Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-27 / 30. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 27, 1967 Elégtelen egyezményt kötött az I. 3. E. W. Az RCA vállalat 10 üzemében dolgozó 26,000 munkás sztrájkban állt egy hónapon át. Egyezmény jött létre a munkások szervezete és a munkáltatók között, melynek értelmében az alkalmazottak négy százalékos béremelést kapnak a szerződés érvényben léte minden évében. A szerződés . jhárom évre szól. t A sztrájkot megelőzően a munkáltatók az első évben négy, a második és harmadik évben 3—3 százalékos béremelést javasoltak. A munkások viszont öt százalékos béremelést követeltek. Az International Brotherhood of Electrical Work ers (IBEW) tagjai nincsenek megelégedve az uj szerződéssel. Ezt az bizonyltja, hogy a szerződést csak 13,800 szavazattal 12,600 ellenében fogadták el. A szervezet legnagyobb helyi csoportja, Lances- ter, Pa.-ban elvetette a szerződést. Hétmillió sztrájksegély egy évben DETROIT, Mich. — A United Auto Workers Union nyilvánosságra hozta, hogy 1966-ban 7,315,- 496.31 dollár sztrájksegélyt fizetett azon tagjainak, akiket a munkáltatók sztrájkba kényszeritettek. Az ország különböző városaiban 145 üzem 68,988 munkása állt sztrájkban rövidebb vagy hosszabb ideig. 1959 óta, a konvenció határozata értelmében, minden tag havonta $1.25-t fizet a sztrájkalapra. Jelenleg $61,656,185.63 van az országos sztrájkalapon. Ez nagy összegnek látszik, ha azonban a General Motors, Ford és a Chrysler munkásai sztrájkba mennek a 300,000 autómunkás ezt a “nagy” összeget pár hét alatt felhasználja, A sztrájkalapnál sokkal fontosabb a munkások harckészsége és kitartása. így működik a demokrácia Tizenegy évvel ezelőtt, 1956 szeptemberében, Dél-Carolina államban a Deering Milliken szövőgyár munkásai a National Labor Relations Board felügyelete alatti titkos választás utján úgy döntöttek, hogy a Textile Workers Union képviselje őket a munkáltatókkal szemben. A vállalat a munkások e döntésére azzal válaszolt, hogy lezárta az üzemet, még pedig azzal a szándékkal, hogy megfélemlítse a cég többi üzemeiben dolgozókat és megfékezze a munkások ; szervezkedését. Tizenegy esztendő telt el azóta. Az üzem 500 munkása még mindig munkanélküli. A dél-caroli- nai üzem még mindig zárva van. A Deering Müli- ken többi üzemeiben dolgozó munkások valóban visszariadtak a szervezkedéstől. Az NLRB most ismét döntést hozott. Kijelentette: “A munkáltató megszegte a Taft-Hartley törvényt. Azért zárta le az üzemet, hogy megfossza a munkásokat szervezkedési joguktól.” Roger Milliken, a vállalat elnöke kinyilvánította: “Megfellebbezzük az NLRB határozatát a Körzeti Bíróságnál.” Ismét 11 esztendő múlik el, amig a bíróság különböző fokai döntenek. Közben a munkások szenvednek. Megnyerte a sztrájkot 25 Ö0Ö raktári munkás SAN FRANCISCO, Cal. — 25,000 raktári munkás sztrájkba lépett, magasabb bért, nagyobb nyugdijat és előnyösebb munkaviszonyokat követelve. A sztrájkolok a rakodó munkások szakszervezetébe (International Longshoremen and Warehousemen Union) tartoznak. A sztrájk jelentősége, hogy a független szállító munkások, akik az International Brotherhood of Teamsters-hez tartoznak, csatlakoztak a sztrájkhoz és a rakodó munkásokkal egységesen állnak szemben a munkáltatókkal. A munkások egysége megadásra kényszeritette a munkáltatókat, mert rövid sztrájk után három éves szerződést írtak alá, mely 65 centes