Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-14 / 50. szám
Thursday,'December 14, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Hatvan esztendő után Az évszázad elején, 1906-ban Upton Sinclair hir- neves amerikai iró nagy szenzációt keltett a “Jungle” c. regényével, melyben leirta azokat a szörnyű körülményeket, melyek a chicagói vágóhídon uralkodtak. A piszkot, a szennyet, a patkányok ezreit... A “Jungle” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus törvényt hozzon a húsfeldolgozó üzemek felülvizsgálására. Igen ám, de a törvény csupán azon húsfeldolgozó üzemekre vonatkozik, melyek az állam határain kivül küldik terményeiket, így azután mind a mai napig több államban évente 9 milliárd font hús kerül forgalomba olyan üzemekből, melyek nem esnek a szövetségi vizsgálók hatáskörébe. Husmérgezésnek vannak kitéve mindazok, akik. veszik és fogyasztják e nagy mennyiségű húst. Sokat olvashatunk mostanában a lapokban erről a problémáról. A képviselőház és a szenátus is tárgyalta az ügyet. A képviselők és szenátorok beismerik, hogy valamit tenni kell a husfogyasztók legelemibb érdekeinek megvédésére. Mi ,egyszerű polgárok úgy véljük, hogy minden további huzavona nélkül ki kell terjeszteni a szövetségi vizsgálatot minden húsfeldolgozó üzemre, tekintet nélkül arra, hogy a gyártmány hol kerül eladásra. Nem igy vélekednek a nagytudásu törvényhozók. A szenátorok, akik “jobb” javaslatot fogadtak §1, mint a képviselők, két évi határidőt adnak azon államoknak, melyek eddig nem hoztak törvényt 9z állam határain belül működő húsfeldolgozó üzemekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat körüli Vitában nyilvánosságra került, hogy jónéhány hus- feldogozó üzem döglött állatok húsából készMt árut ad el a vásárlóközönségének. Fontos, hogy a szenátorok javaslatának azon része, mely kimondja, hogy a szövetségi hatóságoknak jogában áll lezárni az olyan üzemeket, melygk nem higiénikusak, be legyen iktatva a törvényije. Itt az ideje, hogy a “Jungle” megjelenése után hatvan évvel MINDEN húsfeldolgozó üzem kellő vizsgálat mellett működjön. Ötszázra számítottak A White Plains Szálló uj épület, még nincs is teljesen készen. A pince-garázs csak most épül, de a szobák, az étterem, a táncterem már használatban van. Westchester megye “Aggódó Demokratáidnak szervezete, Alfred Dryfus vezetésével gyűlésre szólította a megye aggódó demokratáit. Úgy tervezték, hogy a gyűlést a White Plains szálló északi tánctermében tartják. A hatalmas termet középen “spanyol-fallal” elválasztották. Erre azért volt szükség, mert a rendező bizottság csak kb. 500 személyre számított és nem akart a sajtó képviselőire rossz benyomást tenni, ha az ezer személy befogadóképességű terem csak félig telik meg. A behirdető röpcédula jelezte, hogy a gyűlés este 8.15-kor kezdődik, de már 8 órakor megtelt a táncterem és ki kellett nyitni a spanyol-falat. Fél kilenckor közel ezer férfi, nő, fiatal és idős töltötte meg a nagy tánctermet. Kik vagyunk? háború veszélyét ehhez a réteghez tartozók sokkal tisztábban látják, mint a munkások — s ezekben a körökben a békemozgalom erősebb, szélesebb- körü és mélyebb is, mint a munkások soraiban. E réteghez tartozók gyermekei azok, akik a békemozgalom élén állnak az ország különböző egyetemein. