Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-21 / 51. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 21, 1967 Magyar kormányküldöttség Dél-Amerikában Argentina, Chile, Uruguay és Brazilia, valamint Ecuador, Peru, Colombia és Venezuela — eléggé hosszú névsor, mindezeket az országokat meglátogatta egy magyar kormányküldöttség. Ez a legnagyobb szabású hivatalos ut, amelyet magyar politikusok valaha is megtettek ezen a földrészen és egyben jele annak a megélénkülő külpolitikai tevékenységnek, amely a budapesti külügyminisztériumban az utóbbi esztendőkben tapasztalható. Eddig elsősorban Európa, emellett Afrika és Ázsia szerepelt a magyar kormányférfiak utazási programjában, ezzel a körúttal azonban, amelyet a délamerikai kormányok hivatalos meghívására tettek, a nyugati félteke is feliratkozott a listára. A küldöttség hazatért és ha végigtekintünk a névsoron, s azoknak nevén, akik a budapesti repülőtéren fogadták őket, minden további nélkül meg is állapíthatjuk, milyen jellegű látogatásról volt szó. A csoportot a belkereskedelmi miniszter vezette, vele volt egy külkereskedelmi- és egy külügyminiszter-helyettes, s az egyik legfontosabb kulturális intézmény, a rádió és televízió társaság vezérigazgatója. A fogadók között pedig a gazdasági tervezéssel foglalkozó miniszterelnök helyettest, a nehézipari s a mezőgazdasági minisztert és egy külügyminiszter helyettest láthattak. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyarok elsősorban gazdasági ügyekről tárgyaltak, de szerepelt a napirenden a kulturális, a technikai és a tudományos szellemi értékek cseréje — s az őket fogadó politikusok magas rangja (például Chile és Uruguay köztársasági elnöke) nem hagy kétséget afelől sem, hogy általában erősítették az államközi kapcsolatokat. A körút minden jel szerint sikeres volt. Dél- Amerikában barátságosan fogadták a küldöttséget, s csaknem mindenütt egyezményeket Írtak alá. Argentínában gazdasági megállapodás jött létre, s azt is leszögezték, hogy a közeljövőben közös kulturális együttműködési munkatervet készítenek. A chilei közös közlemény a két ország szívélyes kapcsolatairól szól, s elmondja, hogy kereskedelmi, műszaki, tudományos és technikai együttműködési megállapodást hoztak létre. Uruguayban — ahol a nagy múltra visszatekintő gazdasági kapcsolatok bizonyitékaként harminc év óta futnak jól bevált magyar motorvonatok — hitelmegállapodást kötöttek, kereskedelmi egyezmény tervezetet hagytak jóvá és megállapodtak, hogy tárgyalásokat folytatnak majd kulturális ügyekről. Brazíliában is széleskörű tanácskozások folytak vezető politikusokkal, de itt még további munkára van szükség ahhoz, hogy az egyébként élénk magyar—brazil kereskedelmi kapcsolatok tovább bővülhessenek. Ezzel lezárult a körút első nagyobbik fele, a miniszter és a kiséret egy része hazatért, a másik fele pedig jószolgálati küldöttségként kevésbé körülhatárolt programmal továbbutazott a magyar gazdaság szem pontjából kevésbé ismert tájak Ecuador, Peru, Colombia és Venezuela felé. Magyarország az utóbbi esztendőkben megkétszerezte kereskedelmi forgalmát Dél-Amerikával, s most szemmelláthatólag tovább akarja ezt növelni. Magyar szakemberek nem titkolják, hogy kereskedelmi mérlegük ezen a területen passzív, többet várásolnak Dél-Amerikában, mint ameny- nyit'eladnak. Egyik céljuk tehát az volt, hogy további szállítási megállapodásokat kössenek és növeljék a magyar exportot. Ez azonban nem az egyet len és nem .is legfőbb törekvésük. Mint azt Szurdi miniszter hazaérkezésekor mondta, Magyarország Telefon: JA 6-2738 JAMAICA REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.l„ N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban) Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia A hOVFZn FIZETÉSI FELTÉTELEK! tovább akarja növelni vásárlásait Dél-Amerikában, ipari nyersanyagokat, több bőrt, gyapjút, kávét, déligyümölcsöt behozni, ezzel növelni Magyarországon a fogyasztási cikkek választékát, ugyanakkor pedig iparcikkeket exportálni, gépeket, műszereket, vasúti berendezéseket. Most, hogy Magyar- országon életbelép a gazdasági reform, különösen figyelemreméltó, hogy igyekeznek — és sikerrel — élénkíteni Európán kivüli piaci kapcsolataikat is. Ez a piac kiterjesztés és általában a kapcsolatok bővítése azonban legalább olyan előnyös a délamerikai országoknak, mint Magyarországnak. Igaz, Magyarország gazdasági lehetőségei szerények, de amit nyújtani tud az hasznos, különösen olyan jellegű országok számára, mint amilyeneket Dél-Amerikában találhatunk. Nézzünk egy példát. Argentina elsősorban és döntően mezőgazdasági cikkeket exportál, gazdaságfejlesztési programjában azonban előkelő helyen áll az iparosítás. Magyarország pedig képes olyan berendezéseket szállítani (kikötő felszereléseket, vagonokat, gépeket), • 12345678900$1234567890S1234567890S1234567890$12358* M ** H ?. 00 r» fO s e* A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 00 CD • 12345678900$1234567890§1234567890$1234567890$12358 Ázsia népeinek jövője A Föld lakosságának több mint fele Ázsiában lakik (1.8 milliárd) és ennek madjnem 50%-a él szocialista rendszerben. A kérdés az, hogy a szocialista, vagy a kapitalista rendszer biztositja-e a népek haladását? Tárgyilagos összehasonlítást kell tennünk a két rendszerben élő ázsiai népek élete között és akkor meglátjuk, hogy mi a helyzet. Jó példa erre a Szovjet Azerbajdzsán és Iráni Azerbajdzsán lakosai életnívójának összehasonlítása. Az orosz cár fegyveres erővel vette el a régi Perzsiától a mai Szovjet Azerbajdzsán területét 1813-ban. Itt ma több mint 4 és félmillió ember lakik; az iráni részen is kb. ennyi. Ez a nép egyfajtája az oguz-török nyelvet beszéli és moham- medán vallásu. De milyen különbségek vannak a két nép életnívója között?! Szovjet Azerbajdzsán fejlett iparral és termelőszövetkezetekkel rendelkezik. A népgazdaság egész termelésének 90%-át az ipar adja. (Főként kőolaj kitermelés és feldolgozás.) Területének több mint fele megművelés alatt áll. A Szovjet második legnagyobb gyapottermelő vidéke. A cári időkben a lakosság 90%-a Írástudatlan volt. Ma félmillió gyermek jár iskolába. Van 15 főiskolája, tudományos akadémiája és 23 kutató intézete. Virágzik az irodalom, a művészet és van állandó népszínháza. Az iráni Aberbajdzsán lakói nyomorban és primitív körülmények között élnek. A lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, területének nagy része nincs megművelve. 1914 után a demokratikus erők forradalmi megmozdulásokkal próbáltak javítani helyzetükön, de a központi kormány angol—amerikai segítséggel 1946-ban leverte őket. Hogyan élnek máshol? Nézzük meg pl. szovjet Üzbekisztánt, melynek tízmillió lakosa van. Csak az öregek maradtak írástudatlanok. Két egyetem, három orvosi főiskola, több mint száz kutató intézet áll a lakosság rendelkezésére. Felszabadították a nőket az ezeréves rabszolgaságból, eltűnt Taskentben és Sza- markandban az utcán lézengő koldusok, rokkantak és suhancok tömege, akik Ázsia és Afrika nagy városaiban még mindenütt láthatók. Senki sem alszik az utcán, a parkokban, vagy máshol, mint Indiában és más kapitalista ázsiai országokban. Indiában amerikai mezőgazdasági szakemberek próbálnak segíteni az általános éhínség megszüntetésén. Nyugat-Gordovári tartományban pl. félmillió tonna rizs terem; amerikai, vagy