Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-06 / 27. szám
Thursday, July 6, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A FALU ÉS A FIATALOK Nem is olyan régen, alig nyolc évvel ezelőtt a magyar népgazdaságban foglalkoztatottak 55,2 ázaléka még a mezőgazdaságban dolgozott. Az óta végbement technikai fejlődés és más fényeik hatására ez az arány rohamosan csökkent és j65-ben a 4",8 millió keresőnek már csak 32,2 ;ázaléka talált elfoglaltságot a mezőgazdaságban. Ez a népességi átrétegeződési folyamat természetesen nem magyar specialitás, hiszen világszerte csökkenő tendenciájú a mezőgazdaság munkaei'ő- szükséglete. Magyarországon ez a tendencia fokozottan érvényesült, a parasztfiatalok jórésze az utóbbi években elhagyta a falut. A termelőszövetkezeti tagság elöregedett: átlagos életkora meghaladja az 50 évet. A városközelség vonzóereje Az eláramlást előidéző okokat vizsgálva első helyre kívánkozik a városközelség vonzóereje. Ez érthető is, hiszen az iparban stabil munkaviszonyok fogadják a belépőket, a munkaidő kötött, a munka díjazása közvetlen és fix. A másik fő ok a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók átlag- jövedelme között még meglévő különbség. A parasztság egy főre jutó reáljövedelem jelenleg mintegy 90 százaléka a munkások egy főre jutó reáljövedelmének. Ez a különbség nem mai eredetű, a múltbeli “örökség” egyike, s bár évről évre csökken, még ma is létezik. Ehhez járul a családi- pótlék és a nyugdíj mértékében, valamint rendszerében mind a legutóbbi időkig meglévő eltérés. A falusi fiataloktól a különbségtételt nem lehet zokonvenni, hiszen nincsenek tapasztalataik a nap- keltétől-napnyugtáig tartó nehéz fizikai munkáról, az állandó létbizonytalanságról, nem tudják összehasonlítani a mai magyar paraszti életet a tegnapival. Az ő mércéjük: hogyan biztosítja számukra a mezőgazdasági üzem az egyéni boldogulást. Káros a tömeg elvándorlás Az említett okok játszottak közre abban, hogy 1961-től 1964-ig mintegy 150,000 fiatal ment el a mezőgazdaságból más munkaterületekre, s ez a túlzott mértékű elvándorlás már gátolta a mező- gazdaság fejlődését. A helyzet javítására az első lépések az államvezetés és a mezőgazdasági üzemek együttes erőfeszitései révén már megtörténtek. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével a tsz-tagok közösből származó évi részesedésének mértéke 1961 óta 7,7 milliárd forintról 1966-ra 13 milliárd forint fölé emelkedett. Ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás reformjából adódóan növekszik a szövetkezetek pénzügyi önállósága, ami lehetőséget nvujt arra, hogy a tervezett részesedés 80 százalékáig garantált munkadijat fizessenek, azaz közeledjenek az ipari fix díjazáshoz. A különbségek a szociális ellátás tekintetében is fokozottan elmosódnak. A kormány a múlt évben egész sor, a parasztságot érintő szociális intézkedést hozott, ez év január 1-vel pedig életbelépett az uj szövetkezeti nyugdíjtörvény. Ezzel a szövetkezeti parasztság és a munkások, alkalmazottak nyugdíjrendszere közötti különbség lényegében megszűnt, s 1970-ig megszűnnek a különbségek a családi pótlék juttatásánál, mértékénél is. Megerősödnek a termelő szövetkezetek Az említett intézkedések párosulva a termelő- szövetkezetek szervezeti, anyagi megerősödésével, az utóbbi hónapokban szemléleti-hangulati változásokat eredményeznek falun. A múlt év novembere óta, de főképpen ez év első három hónapjában kereken 20,000 uj tagot vettek fel a szövetkezetek. örvendetes és jellemző vonása a belépéseknek, hogy ezúttal elsősorban a fiatalok áramlanak vissza. A délmagyarországi Baranya megyében, ahol az utóbbi hónapokban több mint 1,000 tagot vettek fel, az