Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 3, 1967 Sok szépet láttunk YOUNGSTOWN, 0. — Feleségemmel én is jártam 1965-ben Magyarországon, melyet 40 éve nem láttunk. Hat hétig voltunk otthon, szept. 13-tól okt. 25-ig. Sok szép helyen jártunk, Tapolcán és Lillafüreden, Aggteleki Barlangban, a Kékes-tetőn. Ott születtem 66 évvel ezelőtt a Kékes alatt. Voltunk Galyatetőn is, Mátraházán, Párádon, valamint Budapesten, Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön. Most már mehet a munkásnép mindenfelé, csak ideje legyen és pénze, nem kell tartani az uraktól, csendőröktől, a nagy intézőktől. Mindenkinek kell dolgozni és nincs gazdag, mindenki egyforma. Ez sokkal jobb, mint mikor mi otthon éltünk. A kórházak ingyenesek, a doktorok, a fogászat, még az iskolák is, csak az a baj, hogy rosszak az utak, kevés a kocsi, kevés a hütő, stb. Még sok idő kell ahhoz, hogy úgy legyen, mint itt, de lassan meg lesz. Mint már írták sokszor, hogy igen sok magyar hazaköltözne, ha küldenék a nyugdijat, úgy mint Kanadából küldik, de azért a falvakba még nem sokan mennének, sőt a városokban is megnéznék hogy hová mennek, mert az tény, hogy még nincs minden úgy meg, mint ebben az országban. S. Likker Levél Csöglérő! Az alábbi levelet Ferency Lajos eastoni olvasónk kapta rokonaitól. Levelüket és benne az ujságkivágásokat megkaptuk. örömmel tudatom, hogy pár nappal a levél megérkezése után az ujságcsomag is megérkezett, igy most már el tudjuk látni mindazokat újsággal, akiket illet. Nagy érdeklődéssel olvasta mindenki a faluban a cikkeket. Egyébként nagyon érdekesen, színesen és élethűen irta meg Fodor Erna a riportját. Többen vidékre is elvitték az újságot, például a devecseri pártbizottságra is elvitték elolvasni, és a környező községekben is többen olvasták. Azt hiszem nagyon jó szolgálatot tett nekünk is Fodor Erna ezzel a látogatásával és nagyszerű írásaival, s nagyon kedves gondolat volt kedves Bátyámtól, hogy szülőfaluja meglátogatását ajánlotta Fodor Ernának, és általunk igen nagyrabe- csült férjének. Nagyon kedves és rokonszenves volt az a kisleány is, aki velük volt. Közeledik az aratás itt nálunk, most folyik a szénabetakaritás és a kapásnövények ápolása. Dénes és családja A társadalombiztosítási csekkekről BEAVER FALLS, Pa. — Már a második társadalombiztosítási csekkemet vesztettem el, s habár bejelentettem az illetékes helyen, azt a választ kaptam, hogy majd utánanéznek. Közben pedig várok a válaszra. Már többektől hallottam, hogy elveszett a társadalombiztosítási csekkjük és igy nem tudom megérteni, hogy miért váltják be az ilyen csekkeket olyannak a bankban, vagy bárhol másutt, aki nem tudja bizonyítani, hogy az ő csekk je. Szerintem ha valaki be akar váltani egy csekket, annak fel kellene mutatnia a Social Security kártyáját, s igy meg lehetne fogni a csalót. Kérdezem önöktől, van-e olyan törvény, hogy ha valaki átveszi a társadalombiztosítási csekket, úgy felelős érte? S ha nincs ilyen törvény, miért nincs? Ezzel meg lehetne védeni a szegény ember kis nyugdiját. Ha lehet, kérvényezni kellene a kongresszusban, hogy hozzanak ilyen védelmi törvényt. Hiszen bizonyíték van rá, hogy szabadon lopják el a szegény nép kis nyugdiját, hiszen abból a kis nyugdíjból csak nagyon szerényen lehet megélni egy hónapon át. Talán tudnak valamit