Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-20 / 29. szám
Thursday, July 20, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 FORRONGÁSOK « NAGYVAROSOK NÉGER GETTÓIBAN A nyár súlyosbítja a nyomortanyák problémáit A “hosszú forró nyár”-nak még csak az elején vagyunk, de már most forrongások törtek ki a nagyvárosok néger nyomornegyedeiben. A meleg időnek tulajdonítják a zavarok kirobbanását, de akik a felszin alatt kutatják az okokat, jól tudják, hogy mély gyökerei vannak a bajoknak és azokat nem lehet rögtönzött programokkal, ideiglenes meg oldásokkal elintézni. Hatóságok kapkodnak, hogy valami gyors megoldást találjanak a kitörő forrongások elcsititására, de azok, mint a forrásban levő katlan, hol itt, hol ott törnek ki feltartóztathatatlan erővel. Mi történt Cincinnatiban Junius 14-én a rendőrség és a helyőrség katonái száguldottak végig a városon, a több helyen kitörő rendzavarások elfojtására. A város több helyén fiatal négerek gyülekeztek, akik kövekkel dobálták a rendőröket. Számtalan helyen gyújtogatás volt. Este 10 órakor már négy percenként szólt a telefon a rendőrségen, de több mint 800 helyőrségi katona és 700 kirendelt rendőr sem tudott véget vetni a zavargásoknak. A belvárosban sok üzletet, vendéglőt már a kora esti órákban becsuktak. A zavargások abból indultak ki, hogy a rendőrség letartóztatta Peter Frakes 26 éves fiatalembert, aki a járdán tüntető plakáttal sétált, amelyen követelte egy gyilkossággal vádolt, halálraitélt néger szabadonbocsátását. Ennek nyomán nagy lett a nyugtalanság a néger vidékeken, az utcán gyülekezni kezdtek és egyesek elkeseredésüket féktelen tettekkel fejezték ki. 45 helyre hivták ki a tűzoltókat égő házakhoz, vagy házilag készittt mob- bák eltávolítására. Reakciós törvény Másnap a zavargás a városi börtönre is kiterjedt. Az erőditményszerü épületben úgy a néger mint a fehér rabok háromórás harcot folytattak a börtönőrökkel. A bü'óságon kezdődött a lázongás, amikor William S. Mathews városi biró, egy tüntetésben résztvevő 12 néger lakost egy évi börtön és 500 dollár pénzbüntetésre Ítélte. A felvonulásban békésen tüntettek “black power” jelszót kiáltozva és nem mozdultak, amikor a rendőr felszólitotta őket, hogy távozzanak. A rendőr a State Riot Act- re, zavargás elleni rendeletre hivatkozott, amely megtiltja, hogy “feszült” helyzetben emberek gyülekezhessenek. Ezt a régi reakciós törvényt elevenítette fel a biró az előző nap. A négerek tiltakoztak ellene és jogaikat követelték. A biró kimondta, hogy a legszigorúbb büntetést méri ki azokra, akik a rendeletet megszegik. Mikor a biró bejelentette az ítéletet, egy néger nő talpra ugrott és tiltakozott az igazságtalan Ítélet ellen. A tiltakozáshoz mások is csatlakoztak, az elítéltekkel együtt. Azonnal kirendelték a helyőrséget a bü-ósági épületbe, a rendőrség pedig az elitélteket elcipelte a városi“dologház”-ba. A rendőrfőnök jelentése szerint a letartóztatottak délben, mikor megérkeztek a börtönbe, felháborodottan kiáltoztak. A többi rabok is csatlakoztak hozzájuk. Ezek már korábban tiltakozik a kibírhatatlan hőség ellen. A börtön 409 lakója fele néger, fele fehér a kora délutáni órákban már a cellák ajtaján dörö;mböltek és rácsokon át a vécének használt veder tartalmát az őrökre öntötték. A dologházat több mint 100 évvel ezelőtt építették a polgárháború hadifoglyai számára és semmiféle vízvezeték nincs benne. A rabok többek között, követelték villanyszellőzők beállítását. Egy néhány volt már az épületben, de azoknak használatát sem engedélyezték. 