órabéremelést jelent a raktári alkalmazottaknak. Az első évben 20, a másodikban 25, a harmadikban ismét 20 centes órabéremelésben részesülnek a munkások a szerződés értelmében. Jó szerződést kötöttek a gumimunkások a Goodrich vállalattal AKRON, O. — Véget ért 11,000 szervezett munkás sztrájkja a B. F. Goodrich vállalat ellen. A sztrájk 86 napig tartott. Az uj szerződés 43 cent órabéremelést biztosit három év folyamán a mun? Rovás j Nagyon szeretnék elhitetni velünk, hogy tökéletes demokráciában élünk és nincs az egész földkerekségen még egy ország, amelyben a demokratikus kormányzat annyi áldása jutna osztályrészül az egyszerű halandónak, mint a magunkfajta jelentéktelen közembereknek, akik éppen, hogy vagyunk és csak akkor számítunk valamicskét (nagyon keveset), amikor választás napja van és ha bennünket nem is, de a szavazatunkat számba veszik. Nagyon könnyű ezt az alaptalan, szinte mesesze- rü állítást elhitetni az átlagos emberekkel, egyrészt, mert nagyon kevesen tudják elméletileg és gyakorlatilag is, hogy tulajdonképpen mi is a demokrácia lényege egyrészt, másrészt ugyancsak kevesen ismerik más ország belső berendezkedését és működését. • Nem állíthatjuk, hogy egyéni és társadalmi életünk egyes megnyilvánulásaiban nincsen szabadságunk. Vallás-szabadság van az U.S.-ben. Gyülekezési szabadságunk is van, de nem minden államban egyaránt. A déli államokban nagyon gyakran kijátsszák ezt az alkotmánybiztositotta, nagyon lényeges szabadságot. Látszólagos sajtószabadságunk is van, de különösen az utóbbi időben, titokzatos befolyásra jó néhány esetben elfojtottak olyan híreket, amelyeknek közlése a vietnami háború szem pontjából kedvezőtlen hatást váltott volna ki. Nemrégiben a N. Y. Postban James Wechsler, vezércikkíró közölt egy esetet, amely szerint egyik amerikai haditudósító tudósításában megoldotta a nagy rejtélyt, hogyan van az, hogy egyre bombázza az U.S. Észak-Vietnamot és mégis erősödik a Vietcong Dél-Vietnamban. A magyarázat erre egyszerű és világos: megírta a haditudósító, hogy a délvietnamiak elidegenedtek az amerikaiaktól a sok bombázás miatt, amely a családjuk ezreiben pusztításaival kétségbeesést és gyászt okoz. Egykét lap közölte a hirt korai kiadásában, de a későbbi kiadásban már nyoma sem volt a hadvezetésre kedvezőtlen hírnek. • Ipari téren hátra vagyunk a szabadságjogok tekintetében. Nem olyan jogtalan a munkás a munkatelepen és a műhelyben, mint 30—40 évvel ezelőtt, de mégis messze elmaradtunk a skandináv országok ipari és szociális szabadságjogai mögött, ahol az államrend beépítette a munkások ipari és társadalmi jogait az iparok működésébe. • Legfogyatékosabb, a szabadságunk lelkiismeretünk kinyilvánítása és még inkább gyakorlata tekintetében. Nemrégiben a Quakerek, ez a vallásfelekezet, amelynek megalapítása óta hitvallása a háboru-ellenesség, pénzt gyűjtött úgy a dél-vietnami, mint az észak-vietnami sebesültek gyógyításához szükséges orvosságok megvásárlására és elküldésére. És mi történt? Az U.S. kormánya nem engedte meg, hogy Észak-Vietnamba is küldjenek orvosságot. kasoknak. Az első és második évben 15—15, a harmadik évben 13 cent emelést kapnak óránként. Magasabb nyugdíj, hosszabb szabadság Az uj szerződés előírja: minden munkás nyugdíjba menésekor minden évi munkateljesítmény után $5.50-t kap. A múltban ez az összeg $3.25 volt. Egy évimunkateljesitmény után 2, öt évi munkateljesítmény után 3, tizenöt év