Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-28 / 52. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 28, 1967 Versengés a fiatalok leikével Talán egyik országban sincsenek úgy elterjedve az ifjúsági folyóiratok, mint az Egyesült Államok­ban. Tévedés ne essék, nem az ifjúság szellemi táplálékáról van szó. Normálisan, örvendetes je­lenségnek lehetne tekinteni a fiatalokhoz szóló iro­dalom burjánzását, ami az ország magas kulturális színvonaláról tenne tanúságot. Itt azonban azokról az elszaporodó magazinokról van szó, amelyeket kommerciális érdekek az ifjúság ízlésének irányí­tása, gondolkodásának befolyásolása céljából ad­nak ki. Fiatal olvasóikat elsősorban hirdetőik ki­szolgálására használják fel, mellesleg olyan cikke­ket is közölnek, amelyek az ifjúság komolyabb problémáiról szólnak. így nyerik meg őket állandó olvasókul. Céljuk, hogy távol tartsák az ifjúság számottevő részét a különböző haladó szellemű mozgalmak­tól, hogy ellensúlyozzák az egyre növekvő ellen­állást, a vietnami háborúval, a sorozással szemben. Ehelyett a fiatalok között felkapott szokásokat, i a hippié és más különcködő csoportosulásokat, a társadalomtól elvonó tendenciákat hangsúlyozzák ki. A 20 éven aluli olvasók 90 százaléka a 8-tól 16 év közötti lányokból kerül ki, akik szívesen fizet­nek 25—35 centet egy-egy példányért, amely a divat mellett regényt, szépségápolást tartalmaz és Olyan mindennapi dolgokat, mint pl. ki a legnép­szerűbb énekes, vagy moziszinész a jelen pillanat­ban. Ez olyan jó üzletnek bizonyult, hogy e lapok száma három év alatt majdnem megkétszereződött. Jelenleg 35 ilyen kiadvány van és egyre újabbak jelennek meg. Decemberben jelent meg az “Outasite!”, mely úgy hirdeti magát, mint az első folyóirat, amely kizárólagosan rejtvényekkel, találós kérdésekkel és más hasonló szórakoztatni valóval foglalkozik, amelyeket ki kell vágni, felragasztani és kitölteni. Januárban jelenik meg a “Groove-Out”, a világ legelső “színes plakát” folyóirata, mely az uj, pla- kátgyüjtő divatnak hódol. A hirdetők azonban a fényes papírra nyomtatott un. “jobb” magazinokat helyezik előnybe. Első he­lyet foglal el ezek között a “Seventeen”, amelyben több hirdetés van, mint a legtöbb más népszerű heti, vagy havilapban. Az augusztusi szám 3 fon­tot nyomott, 456 oldalból állt, amelyből 366-ot hir­detések töltöttek be. A Seventeen, az Ingenue, a Teen, az American Girl és a Co-Ed olvasótábora együttesen 5 milliót tesz ki. Magazinok fiuknak A fiuk között eddig nem terjedtek el a magazi­nok ilyen nagy mértékben. Legnépszerűbb a “Mad” humoros lap, az automobil sportlapok és a “Boy’s Life”, a Boy Scout Lap. A múlt évben indí­totta meg az Esquire Inc. a “GQ Scene” nevű álta­lános tárgyú lapot fiuknak, melynek kivételes ér­dekessége, hogy komoly témákról is véleményt nyílvánít. Őszintén tárgyalja a nemi kérdéseket és egyik számában például azt irta, hogy az iskolá­ban lehetséges “egy egész évig Julius Cézárt ta­nulmányozni anélkül, hogy egy szóval is említe­nék Westmoreland generálist... egy évig lehet tudományt tanulni anélkül, hogy a szem, vagy a fül működését megtanulnák... és nemi felvilágo­sítást lehet elsajátítani anélkül, hogy a szerelmet megértenék.” Nagyon