3 órakor már a matracokat kezdték felgyujtogatni, mire a rendőrök könnygázzal kergették ki őket a börtönudvarra. Ott . a rabok téglákat szedtek fel az útról és úgy folytatták a harcot. Csak délután 5 órakor állt helyre a rend. amikor 50 katona kivont bajonettel rohant be és másik 50 fegyvereket szegzett az ablakokhoz. Közben a város más helyein is csak a kirendelt katonák és rendőrök tudták a ki-kitörő zendüléseket visszatartani. Egyes helyeken gépfegyveres harckocsikon, állig felfegyverezve cirkált a helyőrség. A városházát már délután bezárták, hogy elejét vegyék a szigorú börtönbüntetések ellen tüntető tömeg odavonzásának. A hatóságok az ott működő polgárjogi szervezetre akarják ráháritani a felelősséget a zendülésekért. A SNCC képviselője aznap érkezett oda és a rendőrség állandó megfigyelés alatt tartja. Állandóan keresnek “bujtogatókat”, pedig az elkeseredés kitörésének nem egy vagy két ember beszéde, vagy a nyomor elleni tüntetés az oka, hanem az elviselhetetlen nyomor. Nem minden néger negyedben, hanem csak a néger negyedek legsiralmasabb vidékein törtek ki a rendzavargások, ahol a nincstelenség a velejárója a mindennapi életnek. Habár Cincinatiban a néger középosztály létszáma növekvőben van, a munkanélküliség is óriási arányokat öltött. A néger munkaképesek 13%-a van munka nélkül, a fehér munkanélküliség 3-4%-ához képest. A néger ifjúság munkanélkülisége 20%-on felül van. A négerek érzik, hogy a hatalmon levő fehér elnyomók az okai nyomorúságuknak. Calvin Johnson, néger demokrata állami szenátor úgy nyilatkozott, hogy a néger nép hagyományos vezetőinek csak jelentéktelen szerep jutott. A néger mindenütt süket fülekre találnak és ezért “a zavargás lett az egyetlen módja annak, hogy a város befolyásos emberei odafigyeljenek”. Azt ajánlotta, hogy a városatyák menjenek el a börtönökbe, beszéljenek az elitéit négerekkel, és “kérdezzék meg tőlük, hogy miért tették, amit tettek.” Cincinnatiba ment nagyon sok fehér munkás Kentucky és Tennessee Apalachia vidékeiről is. Ezek között sok a szakképzetlen, akik versenyeznek a négerekkel a munkakeresésben. Ez is hozzájárul a négerek szomorú helyzetéhez. A nyomor’- enyhitő program csak elenyészően kevés segítséget nyújt. Atlantában is kirobbant a forrongás Junius 19-én a rendőrség csak a levegőbe leadott lövésekkel tudta szétüzni az üzleti negyedben összegyülekezett néger tömeget, melyből egyesek kövekkel dobálták a támadó rendőröket. Már két nap óta zavargások folytak a néger vidékeken, ahol mindeddig senki sem hallgatta meg a panaszokat, melyek közül a legfontosabb a magas lakbér, a zsúfolt lakások és hogy a gyermekeknek nem nyitnak több játszóteret. Egy néger ifjú a zavargásokban megsebesült. Ott is, mint Cincinnatiban, a SNCC aktív vezetőit okolják a kitört lázongásokért. Előző nap tartóztatták le Stokely Carmichael-t, aki még csak beszédet sem mondott, csupán nem volt hajlandó a rendőr felszólítására “odébb állni.” Donald Stone a szervezet vezetője, nyilatkozatban elitélte a rendőrséget. “A rendőrség mindenáron incidenst akar kiprovokálni és megakadályozza, hogy a négerek, saját lakóvidékükön szabadon mozoghassanak. Ha a fegyveres agressziót tovább folytatják, mi is megfelelően fogunk ellenállni”, mondotta Stone. Mit tesznek a városok? A nagyvárosok hatóságai rögtönzött intézkedésekkel próbálják “lehűteni” a néger gettók lakóinak felhevült lelki állapotát, amelyet a forró nyár, a kilátástalan, munkanélküli ifjúság tétlensége még veszedelmessebbé tett. Pitsburghban