ajánlani ilyen esetben. J. Jachmann SZERK. MEGPEGYZÉS: Ha valaki elveszti social security csekkjét, azonnal jelentse be a Social Security irodában és Írjon a kiadóhivatalunkba, hogy átírhassunk a szövetségi hivatalba olvasóink pa naszainak alátámasztására. Egy lapból sem tanult annyit, mint a Magyar Szóból PENNSYLVANIA. — Sajnálom, hogy most nem tudok uj előfizetőt szerezni, de remélem, hogy az meg fogja rendelni, akinek odaadtam a zöld kártyát, mert megmondtam neki, hogy ez az egyedüli magyar lap, amelyikből sokat tanulhatunk. Ahogy hazajöttem a kórházból, átolvastam a jubileumi szá mot, mely igen tanulságos. Megírják benne, hogy sok magyar harcolt az amerikai szabadságért, hogy lőttek bele a sztrájkolókba. (Az én sógorom fiát 22 éves korában lőtték agyon Loganban, amikor a nagy sztrájk volt.) írnak a lapban a bányászok harcairól a szakszervezetért, aminek a bányászok sokat köszönhettek. Féltek is tőle a bányabárók mert a szakszervezet harcolta ki a nyugdijat. Az amerikai iparbárók félnek a szocializmustól, akárcsak az óhazában féltek a régi magyar urak. Nagyon szeretem a lapot, mert mióta Amerikában vagyok mindig olvastam magyar újságot, sokáig a Szabadságot, de annyit nem tanultam egyikből sem, mint ebből, mely megírja azt, ami a munkásokat érdekli. Felkérek minden magyart, hogy támogassa ezt a lapot, amely a munkásokért küzd. Isten velük. G. Mesaros, 85 éves “uj” olvasó A LEVEGŐ ÉS KÖRNYEZET MÉRGEZÉSÉNEK VESZÉLYE Tízpontos programterv a szennyeződés leküzdésére Az egészségügyminiszter által kinevezett szakbizottság, mely a levegő, a viz és a környezet mérgezésének problémáját tanulmányozta, jelentést adott ki, mely figyelmeztet, hogy Amerika lakosságának meg kell szüntetnie önmaga ellen a biológiai és vegyi háborút, még mielőtt túl késő lesz. Kiindulásul a bizottság 10 pontból álló, 2.5 milliárd dollárba kerülő, ötéves programot ajánlott a levegő és viz-szennyeződés, az üzemi salak és szenny, a városi szagok, zajok, a túlzsúfoltság és az uj termékek használatából eredő veszedelmek leküzdésére. “A huszadik század második harmadában az emberiség rájött arra, hogy környezetét nem pusztíthatja szabadon, mint egy barlanglakó”, mondja a jelentés, majd azt is kifejti, hogy “generációkon át azt hitték, hogy a környezet ellen az egyre nagyobb számú és különböző fajtájú támadást a természet nem érzi meg. Egy darabig ez igy is volt. Most a természet fellázadt.” A különböző irányból eredő mérgezések együttes hatása mindennél nagyobb veszélyt rejt magában. “Könnyen lehet, hogy e környezetbeli veszélyek biológiai hatása sok esetben lassan, alattomosan, csak generációkon át mutatkozik, túl későn ahhoz, hogy ártalmas hatását meg lehessen változtatni.” A bizottság arra a mindennél fontosabb meggyőződésre jutott, hogy a környezeti jellegű egészség- védelem egységes, hatásos megszervezése elkerülhetetlenül szükséges. A bizottság a következő tízpontos programot javasolta: Olyan tervek életbeléptetését, amely 1970- ben már 75 államközti területen, 95%-nyira csökkenti az üzemi levegőszennyeződést és az automobilfüst ellen is megfelelő rendszabályokat állít fel. v0 Ugyanerre a határidőre az ivóvíz tisztaságának “jelentőségteljes” szabályozását, megfelelő ellenőrzéssel, hogy a lakosság 100 százalékának tiszta ivóvize legyen. ^ 1973 kezdetére segélyprogram létesüljön az üzemi salak megfelelő eltávolítására, minden környéken. v0 Jövő évi határidővel állapítsák meg a nép- vándorlás befolyását a mérgeződés-elleni program kivitelezésére. v0 Állapítsák meg 1983-i határidővel azt a színvonalat, amelyen káros a zsúfolt élet, a zaj, a kellemetlen szagok és a városi élet más velejárója. 