Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-07 / 49. szám

Thursday, December 7, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: Az angol iont leértékelése Az angol kormány az ország pénzének, a fontnak értékét $2.80-ról $2.40-re szállította le. Ez 14%-os devalválást jelent. Ezelőtt 12.5 angol fonttal egy uncia aranyat lehetett vásárolni. Most ez 14.6 font­ba kerül. Ezentúl több angol pénzt kell költeni az Egyesült Államokban, Nyugat-Németországban és a legtöbb más országban gyártott árucikkekért. Másrészt, fontban megszabott angol árucikkeket ezentúl itt kevesebb dollárért lehet megvenni. Az angol devalválás, melynek előfutárja októ­berben a finn markka devalválása volt, ugyanakkor sok olyan országban is a pénz devalválását idézte elő, amelyek a brit vezetésű kereskedelmi blokk, az European Free Trade Association tagjai, vala­mint a “sterling” országokban, melyeknek bankár­jai rezervájukat londoni bankokban tartják. Mi idézte elő? Az angol kormány és az angol kapitalisták már évek óta többet költöttek külföldi árukért és szol­gálatokért, mint amennyit külföldön eladtak. Ezt a fizetések mérlegében deficitnek nevezik. Ebből kifolyólag Anglia aranyfedezete és külföldi valutá­ja megfogyatkozott, ugyanakkor külföldi tartozásai megnövekedtek. Végül ez odáig fejlődött, hogy Londonban “megrohanták a bankokat.” A külföldi tulajdonosok sürgősen beváltották rossz pénzüket (a fontot) jobb pénzre, vagy aranyra. Az angol kincstár kénytelen volt ideiglenesen bezárni és részleges csődöt jelenteni. Most kevesebbet fog fi­zetni valóságos értékben az angol pénz tulajdono­sainak, mint amennyit Ígért. Miért volt Angliának deficitje? Anglia óriási összegeket költ minden évben a külföldi bázisok, a földkerekségre kiterjedő tenge­részet és Nyugat-Németországban tartott csapatai fenntartására, valamint a hóditásokban, neo-koló- niális kizsákmányolásban az U.S. imperializmus alantas partnereként. Anyagilag viszont nincs ab­ban a helyzetben, hogy mindezt fedezhesse. Az angol kapitalisták nem voltak olyan szerencsések, mint európai, vagy japán vetélytársaik az ipar mo­dernizálásában, hogy a mai követelményeknek megfelelően a világpiacon versenyképesek lehesse­nek. Másrészt az angol munkásosztály nem hajlan­dó a munkatempó korlátlan meggyorsitását és a reálbérek leszállítását elfogadni, hogy a kapitalis­ták a saját problémáikat teljesen a munkásság ro­vására oldhassák meg. A jobboldali munkásvezérek nyomására mégis jelentős áldozatot vállaltak ma­gukra, a bankárok és a kapitalisták hasznára, de nem eleget ahhoz, hogy ezek megmentsék az utób­biak pénzügyi helyzetét. Anglia megengedte, hogy a nemzetközi olajkar­tell kivihessen az országból óriási menyiségü ara­nyat és külföldi valutát az importált olajért és megengedte a kartell angol társtulajdonosainak, hogy a haszon rájuk eső részével azt csináljanak, ami nekik tetszik. Az angol kormány általában megengedte az angol kapitalistáknak, hogy a tő­két exportálhassák és árut külföldön vásárolhas­sanak komoly megszigorítások nélkül. Megenged­te az amerikai befektetőknek, hogy határtalanul vihessék ki a profitot, az országból, ahelyett, hogy a külföldi kereskedelmet szabályozta és ellenőriz­te volna. JAMAICA JA ‘ ’8 REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. '8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil­lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia h'FDVfZíi FIZETÉSI FELTÉTELEK! Mit jelent a devalválás az angol népnek? Bevallottan a megélhetés azonnali, 3%-os emel­kedését jelenti és valószmüleg ennél még sokkal többet is, mivel az angol munkások szükségleté­nek