uj belépők 80 százaléka fiatal. A legnagyobb vonzóerőt természetszerűleg azok a gazdaságok gyakorolják, amelyek minden tekintetben képesek megfelelni a fiatalok igényének. Jellemző e tekintetben az Alföld egyik kiválóan gazdálkodó szövetkezetének, a tiszaföldvári Lenin tsz-nek a példája. Ez a szabadság, amely 47 harminc éven aluli fiatalt vett fel az idén, a közösből 20,000 forint évi átlagjövedelmet nyújt, ösztöndijak alapításával megteremtette a fiatalok továbbtanulási lehetőségét, fizetett szabadságot ad, hazai és külföldi társasautazásokat szervez, s mind színvonalasabb helyi szórakozási lehetőségeket teremt. Uj devizagazdálkodási rendszert vezetnek be Magyarországon A magyar kormány Gazdasági Bizottsága határozatot hozott a devizagazdálkodás uj rendszeréről, amely 1968 január 1-én, a gazdaságirányítás reformjával egyidőben lép életbe. Eszerint az importáló vállalatoknak a jövőben nem szabják meg előre devizakeretüket és minden olyan külföldi cikk megvásárlására devizát kapnak, amelyhez behozatali engedélyük van. Feltétel, hogy a deviza árát foi’intban ki tudják fizetni. Gépek importjára és szabadalmak vásárlására ugyancsak kaphatnak a vállalatok külföldi fizetési eszközt, amennyiben az ellenértéket fejlesztési alapjukból fedezni tudják. A költségvetési szervek, intézmények és társadalmi szervek továbbra is devizakerettel gazdálkodnak, bár e területen is uj szabályok lépnek majd életbe; nagyobb önállóságot kapnak azok a szervek, amelyek saját devizabevétellel rendelkeznek. A devizagazdálkodás uj rendszerében a vállalatok a Magyar Nemzeti Banktól devizahitelt kérhetnek és ezt — kamatokkal együtt — devizabevételükből kell visszafizetniük. A hitelek engedélyezésének feltételeit ezután állapítják meg. Az egy évnél hosszabb lejáratú export- és importhitelek kereteit az ötéves népgazdasági tervekben is előirányozzák. Harmincemeleles lakóházak épülnek az Avason Miskolc belterületén emelkedik az Avas-tető, amely még a legutóbbi időkig is meglehetősen elhanyagolt, gondozatlan, beépítetlen terület volt. A korábbi években is történtek már kísérletek arra, hogy az Avast beillesszék a városba, elkészült a modern kilátótorony, villák épültek, gyökeres rendezésre azonban csak a közeljövőben kerül sor. A terv már elkészült. Eszerint az Avas- tetőn 15,000 lakásos uj városrészt építenek fel. A szakemberek véleménye szerint ezen a területen a magas házak építése a kifizetődő, ugyanakkor ezek a házak lényegesen javítják a városképet is. Éppen ezért a tervek szerint az uj városrészben több 15—20, sőt 30-emeletes lakótömböt is elhelyeznek. Ezek a házak lesznek Magyar- ország legmagasabb lakóépületei. SZOMBATHELY Szombathely ismét divatba jött. A város kétezer éves történelme alatt sokszor volt virágzó központ, gazdag és fényűző, és sokszor pusztult el csaknem teljesen. A 455-ös földrengés után már úgy hívták: Stein am Anger (kövek a réten). Ez a földrengés gyűrte össze a városon keresztülvivő hires Borostyánkő-utat, de az ut azért még ma is ut, a látogatók ezreit vonzza, a város pedig, már ki tudja hányadszor, az újjászületés éveit éli. Nemrég jelent meg a rendelet, amely védetté, műemléki jelentőségű területté nyilvánította Szombathely településközpontját, a megyeháza, a Székesegyház épületegyüttesét, az előttük lévő teret és annak épületeit, továbbá a Székesegyház mögött feltárt archeológiái területet. A Székes- egyházat 1945 tavaszán egy bombatámadás csaknem teljesen elpusztította, a boltozatok beszakadtak, Maulbertsch és Winterhalder több szép freskója tönkrement. A templom újjáépítése nagyjából már befejeződött. ^ Újjászülettek a régebbi műemlékek is. Alig tia éve, hogy feltárták a világhírű