sok ifjúsági folyóirat horoszkóp és sze­relmi tanácsadó rovatot vezet. A leghálásabb olva­sók az un. “teenibopper”-ok, a jómódú középosz­tály leány-gyermekei, akik egy bizonyos divathó­bortnak hódolnak: térdigérő csizmában, miniszok­nyában járnak, hosszan csüngő fülbevalókat, in­dián gyöngyöket hordanak és vállukra vetett tás­kájukban tranzisztoros rádiót hordoznak. Nagyon felnőttnek képzelik magukat, de felnőtt szerelem­re még éretlenek, csak népszerű énekesekért ra­jonganak. Ezeknek járnak a kedvében a sokszázezer dol­lárt jövedelmező ifjúsági lapok, melyek egy-egy számukban 2—3 versenyt tartanak és díjul nem­csak lemezeket és táskarádiókat osztanak szét, ha­nem a rajongott énekessel való találkozást, vagy esetleg egy'hajtincsét. Nugy konkurrencia van e lapok között és mindig újabb ötletekkel jönnek elő, hogy a fiatal olvasóközönséget magukhoz vonzzák. Brüsszel, Belgium. — A franciák ismét megaka­dályozták Anglia csatlakozását a Közös Piachoz. Az AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1968 március 1-én versenyt indít “HIT TDD SZÜLŐHAZÁNKRÓL” ci men A lap február hó 29-i számában öt kérdést közlünk és a következő hét lapszám mindegyikében ismét öt-öt kérdést teszünk fel. Aki a 40 kérdésből a legtöbbre-helyesen válaszol, Két hétre vendége lesz a Magyar Szónak Magyarországon! Minden költséget az Amerikai Magyar Szó fedez. (New York—Budapest és vissza, valamint két heti szál­loda Budapesten, vagy bármely más városban. A nyertes választhatja ki az időpontot, amikor a két hetet Magyarországon kívánja tölteni.) AZ ALÁBBI 4 PÉLDA SZERINTI KÉRDÉSEKRE KELL MEGVÁLASZOLNI: AKIM EMBEREKET ÖLTEK Az I. G. Farben nagy német vegyi világtröszt és a többi halálgyáros ott állt a nürnbergi nemzetközi biróság előtt: akik a ciklont gyártották Auschwitz és a többi mészárszéknek, nem állatokat ölni, ha­nem embereket, olyan esztelen kegyetlenséggel, hogy ha állatokat gyilkoltak volna igy, minden bi­róság elitélte volna őket állatkínzásért. De ők vé­dekeztek: nem tudtak elképzelni olyan helyzetet, amikor ők a német katonafiuknak azt mondták volna: nem küldünk nektek fegyvereket és hadi­szereket. Hivatkoztak Hitlerre, aki áradozó levél­ben köszönte meg nekik hozzájárulásukat a német győzelemhez. Egy iparvezér azt vallotta, hogy Nagy Németország elkötelezte magát megmenteni a ke­resztény árja civilizációt az ázsiai kommunista­zsidó barbarizmustól: ezt a nagy nemzeti felada­tot kellett támogatniok. Egy másikuk viszont úgy nyilatkozott, hogy a háború nem volt erkölcsi kér­dés, mert az szükséges és helyes volt, igy az ő hozzájárulásuk is. Mind azt mondották, hittek a kormány politikájának igazában és igy büszkén álltak a biróság előtt azzal vádolva, hogy ezt az igazságos politikát szolgálták. A biróság nem fogadta el védekezésüket és ki- sebb-nagyobb szabadságvesztést rótt ki rájuk. Az, hogy röviddel azután Nyugat-Németország ameri­kai helytartója, McCloy tábornok mindnek kegyel­met adott, a békeszerződéssel ellentétben vissza­kapták mammut-vállalataikat, gazdagabbak lettek, mint valaha és újra uralkodnak Németországon, már nem tartozik ide, annál kevésbé, mert most látom, fatális tévedést követtem el. Kissé sokat ittam este, mielőtt hazatértem ezt megírni és csak most, a végén jövök rá, hogy nem olvastam elég figyelmesen az ujsághireket. Való­ban, a háború után igy beszéltek a német halálgyá­rosok — de most nem őket idézték a lapok, hanem a napalm-gyártó Dow Chemical Company vezetőit és diáktoborzó ágenseit, valamint az U.S. gyáripa­tának szószólóit. Bocsássák meg az olvasók a kis zavart, ők is felöntenek néha, és helyettesítsék a fenti cikkben Németországot az U.S.