1970-i határidővel állapítsák meg a használatban lévő műanyagok, fém-oldatok vagy részecskék, vegyszerek emberre káros színvonalát és szigorítsák meg az uj anyagok forgalomba hozatalát. v0 Lépjen életbe 1970-ben mindent átfogó program a fogyasztási cikkek biztonságának és az egészségre való hatásának megállapítására. v0 Minden alkalmazási helyen egészségi és biztonsági rendszabályok legyenek 1970-ben. v" Készen álljon 1970-ben megfelelő rendszabály, tudományos kutatásra alapítva, amely a dolgozókat és a közönséget védi a besugárzás veszélye ellen. v0 1969-re egyetemes egészségügyi standardokat állítsanak fel, amelyeket az U.S. egészségügyi közegek az állami és helyi kormányzatokra vonatkozólag alkalmazhatnak. A kongresszustól függ, hogy mi történik Az 1967. évi Clean Air Act javaslat most van a kongresszus előtt. Az egész országra egyetemesen vonatkozó törvény nélkül a gyárak könnyen olyan vidékre költözhetnek, ahol törvény nem tiltja a levegőszennyeződést. A kongresszusban folyik majd a harc, hogy ez a javaslat törvényerőre emelRÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva kedik-e, de az igazi harcot az dönti el, hogy a kis és nagy városokban és falvakban a lakosság tudomást vett-e a kérdés fontosságáról és követeli-e, hogy képviselői megvédjék a jogot, hogy a lakosság tiszta levegőt szívhasson, mérgezés veszedelme nélkül. A ievegőszennyeződés naponta szedi áldozatait az ország minden városában, de lehet, hogy egy nagy katasztrófa kell ahhoz, hogy az emberek hatásos törvény foganatosítására akcióba lépjenek. Mindenki tudja, hogy milyen piszkos a városok levegője, de a veszedelem sokkal többet jelent, mint bűzöket, épületkövek elkorhadását és kormot. A szennyezett levegő már születéstől kezdve aláássa az egészséget és egyre több légzőszervi betegséget okoz, az egyszerű náthától kezdve a tüdőrákig. A legjobban szaporodó halálos betegség Amerikában az emphysema, a tüdő légüregeinek fokozatos leromlása, melyet a légzőcsövek krónikus infekciója okoz. 1962-ben több mint 12 ezer személy halt meg ebben a betegségben és minden évben több mint 1,000 munkás kénytelen ideje előtt nyugalomba menni e betegségből kifolyólag. A tüdőrák okozta elhalálozások egyre szaporodnak, aminek több oka van. De megállapították, hogy a városokban kétszer annyian halnak meg ebben a betegségben, mint a falvakban. Sejtik, hogy a levegő szennyeződésének sok köze van a tüdőrák kifejlődéséhez. Az emberek nem halnak meg egyszerre a rossz levegőtől, mert az alattomosan ássa alá egészségüket. De amikor az időjárás befolyása alatt a füstköd egyszerre koncentrálódik, akkor a halálozások egyszerre ugrásszerűen emelkednek. A U.S. Public Health Service becslése szerint a jelenleginél legalább négyszer annyi pénzt és személyzetet kell arra fordítani, hogy legalább valamennyire megfelelő módon lehessen kifejleszteni a levegőszennyeződés megszüntetésére irányuló programot. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával.
