Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-27 / 30. szám
Thursday, July 27, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 13,400 elsőévest várnak a magyar egyetemek és főiskolák Izgalmas időszak kezdődött meg a középiskolát most végző diákok és a továbbtanulni akaró felnőttek részére: március közepe és május közepe között “zajlanak le” a jelentkezések Magyarország egyetemeire, főiskoláira és egyéb felsőfokú tanintézeteibe — a nappali tagozatokra éppenugy, mint az esti és levelező tagozatokra. Az esti és a levelező tagozatok nem egészen két évtizede működnek csak, ezért minden bizonnyal nem lesz haszontalan röviden bemutatni őket. A dolgozó (legalább másfél évi munkaviszonyt igazolni tudó) felnőttek részére létesített tagozatokon a tanulmányi idő általában egy évvel hosszabb, mint a nappali tagozatokon. Az “esti egyetemisták, főiskolások” hetenként 3—4-es- tét töltenek a tantermekben, a levelező hallgatók (túlnyomórészt az egyetemi városoktól távol élő dolgozók) egyénileg tanulnak, de rendszeres kon zultációkon számolnak be előrehaladásukról. Mind az esti, mind a levelező tagozatokon fél- évenkint vizsgáznak a hallgatók, tanulmányaik végeztével államvizsgát tesznek és a nappali tagozatokon végzettekével azonos értékű diplomát kapnak. Az esti és levelező hallgatóknak évente 18—20 munkanap fizetett tanulmányi szabadság jár. Ezen felül az esti tagozatok a hét 3-4 napján 2-2 órás fizetett munkaidő-kedvezményre, a levelező hallgatók pedig — a konzultációkra, vizsgákra — 15—30 munkanapnyi fizetett távollétre is igényt tarthatnak. A diplomaterv, vizsgadolgozat elkészítésére, az államvizsgára való felkészülésre 12-36 nap külön tanulmányi szabadság jár. Idén az ország 16 (tudomány-, orvosi, műszaki és agrár-) egyetemére 14 (tanárképző, művészeti, testvérnevelési) főiskolájára s 54 egyéb felső- oktatási tanintézetébe (tanító- és óvónőképző, felsőfokú technikum stb.) pályázhatnak a fiatalok (a korhatár 35 esztendő) — az egyetemek, főiskolák túlnyomó többsége esti, illetve levelező tagozataira is meghirdette a felvételt. A 84 magyar felsőoktatási intézmény nappali tagozatain idén ősszel összesen 13,400 fiatal kezdheti meg tanulmányait, Közülük mintegy félezer — úgynevezett előfelvétellel — már a tavalyi felvételi vizsgán megszerezte a jogot arra, hogy az 1967/68-as tanévben elkezdhesse egyetemi-főiskolai pályafutását. (Ezek az “előfelvettek” sikeres felvételi vizsgájuk és tanulmányaik megkezdése között kötelesek 9 hónapot dolgozni, illetve katona-idejüket letölteni.) Az elmúlt években elsősorban a bölcsész- és jogi karokon, a művészeti főiskolákon, az orvos- tudományi karokon, a tanárképző főiskolákon, a Testnevelési Főiskolán, valamint a tanitó- és óvónőképző intézetekben okozott gondot a jelentkezők nagy száma. Volt olyan kar (például a budapesti egyetem jogi kara), ahol a felvehetők tízszerese jelentkezett. A felvételi bizottságok kivétel nélkül valamennyi pályázót maguk elé citálnak majd, hogy képességeik, tudásuk és rátermettségük gondos megvizsgálása után, minden részrehajlás nélkül a legjobbak számára tegyék lehetővé az egyetemi, főiskolai tanulmányokat. 