játszótereket állítanak fel az üres telkeken, New Yorkban az üzletemberek anyagi támogatásával kulturális programot visznek a szegény néger vidékekre és Los Angelesben a sportcsapatok tagjai sportképzést adnak a gettók ifjúságának; azonkívül a hatóságok és privát csoportok fiihöz-fához kapkodnak, hogy minél több nyári állást találjanak néger fiuknak és lányoknak. Azt remélik, hogy ezekkel elejét vehetik a komolyabb zendüléseknek. De ebben az évben sokkal nagyobb a veszély, mint máskor, a Brandeis University Lemberg Center for Study of Violence szerint. A tanulmány vezetője Terry Knopf, úgy véli, hogy ez lesz a “leghosszabb legmelegebb” nyár, mert a kormány nem a polgárjogi küzdelem okaival, hanem a vietnami háborúval törődik. A háború költségei miatt redukálták a nyomorenyhitő programot és ez a négereket még elkeseredettebbé teszi. Miss Knopf kijelentette, hogy a fehérekkel szemben való elkeseredés a legnagyobb az ifjúság között. Nem hallgatnak többé az öregekre, akik óva intik őket a tettlegességtől és a békés ellenállást tanácsolják. Ha körülnéznek, mit látnak a fiatal négerek? Kevés eredménye lett a békés ellenállásnak. Az ő számukra gettó most is olyan, mint mindig: piszkos, zsúfolt és reménytelen. A nagyvárosokban ezek a fiatalok az utcasorkokon, az elkeseredettség egyre növekvő központját képviselik. A városi vezetők is tudják ezt és ezért nyári programjuk jórésze az ifjúság felé irányul. Azt is megkísérlik, hogy a néger ifjúságot a rendőrökkel szemben barátságosabbá tegyék. New Yorkban már a múlt nyáron 94 civil rendőrt bíztak meg avval, hogy a közösség problémáit magukkal a lakosokkal megtárgyalják. Minden nap öszsejönnek néger, portorikói és fehér if jakkal, meghallgatják panaszaikat és sokszor viszályaikat is segítenek kiegyenlíteni. Elviszik őket sport- eseményekre, vagy a weekenden táborozásra a hegyekbe, sakkoznak és sportolnak velük és családostul mennek velük piknikelni. Chicagóban már elemi iskolában is igyekeznek megkedveltetni a rendőrt a gyermekekkel, mert úgy érzik, erre nagy szükség van. A “Barátságos Rendőr” cimü rajzfüzetet adják a gyermekeknek, amit nekik kell kiszínezni és amely azt mutatja, hogy valóban, milyen derék legények is azok a rendőrök! Sok hasonló programot dolgoztak ki a rendőrség meg- kedveltetésére Detroitban, Baltimoreban és számos más nagy városban. New Yorkban Hoving volt commissioner és üzleti vezetők, valamint Lindsay polgármester vezetésével különösen sokirányú nyári programot indítottak meg. Többek között, lesznek a nyomorvidékeken elsőrendű szinházi-és mozielőadások, 21 ezer nyári állást szereznek a fiatalságnak, az uszodákat este is nyitva tartják és spoi’tünnepségeket rendeznek. Akik a problémák mélyére néznek, nagyon kételkednek, hogy az eféle erőfeszítések valóban megakadályozhatják a kitöréseket. Chester Lewis, az NAACP Wichita-i vezetője mondotta: “A mun(Folytatás a 9-ik oldalon) MÁRKI KÁLMÁN SZAVAL HANGLEMEZEN! | \ / Petőfi Sándor: \ A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI \ £ Vörösmarty Mihály: \ A VÉN CIGÁNY \ £ Kiss József: \ TÜZEK \ £ József Attila: \ A VÁROS PEREMÉN í \ t Babies Mihály: ; 2 * HUSVÉT ELŐTT j I £ Ady Endre: _ | | AZ ŐS KAJÁN \ Edgar Allan Poe: A HOLLÓ í f Illyés Gyula: l BARTÓK \ > cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és > mély átérzéssel. } ; EredeH ér $5.00 \ + Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- £ t dány $3.00, kettő $5.00. — Enné! szebb karé- p f csor.yi ajándékra még csak gondolni sem 5 \ lehet. V