után 4, huszonöt év után 5 és 30 év után hat heti fizetett szabadság jár. Ha a vállalat munkahiány miatt valakit elbocsát, az uj szerződés értelmében a munkanélküliség idejére bérének 80 százalékát kapja, 65% helyett. Emelik a gumigyártmányok árát Keener, a B. F. Goodrich vállalat igazgatója bejelentette, hogy a munkásoknak adott béremelés és egyéb kedvezmények szükségessé teszik a gyártmányok árának lényeges emelését. Megengedik, hogy nyilatkozhatunk, beszélhetünk a háború ellen, de nem engedik meg sem azt, hogy kivonjuk magunkat a háború anyagi támogatásából, mert a befizetett adónkat minden tiltakozásunk ellenére is igénybe veszik a háború költségeinek fedezésére, még kevésbé azt, hogy a katonai szolgálatot megtagadhassák mindazok, akik a vietnami háborút bűnnek tartják ember és Isten ellen. Minden más szabadság másodrendű a lelküsme- reti szabadság mellett. Ebben, a lelkiismereti szabadságban fejeződik ki emberi mivoltunk. Ha jól meggondoljuk, kevesebbek vagyunk még az állatnál is, ha nem élhetünk lelkiismeretünk gyakorlatával. Milyen rettenetes gyötrelem az emberre felkészülni a gyilkolásra és meg is gyilkolni embertársait, akiket nem is ismer, akikkel soha semmi ellentéte nem volt és nem is lehet. Az ember nem önmagáé, ha nem rendelkezik a lelküsmeretével. Nincs értelme, célja az életnek, ha másoktól adott parancsra gyilkossá kell válnia, különösen, amikor tudja, hogy hamis ürügyekkel állítják harcvonalba a nyomora és elnyomatása ellen harcoló nép ellen. Csak a régi időkben, a teljhatalmú királyok és császárok korszakában tartozott az ember olyan korlátlan engedelmességgel, mint amilyen lelkiismereti szabadságunktól megfosztott háborús kényszerhelyzetben tartanak bennünket. Se szeri, se száma a hadbirósági Ítélkezéseknek. Sok katona emberi érzése-lelkiismerete nem bírja el a háborút. Ellenszegül a bevonulásnak vagy a harctéri parancsnak. Nem ismeri el senkinek sem azt a jogát, hogy belőle lelkiismerete ellenére gyilkolásra való hajlamot váltson ki. A francia katonai szabályzat jogot biztosit a katonának ahhoz, hogy elbírálja a háború jogosságát, sőt kötelességévé is teszi a parancs megtagadását, ha a parancsot törvénytelennek tartja. Fel is sorolja a törvénytelenségeket, amelyek között szerepel: nemzetközi megállapodások a háború ellen (ezek közé tartozik a Genfi Egyezmény is, mely nek megtörésével harcolunk Vietnamban), a francia alkotmány megsértése, a francia állam biztonsága. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint háborút csakis a szenátus határozhat és mi háborúban vagyunk a szenátus határozata nélkül is. Hiába hivatkozik bármelyik besorozott katona arra, hogy a vietnami háborúba a szenátus határozata nélkül keveredtünk bele, nem fogadják el mentségnek és kötelezik arra, hogy végig szenvedje és végig küzd- je a háború poklát meggyőződése, lelküsmerete és hite ellenére. Ezek olyan szent igazságok, hogy bizonyításra sem szorulnak és a gondolkodó embert kényszeríthetik annak megállapítására és elismerésére, hogy minden szabadságunk mellett is még mindig a háborúzók rabszolgái vagyunk. as*sss«^<s*sí3e»s3s*3«í3s*ss^^ Egy Boeing-727 repülőgép összeütközött egy privát repülőgéppel Hendersonville, N. C. közelében és 82 személy életét vesztette, közöttük az újonnan kinevezett tengerészeti miniszter, John T. McNaughton, feleségével és 11 éves fiával. Az utasok és a személyzet közül senki sem maredt életben.