25 nyelv — 65 kiadás Jubilál Madách Imre Tragédiája Madách Imre világszerte ismert versesdrámája, “Az ember tragédiája” most jelent meg 65. kiadásban s a 25. nyelven — örményül. A müvet Hamburg, Bécs, Prága, Majna-Frankíurt, Berlin, Pozsony és Zágráb színpadain játszották, számos külföldi rádió sugározta és könyv alakban többek között angol, eszperantó, francia, héber, japán, orosz, török nyelvben látott napvilágot. Aranyat keresett - kincsei talált Borsod megye zempléni részén, a csehszlovák határ menti Kékeden él Húsz János, a 65 éves “aranyásó”. Mint utmester kezdte pályafutását, később megismerkedett a geológiával, aminek azóta is szerelmese. Az utóbbi években a Hegyaljai Ásványbánya és őrlőmünél dolgozott, onnan ment nyugdíjba is, de még ma is egyik leglelkesebb segítője a zempléni hegyvidék ásványi kincseit kutató geológusoknak. Amikor a középkorban felhagyott, Telkibánya környéki ércbányák kutatásához fogott, kapta az “aranyásó” nevet, noha a kimerült teliérek nem juttatták aranyhoz, ezüsthöz, amelyről ez a környék a középkorban hires volt. Aranykutatásai során azonban aranyat érő kaolintelepekre bukkant. Több helyen, igy például a Füzérradvány melletti, kiváló minőségű, hófehér porcelán gyártására alkalmas, úgynevezett illitkaolin-telepek felderítésében is része volt. ő gyűjtötte be az első perlitmintákat is. BUGAC Bugac átalakult anélkül, hogy vesztett volna régi varázsából, romantikájából. Aki még sose látta, másnak képzeli, de nem éri csalódás. Csupán az történt, hogy “szűkült” a puszta látóhatára. Manapság feltartóztatják a szemet a fiatal erdők, gyümölcsösök, szőlősök. A 31,000 holdas határ egyharmad része erdő, s többezer holdon zöldellnek a különböző ültetvények. Itt van a Kiskunság legnagyobb összefüggő — ezer holdas — almáskertje. Háborítatlan maradt a puszta egy része. Védett a lápos, a vadon, s annak ritka növény- és állatvilága. Ez a kettősség még érdekesebbé, vonzóbbá teszi a mai Bugacot. Régen csak kisvasuton lehetett megközeliteni. Ma már a falun át müut vezet a pusztára. A településen átutazó idegenek aligha tudják, hogy a kis házak lakói csak néhány éve kaptak villanyt, s nemrég kezdték meg az 5,500 lakosú falu teljes közművesítését. A nagykiterjedésü határban nehéz a közlekedés. A homokon kerékagyig süpped a kocsi, s helyenként csak gyalogosan vagy lóháton közlekedhetnek a szemlélődök. A fáradságért azonban kárpótol a romantikus környezet. Az ősi növényzetű homokbuckák ritka látképét sokáig őrzik emlékezetükben a látogatók. A puszta 200 hektáros, védetté nyilvánított ősborókása egész Közép-Euró- pában egyedülálló látvány. A sivóhomokban megkapaszkodott ritka fajta ma is természetes utón szaporodik, s olykor óriásra megnő. A terület nagy részét azonban fiatal telepítésű fenyő- és nyárfaerdő díszíti. A most terebélvesedő erdőség rendkívül gazdag vadállományban. Leginkább fácán és vadnyid tenyészik a környéken, s gyakran tanyázik farkas az erdőszéli nádasokban. A vidék érdekességéhez tartozik a nádfedeles vadászház, amelyhez nemrég bekötőutat építettek. A mezőn az ország első, legnagyobb szabadtéri pásztormuzeumát nyitották meg az idén. Idős juhászok segítségével néprajzkutatók alakították ki a Kiskunság egykori nomád pásztortanyáit, kellékeit. Nádból készült szárnyékban most is ott delel a gulya, nem használják viszont a “látófát”, amelyről régen messze látva szemlélték, hogy mikor tűnik fel a számadó gulyás. Berendezték a cserénvt, gunyhót, ahol a gulyások, juhászok laktak. És most is használják az úgynevezett szolga- fát, amelyre a bográcsot akasztják. Egész Bugacpuszta élő muzeum. Nádasaiban ma is tömegesen él a mocsári teknős. Mezőin télen- nyáron terelik a szürkemagyar gulyát, amelyet ma már csupán a fajta fenntartása céljából tartannak Bugacon. A pödrött szarvú juhok irhájából készül a göndörszőrii suba. Látványos a helybeli Béke termelőszövetkezet csikótelepe is. Delente meghajtják a ménest, s versenyhez idomítják a nemestartásu lovakat. A környék bejárásához itt hátaslovakat is bérelhetnek a turisták, sőt