nagy részét importált áru képezi, mely azon­nal 17%-kal megrágul. Azonkívül nmcs árszabályo­zás, amely megakadályozhatja a gyárosokat, hogy az import áruk felemelt költségét, esetleg több mint 100%-osan a fogyasztókra ruházza. Ha tory, vagy koalíciós kormány jut hatalomra — ami nem lehetetlen — határozott kísérletek lesznek az angol munkásság háború utáni társa­dalmi vívmányainak kiküszöbölésére, úgymint a társadalmi egészségügyi biztosítás megszünteté­sére. Megoldhatja-e a devalválás a problémát? A devalválással együtt az angol kormány foko­zottabb “takarékossági” programot jelentett be. Leszállítja a kormány költekezését, a kamatlábat rekordmasságra emeli, korlátozza a részlet-vásár­lásokat, felemeli a vállalati adókat, próbálja meg­akadályozni a fizetésemeléseket és az áremelkedé­seket az importcikkek megdrágult ára szerint pró­bálja korlátozni. Ennek ellenében a nemzetközi bankárok esetleg 3 milliárd dollárnyi hitelt bocsá­tanak a kormány rendelkezésére. A kormány bejelentése nem jelent alapvető po­litikai változást, ennélfogva nem jelent semmiféle kísérletet a pénzügyi krízis alapvető okainak kikü­szöbölésére. Nagyobb nyomást gyakorol a kormány az angol munkásságra, több engedményt tesz a nemzetközi bankároknak, olyan kölcsön fejében, amellyel a kincstár esetleg 2—3 évig lélegzethez juthat, ha az angol munkások belenyugszanak na­gyobb munkanélküliségbe, alacsonyabb reálbérek­be és ha további nemzetközi komplikáció nem boly­gatja meg az újonnan kidolgozott terveket. Az enyhülés még tovább is tarthat, ha az ese­ményekből kifolyólag Angliát beveszik a Közös Piac kötelékébe, ha az angol nagytőke alárendeli magát a nyugatnémet nagytőkének és ha az angol imperializmus megszűnik Washington alantas part­nere lenni és ehelyett a nyugat-európai blokk egyik kisebb jelentőségű tagjává válik. Ha ezeknek a feltételeknek egyike sem követke­zik be, a pénzügyi krízist ez a devalválás nem fogja megoldani. Semmiképpen sem elegendő — alap­vető változások nélkül —. Britannia pénzügyi mér­legének tartós megjavítására. Mif tenne egy igazi szocialista munkáskormány Angliában? Visszahívná mindenhonnan külföldi csapatait. Állami monopóliummá tenné a külkereskedelmet és megakadályozná a gazdagok részéi-e a luxus­cikkek importálását. Szigorú korlátozás alá venné a tőzsdét, a kapitalistáknak, bankároknak megtil­taná a pénz külföldre vitelét. Teljesen megszün­tetné az U.S. által megszabott kereskedelmi korlá­tozásokat és egyre több olajat, vásárolna a Szovjet­uniótól és Romániától. Ezzel ugyanakkor nagyban kiterjesztené a piacot az angol ipar számára és egyúttal csökkentené a munkanélküliséget. Álla­mosítaná az alapiparokat és a bankokat, érdekeltté tenné a munkásokat a magasabb termelékenység­ben és a hivatásbelieket ösztökélné, hogy saját hazájuknak dolgozzanak ahelyett, hogy eladnák szellemi képességüket az amerikai monopóliumok­nak. Ez végleg megszüntetné a pénzügyi krízist és olyan módon, hogy az angol munkásságnak és a világbékének előnyére lenne. Milyen hatása lesz az Egyesült Államokra? Az előző devalválás 1949-ben sokkal nagyobb méretű volt ($4.03-ról $2.80-ra). Ezt az Egyesült Államok kényszeritette ki, hogy a dollár uralkod­hasson a világon és olcsóbbá tegye az angol ipart, munkabéreket az amerikai vállalatok számára. A jelenlegi devalváció az U.S. legmagasabb pénz­ügyi köreinek legerősebb buzgólkodása ellenére történt. Ez a devalváció csökkenti az Angliában már meglevő, óriási méretű amerikai tulajdonok dollárértékét. A brit imperializmus ezentúl kevébé lesz képes támogatni az U.S. agressziót Vietnam­ban és másutt. Ezenfelül a font