Isis-szentélyt, a máris hagyománnyá váltak, a benne évről évre megrendezett zenei előadások. Az Iseumban aa idén augusztusban négy operaestet tartanak; kétszer a Varázsfuvolát, kétszer pedig az Iphige- nia Taurisban cimü operát adják elő. Az Isis szentély közvetlen közelében teljesen! átalakul a város. Az öreg, kopott, jellegtelen kis épületeket lebontották, helyükre épül a hétszintes modem Isis-szálló. Itt alakul ki a város zenei központja, már építik a tizenhattermes zenei gimnáziumot, a közelben lévő, üresen álló zsinagógát pedig koncertteremmé alakítják át. Épülnek ezenkívül természetesen középületek, áruházak és bérházak is. A város belterületén, mint például a Savaria-uton (volt Széli Kálmán ut) az alacsonyabb, jó állapotban lévő házakra emeleteket húznak, a külső területeken pedig uj lakótelepek alakulnak ki. A legszebb uj lakótelepet (3,000 lakás lesz benne, eddig ezer készült el) a város hires müvészfiáról, Derkovitsról nevezték el. A régi Március 15. téren, ahol valaha vándorcirkuszok tartottak előadásokat, az ország egyik legszebb művelődési és sportpalotája épült fel. Az épület egyaránt alkalmas terem-sportokra és színházi előadások, hangversenyek tartására. A volt Szénatéren (ma Ady Endre tér) korszerű autóbuszpályaudvar fogadja a vendégeket. Szombathely egyébként ma a hazai könnyűipar egyik központja, lakossága a háború óta mintegy 13,000 fővel gyarapodott, s a ma 63,000 lakosú város ipari munkásainak a száma 17,000. A Perint patak partján lévő hajdani kis üzem például ma már naponta 14,000 pár lábbelit állit elő. A gyár 34 országba szállít. Az idén áprilisban Kanada jelentkezett uj vevőként, fűzős női csizmákat rendelt. Az első szállítmány már el is indult. Szombathely északnyugati részén, az oladi domb alatt épül a város üdülőnegyede. Itt a csúnya téglagyári gödrök helyén 23 holdas csónakázó tavat létesítettek, felépült az 500 személyes elsőosztá- lyu kemping, a tóvendéglő, a lovaspálya, a termálfürdő, s ide telepitik a Vas megyei szabadtéri néprajzi múzeumot. “örökbefogadott” özek Drávátokon Baranya megyében a drávafoki Uj Esztendő Termelőszövetkezet két árvánmaradt őzikét “fogadott örökbe”. Szabályosan nyilvántartásba vették őket: a kartotékjukra rávezették a fészerükhöz felhasznált faanyagot és a takarmánylapj ukra rendszeresen felírják a számukra kiutalt abrakot, szénát. A múlt év nyarán, aratás közben találták a kis állatokat a gabonatáblában: a drávafoki, illetve a teklafalui határban. Az egyiknek az anyját lekaszabolta az aratógép, a másik kia őzhöz pedig nem tért vissza az anyja. A traktorosok vették pártfogásukba az árvákat, hazavitték és cuclival felnevelték őket. Amikor nagyok lettek, szabadon engedték őket, de az emberhea szokott, teljesen megszelídült állatok újra meg; újra visszatértek nevelőikhez. Ezért átadták őket a helyi vadásztársaságnak, amely a drávafoki termelőszövetkezet gondjaira bízta őket. A “Tízezer nap” sikere 1 Két dijat kapott egy magyar rendező Cannes-ban Az 1967es cannesi fesztiválra Magyarország; egy fiatal rendező, Kosa Ferenc: “Tízezer nap" cimü filmjét nevezte A jelölés szélesebb körökben; meglepetést keltett, akik azonban már ismerték a fiatal rendező első játékfilmjét, bizakodással bocsátották útjára. És nem csalódtak. A fesztivál zsűrije a legjobb rendezés dijával tüntette ki Kosa Ferencet a “Tízezer nap” rendezéséért. Ez az elismerés különösen azért figyelemreméltó, mert a filmművészet történetében nem volt még példa rá, hogy egy fiatal rendező mindjárt első játékfilmjével érjen el ilyen sikert. Ezenkívül a különzsüri, amelynek elnöke Georges Sadoul, a világhírű francia filmtörténész és esztéta az Ifjúság dijával tüntette ki Kosa Ferencet.
