Az ame­rikai hadsereg nem tudja megsemmisíteni a sza­badságharcosok fő osztagait, amint azt Beech új­ságíró jelenti, sőt azok megerősödtek és ma erő­sebbek, mint a háború bármely más időszakában. Biafrában kisajátították a Shell! Biafra, a szövetségi csapatok ellen harcoló Ka- let-Nigéria kisajátította a Shell Bp. angol—holland társaság helyi olajlétesitményeit, és házi őrizet alá helyezte Stanley Grey angol igazgatót. Az Enugu- ból származó jelentések nem tüntetik fel Grey le­tartóztatásának okát. Feltételezik azonban, hogy túszként tartják fogva addig, amig a cég nem fize­ti ki a járandóságot Biafrának. A Shell Bp. nem­rég még azt ígérte a biafrai vezetőknek, hogy a havi olajilletékekből negyedmülió fontot juttat el nekik jelképes járandóságként, viszont a lagosi szö­vetségi kormány utasította a Shell-vállalatot, hogy az egész illetéket a központi kincstárnak fizesse be. Ojukwu, Kelet-Nigéria kormányzója sajtóérte­kezleten jelentette ki, hogy folytatják a biafrai la­kosság teljes mozgósítását, s az ország hosszú há­borúra készül fel. Ojukwu elismerte, hogy az észak keleti fronton, Ogoja térségében, a szövetségi csa­patok sikereket értek el, és Ogoja város a lagosi erők kezére került. Ugyanakkor azt állította, hogy az Enugutól 60 km-re fekvő Nsukka egyetemi vá­rost, amelyet a szövetségiek julius 20-án megszáll­tak, a biafrai erők visszafoglalták. Ojukwu nyilatkozatát az enugui rádió ismertette. A rádió nem részletezte, hogy mi a helyzet Bonny olajkikötőben, amely Lagos szerint nigériai kézré került. i Böngész ”Nem győzhetünk” • i Keys Beech, a Chicago Daily News tudós* tója beszámol vietnami látogatásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents