Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-14 / 50. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 14, 1967 VÁLSÁGBAN VAN A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS módosítása Miután a szenátus kiterjesztett formában megszavazta a társadalombiztositás módosítását, a javaslat most az összeegyeztető bizottság elé került, amelynek dolga a ház és a szenátus által megszavazott javaslatokat összeegyeztetni. Az a veszély áll fenn, hogy a bizottság enged a képviselők nyomásának, akik eddig is lehetőleg szűkíteni akarták a módosítást és a törvényjavaslatnak csak erősen megnyirbált formáját fogja helybenhagyni. Az a lehetőség is fennáll, hogy a szenátusi ülésszak berekesztése előtt, a viták miatt vagy politikai okokból nem viszik a kérdést dűlőre és a törvény végleges elfogadását az elnökválasztás idejére, a jövő ülésszakra halasztják. Mi a különbség a törvénymódosításnak a képviselőház és a szenátus által megszavazott változatai között? Mindkét javaslat szerint a közép-jövedelmű és nagy jövedelmű dolgozók adólevonása a jövő évvel kezdődőleg emelkedne. Jellegzetes, hogy az évi 6,600 dollárnál kevesebbet keresők adólevonása csak a novemberi választások után és 1969 kezdetével lenne magasabb. Az'öregkori nyugdijat a ház átlagban 12 és fél százalékkal, a szenátus 20%-kal emelné. A szenátus március elsején, a ház január elsején léptetné érvénybe a nyugdíjemeléseket. A szenátus évi 2,400 dollárra emelné fel a jelenlegi 1,500 dollárról a kereseti határt, amely mellett a dolgozó a teljes nyugdíjra jogosult, de a Ház csak 1,680 dollár kereseti határt engedne meg. A minimális havi társadalombiztosítási nyugdijat a képviselőház a jelenlegi $44-ről $50-re, a szenátus $70-re emelné. Az összeegyeztető bizottság valószínűleg itt sem a maximális összegben fog megegyezni. Várható, hogy a bizottságban nagy vita tárgyát képezi a szenátusi javaslatnak az a része, amely az adólevonási alapfizetéseket a jelenlegi évi $6,600-ról fokozatosan 1968-ban $8,000-re, 1969-ben $8,800-ra és 1972-ben $10,800-ra emelné. Ä ház javaslata ezeket csak egyszer emelné a jövő évben $7,600-ra. A javaslat mindkét megszavazott változata helybenhagyná a jelenlegi 8.8%-os adórátát,. melynek felét a munkáltató, felét a dolgozó fizeti, de a jövő évtől kezdve ezt is fokozatosan emelné, úgyhogy ez a ráta 1987-ben 11.7, illetve 11.6 százalék lenne. Az ajánlott magasabb adóráta ellenében a szenátus a jövőben nyugalomba vonuló dolgozók nyug diját is ennek megfelelően emelné. Például egy évi $8,800-t kereső dolgozó, aki ma 50 éves, 65 éves korában havi 204 dollár nyugdíjra lenne jogosult, 10%-kal többre, mint amennyit a képviselőház } JAMAICA "......•"| REFRIGERATION & TV. i * 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók i Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- 1 1 lanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — ! Porszívó készülékek —- Legolcsóbban! { Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia ; bh'ni'FZn FIZETÉS! FELTÉTELEK1 IíIméT kapható í LEARN HUNGARIAN” jj Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyehkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni ® Syönyörü keménykötésben, finom papiron. raj- ® % sokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti | Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség ® Megrendelhető a i» MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN * 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 $ ajánl és majdnem 32%-kal többre, mint ameny- nyit a jelenlegi társadalombiztositás megad. A szenátus valószínűleg ragaszkodik majd ahhoz, hogy a módosítás lehetővé tegye, hogy minden dolgozó 60 éves korában nyugalomba vonulhasson redukált nyugdíjjal. Ma ez csak 62 éves korban lehetséges. A jelenlegi törvény értelmében csak özvegyek kaphatnak nyugdijat 60 éves korukban. Ez a módosítás azonnal nagy költséget jelentene, ezért a szenátus erre vonatkozó javaslata nem lépne életbe 1968 decemberig. A számítás szerint az első 12 hónapban 775 ezer személy élne a korábbi nyu- galombavonulás lehetőségével és ez 555 millió dollárba kerülne. Krajcároskodás az öregek gyógyszerével Russell B. Long (La. dem.), szenátor előreláthatólag erős érveket fog felhozni azon javaslata alátámasztására, hogy a kormány a Medicare keretében csak azoknak a gyógyszereknek az árát térítse vissza, amelyeket vegyi nevük szerint rendeltek, mert ugyanazok a gyógyszerek igy sokkal olcsóbbak. A Ház ezt a javaslatot már előzőleg elvetette, a gyógyszeripar pedig minden erejét beveti, hogy kijárói megakadályozzák ennek a javaslatnak a keresztülvitelét, amely a jövőben csökkentené az öreg nyugalmazott dolgozók gyógyszerein a legsze- mérmetlenebb nyerészkedéseket. Ha a konferencia mégis helybenhagyja a tervet, az a kormánynak évente 100 millió dollárt takarítana meg, amelyet a nép érdekében jobb célokra is felhasználhatna. Küzdelem várható a szenátus azon javaslata körül is, hogy a 65 éven felüliek orvosi és gyógyszer- költségei adómentesek legyenek. Az öregek jelenleg semmiféle ilyen kedvezményben nem részesülnek. Az az esehetőség is fennáll, hogy a konferencia megtartja a pénzügyi bizottság errevónatkozó javaslatát,' amely orvosr és gyógyszer adómentességet adna az öregeknek, de csak abban az esetben, ha feladják a Medicare biztosításához való jogukat. Ez kizárólag csak jómódú egyéneknek juttatna kedvezményt. A népjóléti segélyt is redukálni akarják A képviselőház a népjóléti segély kiutalását is korlátozni akarja. A Mills-javaslat korlátozná a szövetségi kormány hozzájárulását az államok seMEGHALT DR. SCHICK BÉLA, A DIFTÉRIA VÉDELEM FELTALÁLÓJA Dr. Schick Béla, a világhírű magyarszármazásu gyermekgyógyász, a diftéria elleni védelem feltalálója New Yorkban, 90 éves korában elhunyt. Hosszú évi tudományos munkájával dr. Schick nagyban előrevitte az orvostudomány fejlődését és az ő érdeme az, hogy a rettegett betegség, a diftéria, nem veszélyezteti többé a gyermekek életét. E téren végzett tudományos felfedezését 1913- ban hozta nyilvánosságra. Ez a Schick-próba néven ismert eljárás rendkívüli pontossággal megállapítja, hogy az illető személy hajlamos-e a diftéria betegségre. A próba abból áll, hogy parányi mennyiségű diftéria toxint fecskendeznek injekció formájában a karba a bőr alá. Ha a bőr az injekció nyomán kivörösödik és megdagad, ez azt jelenti, hogy az illetőben nem fejlődött ki immunitás a betegséggel szemben. Ilyen esetben antitoxinnal, a diftéria ellenszerével oltják be a pacienst. Ebben az időben már használtak ló szérumot a diftéria ellen, de ennek oly sok mellékhatása volt, hogy csak a már megállapított betegség, vagy járványok alkalmával használták. A Schick-próba lehetővé tette, hogy a szérumot csak az immunitás nélkülieknek adják. 1923-ban már annyira tökéletesítették az ánti- toxint, hogy azóta úgy az Egyesült Államokban, mint Európában ezzel minden kisgyermeket egy éves kora előtt beoltanak. A diftéria terén végzett pionérmunkája mellett dr, Schick az allergia, az egyes anyagokra való gélyalapjaihoz, amelyeket az el nem tartott gyermekek segélyezésére fordítanak. Az államokból és helységekből megindult óriási tiltakozás nyomán a szenátus eltörölte ezt a korlátozást, de Mr. Mills és a mögötte állók majd mindent megtesznek, hogy ennek legalább egy részét visszaállítsák. Úgy a Ház, mint a Szenátus javaslatai nagyban kiterjesztenék a szakképzési programot a segélyezettek számára, azzal a céllal, hogy lehetőleg lekerüljenek a segélyezettek listájáról. Persze, a kiképzett munkások elhelyezkedéséről a javaslatok csak a legkorlátozottabb mértékben gondoskodnak. Bizonyos segélyösszegeket fizetnének azoknak, akik valamilyen módon elhelyezkednek, hogy igy serkentsék a munkakeresést. A szenátus azt is javasolja, hogy a kormány szubvencionálja a segélyezettek keresetét, akiket “különleges munkákra” alkalmaznának közhivatalok és haszonmentes köz- intézmények. A képviselőház felhatalmazná az államokat, hogy megvonják a segélyt azoktól, kik nem hajlandók a hatóságok által elfogadhatónak minősített munkát elvállalni. A szenátus ezt a felhatalmazást korlátozni akarja. A szenátusi javaslat kimondta, hogy iskolába még nem járó gyermekek segélyezett anyját nem lehet munkába kényszeríteni és anyák, akiknek 16 éven aluli iskolás gyermekük van, csak az iskolai órák alatt kötelesek dolgozni. A szenátus módosítása javasolja, hogy minden állam nyújtson segélyt olyan rászorult családoknak, amelyben az apa munka nélkül van. Jelenleg csak 22 állam teszi ezt meg. A többi államokban az apák kénytelenek a családjuktól külön élni. hogy gyermekeik, az “elhagyatott gyermekek segélyezése” cimén segítséghez juthassanak. Egyéb kibővített javaslatai mellett a szenátus azt is ajánlja, hogy a csökkent látóképességüek a vakoknak kijáró rokkantsági javadalmazáshoz könnyebben hozzájuthassanak és a munkaképtelen özvegyek is nagyobb javadalmazásban részesüljenek. A szenátus javaslata nagyobb összegeket utalna ki az államoknak születéskorlátozási információ szolgálatra a segélyezettek számára, akik ilyen szolgálatokat kérnek. A gyermekjóléti segélyt is kiterjesztenék és nagyobb mértékben gondoskodnának arról, hogy a felbomlott, rászoruló családok gyermekei nevelésre privát otthonokba kerüljenek. Mindkét Ház javaslata leegyszerűsítené a Medicare számlák fizetését. A szegény betegeknek ezentúl nem kellene maguknak kifizetni az of- vosi költségeket, mielőtt azt nekik visszatérítik, hanem ezeket a számlákat a kormány fizetné ki. érzékenység tudományában is alapvető felfedezéseket tett. Tőle és dr. Clemens von Pirquet neVü munkatársától származik az allergia elnevezés. Nagyjelentőségű munkát végzett a vörheny utóhatásainak tanulmányozásában, a gyermek-tuberkulózis, a ragályos betegségek metabólizmusa és az újszülöttek táplálása terén. Munkájának nagy részét New Yorkban végezte, ahol 1923-tól 1942-ig a Mount Sinai kórház fő gyermekorvosa volt. Később a brooklyni Beth-El kórház gyermekosztályának lett a vezetője, amellett, hogy a Mt. Sinai-nak is konzultánsa maradt és a bronxi Albert Einstein orvostani intézet róla elnevezett gyermekgyógyászati osztályán is tanított és privát betegeit is ellátta. A Columbia egyetemen számos más, neves newyorki kórházban, mint professzor, vagy mint gyermekorvos-konzultáns végzett kimagasló munkát. Dr. Schick Béla Magyarországon, Bogláron született 1877-ben. Tanulmányait Ausztriában végezte és rövid időn belül a bécsi egyetem professzora lett. Habár maga gyermektelen volt, rendkívül szerette a gyermekeket, gyöngédségével és humorával könnyen megszerettette magát közöttük. Dr. Schick a haladó szellemű ügyeket is magáévá tette. Egy időben ingyenes orvosi szolgálatot nyújtott a CIO newyorki sztrájkoló tagjainak. A második világháborúban közreműködött az orosz hadisegély akcióban és 1948-ig az American Review of Soviet Medicine (a szovjet orvostudomány amerikai szemléje) szerkesztője volt, Élete végéig kisérte az orvostudomány szeretete és a tudomány fejlődése iránti érdeklődése. Az orvostudomány terén magyarok már több ízben arany betűkkel írták be nevüket a történelembe, de ezek között is kimagasló dr. Schick Béla élete és munkája. Joggal büszkék lehetünk rá.