szoros kapcsolatban áll a dol­lárral a nyugat-európai bankárokkal szembeni, egész világra szóló pénzügyi versengésben. Az európai bankárok kezében van a kapitalista világ aranykészletének legnagyobb része. Az Egyesült Államoknak ugyanolyan deficitje van a fizetések nemzetközi mérlegében, mint Angliának és a dol­lár is egyre fokozottabb nyomás alatt van az euró­pai bankárok részéről. A font a dollár védelmének a külső bástyája. A font elértéktelenedése megnehertiti a dollár je­lenlegi árának — 35 dollár = 1 uncia arany — fenntartását. Az amerikai bankárok óriási erőfeszítéseket tet­tek, hogy rábírják az európai pénzembereket arra, hogy maguk vállalják az U.S. hóditó háborúi költ­ségeinek egy részét, a “papír arany” megteremté­sével. De a font devalválása bizonytalanná tesz minden eféle igyekezetei, még abban a részleges formában is, amelyet feltételesen elfogadtak nem­régen, a nemzetközi bankárok gyűlésén. Johnson újból megígérte, hogy nem fogja leszál­lítani a dollár értékét. De a dollár értékének meg­mentése érdekében nem teszi meg, hogy véget ves­sen sokmilliárd dolláros külföldi beavatkozásainak. Mint előtte Wilson, ő is majd azon iparkodik, hogy a pénz értékét az amerikai munkások reálbérének redukálásával, a kamatlábak és adók emelésével és ebből kifolyólag a munkanélküliség emelkedésé­vel mentse meg. Legelső tevékenysége az volt, hogy felemelte a Federal Reserve leszámítolási kamatlábát, amely a kamatlábak általános emelke­dését idézi elő. Minden percben várhatjuk, hogy a kongresszusban “szükségből" keresztülnyomják a 10%-os pótadó megszavazását. Azt remélik, hogy ez a politika csökkenti majd a külföldi árubehoza­talt és serkenti az amerikai kapitalistákat, hogy több árut adjanak el külföldön. Mindez nem vezet eredményre. Az amerikai munkások aligha nyugszanak bele ebbe a prog­ramba. Az angol devalválásnak egyik eredménye az lesz, hogy Ford, IBM és más amerikai gyárosok, akiknek Angliában van gyártelepük, nagyobb igye­kezettel importálnak onnan árut, ahelyett, hogy itt gyártanának. Az amerikai imperializmus kétségbeesett aggo­dalommal próbálja a dollár devalválását megaka­dályozni, mivel ez véget vetne a világpiacon a dol­lár uralmának és a világpiacon a szovjet arany vásárlóképességét is emelné. A Szovjetunió, az egyik legnagyobb aranytermelő ország, állítólag évente sokszázmillió dollár értékű aranyat ad el az angol és a svájci piacon, amivel a gép- és más ipari felszerelés importját fizeti. A dollár értéké­nek esése lehetővé tenné, hogy a Szovjetunió sok­kal nagyobb mennyiségű árut vásárolhasson és igy az U.S.-el szembeni gazdasági versengésben lé­nyegesen előre jusson. Mindazonáltal a dollár kényszerű devalválásának lehetőség? sokkal közelebb jött a font devalválása által. Mi a devalválás világ-jelentősége? A font devalválása 1931-ben döntő esemény volt a kapitalizmus történelmének legsúlyosabb pénz­ügyi krízisében. Tizennyolc évvel később, az 1949- es devalváció döntő lépés volt az imperializmus reakciós megszilárdításában, a második világhábo­rú után. Egy másik tizennyolc év elteltével, az 1967-es devalváció az általános lanyhulás és számos fejlett vezető szerepet vivő országban a fizetések deficitjének időszakában történik. Lehetséges, hogy ez megint döntő tényező lesz egy uj, minősé­gileg különböző, pénzügyi és gazdasági krízis ki­fejlődésében a kapitalista világban. ISMÉT KAPHATÓSSSSS®SS8SSSS&S8?Í “LEARN HUNGARIAN” I Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj- $ zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti h Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 |

Next

/
Thumbnails
Contents