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor felszólították őket, hogy adományaikkal tegyék lehetővé a Johnson elnök elleni mozgalom sikerét, percek alatt 4,500 dollárt adtak a kampány továbbvitelére. Konkrét célkitűzések, feladatok A gyűlés vezetése, az elhangzott beszédek, a kitűzött célok és feladatok arra mutatnak,.hogyha mozgalom vezetői régi szervezeti tapasztalattól rendelkeznek. Elhatározták, hogy minden városban, faluban felállítják az “Aggódó Demokraták” szervezetét, jövő év áprilisában aláírásokat gyűjtenek egy kérvényre, hogy a Demokrata Párt konvenciójára küldötteket jelölhessenek. Úgy vélik, hogy a Demokrata Párt 1968-as konvencióján azok a delegátusok lesznek többségben, akik ellenzik Johnson ujrajelölését és akik békeprogram és békéért harcoló személy jelöléséért harcolnak. Mindan kétséget kizáróan az “Aggódó Demokraták” a mai politikai élet egyik legkomolyabb és legtöbbet ígérő mozgalma. Áremelkedések minden vonalon Terjed az infláció, a megélhetés drágul Alfred Dryfus nyitotta meg a gyűlést. Feltette a kérdést: Kik vagyunk és kik nem vagyunk? Először a második kérdésre felelt: “Mi nem vagyunk az uj baloldal. Mi nem vagyunk sorozókártya égetők.” Az első kérdésre igy válaszolt: “Mi ezen ország hűséges polgárai vagyunk. A Demokrata Párt lojális tagjai vagyunk és éppen ezért a mi kötelességünk, hogy a párton belül mozgalmat indítsunk, melynek célja Johnson elnök vietnami politikájának elitélése, és hogy a Demokrata Párt 1968-as konvenciója békeprogramot fogadjon el, s a békéért harcoló embert jelöljön.” AI Lowenthal a fő szónok A New York Egyetem tanára, A1 Lowenthal volt a fő szónok. Szatirikus beszédét tapsvihar és spontán nevetés szakította félbe. Lowenthal most tért vissza országos kőrútról és jelentésében kihangsúlyozta, hogy Wisconsinban, Californiában, Iowában és bárhol máshol, ahol meg fordult, mindenütt nagy az ellenszenv Johnson elnök iránt. “Mig 1956-ban volt jó jelöltünk, jó szervezetünk és pénzünk, s mégis elvesztettük a választást, mert az ország hangulata ellenünk volt, addig ma ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Talán nincs olyan jó jelöltünk, szervezetünk is még kezdetleges és nincs sok pénzünk sem, de az ország népének hangulata velünk van; egyre többen vannak, akik úgy látják, hogy Johnson vietnami politikája a meredekhez viszi országunkat. A háború felfokozásával minden nap közelebb jutunk a harmadik, mindent elpusztító világháborúhoz. A mi feladatunk, hogy országunk politikai irányvonalát megváltoztassuk és á vietnami háborút felváltsuk a nyomor elleni háborúval.” A jelenlevők nagy része kispolgár A gyűlésen megjelent közönség Hartsdale, Scarsdale, Yonkers, Pound Ridge, Rye, Mt. Kisco, Yorktown, Croton on Hudson. Ossining és Westchester megye más városainak és falvainak lakosaiból tevődött össze. Ruházatukból és általános magatartásukból látni lehetett, hogy többnyire kispolgárok, ügyvédek, orvosok, üzletemberek, mérnökök. Az ilyen emberek jövedelme általában 10 és 25 ezer dollár között mozog. A harmadik világAz áremelkedések újabb áradata indult meg, amikor az U.S. Steel Corp. bejelentette, hogy a hideg hengerelt acél árát tonnánként 5 dollárral emeli. Az ilven acélt automobilok és háztartási felszerelések gyártására használják. A kormány Washingtonban sürgős kérelmet intézett a többi acélvállalatokhoz, hogy “gondolják meg jól” mielőtt ők is árat emelnek, de semmilyen szigorító eljárást nem helyezett kilátásba. A többi acélvállalatoknál jelenleg “megfontolás tárgyát képezi” az áremelés és a valószínűség az, hogy ezt hamarosan keresztül is viszik. Gardner Ackley, az elnök