orosz nagy- üzemü rendszer mellett 2 millió tonnát is lehetne amelyek hozzájárulnak e fejlesztési program megvalósításához. Általában Latin-Amerika súlyos prob lémáinak, gazdasági betegségeinek fő oka, hogy nyersanyag termelő, hogy bányatermékeket és mezőgazdasági cikkeket exportál s ezért ki van szolgál tatva a nyersanyag világpiac ingadozó és egyébként is alacsony árainak. Latin-Amerikának nagy szüksége van arra, hogy uj vásárlókat találjon a külföldön és fejlessze iparát otthon. Magyarország szerény keretek között, mindkét dologban tud segíteni: úgy is mint vásárló, és úgy is, mint beruházási cikkek szállítója. A magyar küldöttség útja Dél-Amerikában. e földrész gazdasági és politikai életének csupán epizódja ugyan, de fontos epizódja, a dél-amerikai országok szélesedő érdeklődésének kifejezője. Nem véletlen, hogy még Argentínában is utaltak erre. Mendez külügyminiszter kijelentette: ez az első ilyen gazdasági egyezmény, amelyet a jelenlegi argentin kormány szocialista országgal kötött, s remélik, hogy a két ország kapcsolatai a jövőben sokoldalúbban fejlődnek majd. CIPRUSI TANULSÁG Az 1959-i london—zürichi egyezmény értelmében Görögország legfeljebb 1,200, Törökország pedig 650 katonát tarthat Ciprus szigetén. Ha ezt összevetjük a ciprusi görög gamizonok tizenhat ezres létszámával, továbbá az úgynevezett Lem- nitzer-tervvel, amely Ciprus önállóságának felszámolását és a NATO-hoz való csatlósát irányozza elő az enózisz utján, akkor eljutunk a válság gyökeréhez. A múlt héten szinte mindennap jelentette valamelyik hírügynökség, hogy a görög-török fegyveres összecsapás bármelyik órában bekövetkezhet. A tharákiai határ mindkét oldalán harci készenlétben álltak a páncélos és gépesített egységek. A török tengerparton, 60 kilométer szélességben, egyetlen összefüggő katonai tábort állítottak fel. a hadihajók 5,000 tengerészgyalogos átszállítására készültek fel, a fővárosban háborút követelő tüntetések zajlottak. Közben Manlio Brosio, a NATO főtitkára, Cyrus Vance, Johnson személyes megbízottja és Jósé Rolz Bennett, az ENSZ-főtitkár képviselője éjt nappallá téve tevékenykedtek, hogy a válságot diplomáciai utón oldják meg. A legagilisabb talán Cyrus Vance volt, akit egyébként az Egyesült Államokban McNamara lehetséges utódaként emlegetnek. A washingtoni kormány azzal a nem alaptalan aggódással nézte két NATO-partneré- nek konfliktusát, hogy a fegyveres összecsapás alapjaiban rendítheti meg a NATO-t. Úgy tűnik, hogy a válság nyilt hullámai elültek, és Athén — amely kétségkívül presztízsveszteséggel került ki a válságból — most keresi a bűnbakot. A hírek szerint Szpantikisz tábornokon verik el a port. Figyelemre méltó, hogy az athéni ezredesek maffiájában miniszteri tárcát viselő Szpantidakiszról a beavatottak úgy tudják, ő a király utolsó megbízható embere a juntában. A háborús szeleket felkavaró görög—török játszma e felvonása ismételten figyelmeztet, hogy Ciprus a ciprusiaké és a szigetország problémáit — az idegen csapatok kivonása után — a lakosságra, a népre kell bizni. A külső beavatkozás csak olaj a tűzre. termelni. De mit lehet tenni? A földek túl kicsinyek, habár a kétmillió lakosságot jó földművesnek tartják, de 25%-a tud csak olvasni. El vannak adósodva, gépeik nincsenek, sem állati, vagy műtrágyájuk, hogy a föld termékenységét javítsák. Madarak, patkányok és a rovarok a termés egy- harmadát elpusztítják. Ázsia problémáját radikálisan kell megoldani. Elsősorban neveléssel, jobb birtokviszonyokkal, iparosítással. Ezt imperialista-kapitalista rendszerrel nem lehet megvalósítani, csak a szocializmussal. Amerika hiába próbálkozik ezt a folyamatot megállítani háború utján.