-al, Hitlert Johnsonnal, a “háború után”-t 1967-el és a cik­lont napalmmal. És olvassák hozzá végül ezt az égy mondatot: A nürnbergi bíróságban résztvett az U.S. is; vajon részt fog-e venni abban a bíróság­ban, amely az uj halálgyárosok felett Ítélkezik majd és vajon súlyosbító körülménynek tekinti-e majd, hogy megismételték azokat a bűnöket, ame­lyeket az ő kormányuk által kiküldött bírák is el­ítéltek, mint az emberiességbe és a nemzetközi jogba ütközőket? Emlékeztető 1. Melyik magyar város viselheti joggal, nagy­szerű ünnepi játékai révén a “magyar Salz­burg” nevet? 2. Az ismert magyar borfajták közül hol van szükebb hazája a Leánykának, a Kéknyelű­nek, a Cirfandlinak, a Kékfrankosnak, a Bika­vérnek? 3. Melyik három sportágnak hódolnak legtöbben szülőhazánkban, mint aktiv sportolók? 4. Sok magyar város nevéhez fűződik egy-egy kitűnő magyar étel-ital elnevezése. Soroljon fel ezek közül néhányat. A fentiekhez hasonló öt kérdést közöl az Ameri­kai Magyar Szó minden héten. 1968 március 1-től április 11-ig bezárólag. A versenyben minden amerikai-magyar honfi­társ résztvehet. A magyarországi utazás mellett (Első dij) másik 63 dijat is lehet nyerni a versenyben. MÁSODIK DIJ (ketten nyerhetik): Húsz kötetes magyar könyvtár. A nyertes választhatja ki a köny­veket. HARMADIK DU (öten nyerhetnek): Tiz kötetes magyar könyvtár. A nyertes választhatja ki a köny­veket. NEGYEDIK DIJ (ketten nyerhetnek): Tiz magyar hanglemez. A nyertes választhatja ki a lemezeket. ÖTÖDIK DU (öten nyerhetnek): öt magyar hang­lemez. A nyertes választhatja ki a lemezeket. HATODIK DU (ötvenen nyerhetnek): Magyar baba, vagy fülbevaló, vagy herendi hamutálca, vagy varrókészlet. Itt van tehát az alkalom! HATVANNÉGYEN NYERHETNEK, a díjmentes két hetes magyaror­szági úttól egészen a kis varró-készletig. Csak attól függ, hogy ki ‘MIT TUD SZÜLŐHAZÁNKRÓL’? Hívja fel a versenyre ismerősei, rokonai, barátai, honfitársai figyelmét! (A Magyar Szó alkalmazottai és az ügyvezető bi­zottság tagjai nem vehetnek részt a versenyen.) A verseny nyerteseinek nevét 1968 junius 6-i lapszámunkban közöljük. Adjuk az Amerikai Magyar Szót minden ameri­kai-magyar honfitárs kezébe, hogy mindenkinek alkalma legyen résztvenni a "MIT TUD SZÜLŐ­HAZÁNKRÓL?" versenyben. Vágja le az alanti szelvényt AMERIKAI MAGYAR SZo | 130 East 16th Street i New York, N. Y. 10003 I Kérek bővebb felvilágosítást az Amerikai ■ Magyar Szóról ......................................... □ . Indítsák meg az Amerikai Magyar Szót há- * rom hónapra, próbára egy dollár ellenében. J Mellékelek $1.00-t. Név:.............. | Cím: . ............................ p Város: ........ ............ Állam:.............. | Zipcode: .............. .........___...______ ,-J

Next

/
Thumbnails
Contents