gazdasági tanácsadóinak vezetője, ez alkalommal feddőleg intette úgy a vállalatokat, mint a munkásokat. Az áremelkedési áradat megakadályozásához szükséges — mondotta Ackley —, hogy “úgy a vállalatok, mint a munkások felelősségteljesebben viselkedjenek.” így akarja Mr. Ackley a munkásságra róni a felelősséget az áremelkedésekért. Az előző héten jelentették, hogy a fogyasztási cikkek ára októberben 0.3 százalékos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben — 2.6%-kal — az automobil-árak emelkedtek. Mr. Ackley erre vonatkozólag kijelentette: “Tekintettel az autóiparban elért magas profitra és a termelékenység egyre nagyobb növekedésére, nehéz megérteni, miért volt szükséges ez az áremelés.” Az autó, a gumi, az üveg ára is emelkedik >■ Flint, Mich.-ben a General Motors Corp. az 1968. évi importált Opel Kadét két modelljének árát 90 dollárral emelte Akronban a Goodyear Tire and Rubber Co. 3%- tól 5%-ig terjedő áremelést vezetett be az autó- gumijavitó anyag gyártmányaiban. A Pittsburgh Plate Glass Co., az ország legnagyobb üveggyára a táblaüveg gyártmányainak árát 6%-kal emelte. Egy másik nagy üveggyár, az American Saint Gobain Corp. elnöke, e hir vételét nagy megelégedéssel fogadta, mert mint mondta, cégének vezetői is most az áremelés kérdésével foglalkoznak. Toledoban a Libbey-Owens-Ford Glass Co. elnöke kijelentette, hogy az áremelésről “a vállalat mindaddig nem nyilatkozik, mig a vezetőség a Pittsburgh áremelését át nem tanulmányozza.” Az utóbbi években a táblaüveg gyáraknak erős konkurrencia volt a külföldről importált áru. Az elmúlt évben, az Amerikában eladott táblaüvegnek 25%-a külföldi gyárakból eredt, de főleg csak a partvidékeken, ahol a szállítás nem drágította meg az olcsóbb árut. Most a belföldi üveg drágulásával az import táblaüveg egyre versenyképesebb lesz. Ez a tényező is mindjobban mélyíti a külföldi fizetések mérlegének deficitjét. New Yorkban a pénzügyi piac legfontosabb ágazataiban újból emelkedtek a kamatlábak. A Chemical Bank of New York Trust Co. és a First National City Bank rövidlejáratu kötvényeinek kamatját 5% százalékra emelte. A hosszabb lejáratú kötvények kamatját már előzőleg ö'í százalékba emelték. Mindezek a fejlemények az inflációs irányzat egyre fokozottabb kibontakozását mutatják. Az árak minden vonalon emelkednek, a munkások)fi- zetése sohasem tud lépést tartani a növekvő áremelkedésekkel. A szakszervezetekre nagy harcok várnak, hogy visszaverjék a munkásság életszínvonalát érő egyre nagyobb támadásokat. P iiff Iff i| ' r Fejlődő világrész A Századunk elején bolygónknak 1 milliárd 63# millió lakosa volt, ebből 43 millió, vagyis 2,7 százalék latin-amerikai. Az első világháború utón a föld lakosságának lélekszáma elérte az 1 milliárd 811 milliót, s Ua- tin-Amerika 89 millió lakossága a világ lakosságának már 4,9 százalékát alkotta. 1950 és 1960 között tiz év alatt a föld lakossága igen megszaporodott, elérte a 2 milliárd 995 milliót. Latin-Amerika lakossága szaporodásával minden más világrészt megelőzött: 1960-ban 202 millió lakosa volt, akik a világ lakosságának 6,8 százalékát alkották. Mig 1900-ban a világ minden 37 lakosára egy latin-amerikai esett, ez az arány ma megváltozott: minden 15 lakosra jut egy latin-amerikai. Uj baloldali ellenzéki párt megalakulását jelentették be a pakisztáni Lahoréban. A párt vezetője Bhutto, volt pakisztáni külügyminiszter. A párt programja az “iszlám szocializmus” bevezetése az országban. i