négyes-, ötösfogatokon is parádézhatok * kivi»» dűlők. A vidék újabb érdekessége a nyulkert. Egy zárt, 40 holdas táblán élnek, szaporodnak a “fülesek”. Sokan keresik fel a fácánost is, ahol mesterségesen tenyésztik a vadmadarakat. Az idén is tizenkétezer fehér és fekete fácáncsibét nevelnek fel a puszta apróvadállományának gyarapítására. A fenyvesek alatt szabadban több mint 400 kotlós költi a fácántojásokat. Az anyagi ösztönzésről Az uj gazdasági mechanizmusban Magyarországon a vállalati dolgozók személyes jövedelme jelentékenyen függ majd a nyereség alakulásától. Ez az érdekeltség a jövő évtől a vállalati részesedési alap által valósul meg. A részesedési alapot a vállalatok nyereségük egy részéből képezik s ez kiegészül a szociális juttatásokra egv-egy évben rendelkezésre álló összegekkel. A gazdaságirányítás uj rendszerében az igy képzett részesedési alapból növelik a személyi jövedelmek minden fajtáját a béreket, az egyéb pénzbeni juttatásokat és a béren kívüli szociális szolgáltatások költségét. A magyar kormány Gazdasági Bizottsága határozatban foglalt állást a részesedési alap felhasználásáról, a vezető állásúak anyagi ösztönzéséről és a bérszínvonal alakulásának szabályozásáról. A határozat szerint a részesedési alapból kell fedezni az átlagbérek növekedését, a jutalmakat, az év végi részesedést, valamint az évközi segélyeket. Ugyancsak a részesedési alapból kell díjazni az ujitókat, ebből a keretből folyósítják a tanulmányi ösztöndijakat, s biztosítják a vállalat lakásépítési akciójához a hozzájárulást, illetve a dolgozóknak nyújtandó kölcsönöket. Ugyancsak a részesedési alapból fedezik az üzemi étkeztetést, a gyermek jóléti intézmények hozzájárulását, a vállalati üdülők fenntartását és más szociális, kulturális és sport-célok vállalati támogatását. A részesedési alap felosztását a vállalat igazgatója az üzemi szakszervezeti tanáccsal egyetértésben kollektiv szerződésben szabályozza. A Gazdasági Bizottság határozata a pénzbeli részesedés felosztása szempontjából a vállalatok dolgozóit — a termelésben betöltött szerepük fontossága szerint — három kategóriába sorolja. Az első kategóriában a részesedési maximum az évi alapbér nyolcvan százaléka, a másodikban 50, a harmadikban pedig a kereset 15 százaléka lehet. “Ahol a szarvasok összegyülekezni szoktak.. — Géza király rendelete a vadak védelméről — Az esztergomi egyházi levéltáraknak féltve őrzött darabja II. Géza királynak egy 1157-ben kibocsátott eredeti oklevele. Ez az egyetlen ólombullával ellátott, e korból származó magyarországi oklevél. Tárgya: a király az esztergomi érsekségnek adományozza azokat a só-tömböket, amelyeket az esztergom-párkányi (akkori nevén: kakati) révnél a király vámszedői az uralkodó részére év- ről-évre átvesznek. A latin nyelvű oklevél azonban korlátozza ezt az értékes kiváltságot. Az adománylevélben ugyanis II. Géza király szószerint ezeket mondja: “. .. azonban minden harmadik esztendőben, amikor nékem tetszik, s azt megparancsolom, száz darab kősó adassék a királyi vadászispánoknak, ezek ott, ahol a szarvasok összegyülekezni szoktak, a földre tétessenek le... ” Mint ezt az oklevél szövegének magyarázója, Karácsonyi János tudós megállapította: II. Géza király e rendelkezésével arról gondoskodott, hogy “gyülekező helyükre” vonuló — pilisi, börzsönyi, gerecsei — szarvasai sóban akkor sem szűkölködjenek, amikor az esztergom-párkányi révnél már nem a király, hanem az érsek emberei szedik az Erdélyből hajókon szállított só vámját. Fonott kerámiákat szállított Belgiumba, az NSZK-ba és Jugoszláviába a bodrogkereszturi Kerámia KTSZ.
