Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13, 1967. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD fll KINEK MU LELKIISMERETFURDALÁSA? A napalm áldozatai a kairói kórházakban Külföldi ujságirók a sebesülteknél Az itt következők részletek Európa vezető napilapjában, a párizsi Le Monde-ban jun. 19-i kelettel közölt cikkből: “Az áldozatok teljes száma még nem ismeretes. A meglátogatott két kórházban több mint 3,000 sebesült van; de sok más kórház is telve van velük, igy Kairó legnagyobb kórháza is. Hányán vannak — húszezren—harmincezren? A kisérő tisztek sem tudják, mert még mindig özönlenek vissza. . . “75% a napalm áldozata, oly mértékben, hogy legalább a fele nem menthető meg; ugyanezt a napalmot használja az U.S. is Vietnamban. . . “Musztafa El Kadari hadnagy nem éli meg a reggelt. Megszenesedett arcának nincsenek felismerhető vonásai; teste élettelen húscafatokból áll. Kamai El Rubi ezredes teljesen karbonizálva van, olyan, mint egy múmia, fejétől a talpáig. Csak a szemei árulnak el valami életet. Ha fülünket ajkaihoz tesszük, valami suttogását halljuk. Az izraeli Mirage szórta be napalmmal a menekülő csapatot... Szuvellam Abdel Rosszul Gadalla páncélos káplárt hírszerző csapatok megkinozták. Teste mozdulatlan. telve sebbel, hangja reszket, egy-egy szótaggal tud válaszolni.. . Láncokkal kötötték meg, lábánál fogva akasztották fel, igy kérdezték ki. Mikor megtagadta a választ, géppuskával lőtték, karját, combját — most fogják amputálni. 72 órán át nem kapott enni, inni — mellette csöpögött a viz egy juta-csomóból. A Méadi kórház főorvosa elmondta, hogy egy tisztje meghalt az operációs asztalon, mindkét lábát levágták. Száz kilométereket kellett gyalogolnia a Sinai sivatagban. Többször elfogták menekülése közben, visszavitték 50 km-el és újra útnak inditották. Amikor végre a csatornához engedték, lábai teljesen elüszkösödtek. .. Doktor Rizk Abdel Messih elmondja, hogy izraeli páncélosok lőtték az El Arich kórházat, több tucat beteget megöltek. . . Kantára Sarkában izraeli ejtőernyősök kiáltozták: Allah nagy, dicsőség az araboknak. A lakosság azt hitte, egyiptomi csapatok jöttek, nem álltak ellen. A megszállók felrobbantották a víztartályt, hogy könnyebben ellenőrizzék a népet...” Akiknek a testvéreit ciklon-gázzal pusztították, azok nem tartották illőnek, hogy ők is igy keressék a “végső megoldást.” Inkább elfogadták a napalmot mestereiktől. Tizennyolc amerikai zsidó szervezet aláirásával egész oldalas hirdetés jelent meg a New York Times jun. 20-i számában, melyben a Szovjetunió minisztetanácsa elnökének, Kosyginnak a lelkiismeretéhez szólnak. Azzal támadják Kosygint, hogy alaptalanul vádolja Izrael kormányát, amikor azt hangoztatja, hogy az izraeliek úgy bánnak az általuk elfoglalt arab területeken élőkkel, mint ahogy a nácik bántak a zsidókkal, lengyelekkel, csehekkel, oroszokkal a második világháború idején. • • • A New York Times ugyanazon számában, melyben a fent említett hirdetés megjelent, olvashattuk Terence Smith riporter jelentését az izraeliek által elfoglalt Gaza városból, melyben többek között a következőket Írja: “Isaac Moday őrnagy, Gaza katonai kormányzója, rövid gyűlést tartott a város tanácsának tagjaival. Utasította őket, hogy az arab lakosok szolgáltassák be fegyvereiket. Ha e parancsot megszegik, akkor lezárják a viz-villany és minden egyéb köz- szolgálatot.” • • • A nácik az elfoglalt területek lakosainak millióit égették el a krematóriumokban, vagy sortüzzel végzeték ki őket. Moday, az izraeli katonai kormányzó szomjhalálra ítéli azokat az arabokat, akik az ő véleménye szerint nem teljesitik a parancsát. Kérdezzük: mi a különbség a krematóriumban való elégetés, vagy a sortüz általi halál és a szomjhalál között? Az eredmény minden esetben ugyanaz: halál. S ha a halálra itéltnek választania lehetne, hogy milyen módon akar a másvilágra menni, úgy véljük, hogy a szomjhalált választanák a legkevesebben. A három kimúlás közül ez a legször- nvübb. Ez jár a legnagyobb és leghosszabb kínszenvedéssel. Vannak, akik azt mondják: Moday őrnagy csak fenyegette az arabokat, hogy megvonja tőlük a vizet, ha.. . Nem jött hir arról, hogy fenyegetését tett követte-e, hogy a vizet valóban megvonták-e és hogy következtében egyetlen arab is szomjan halt-e? E sorok írásakor minderről még nincs tudomásunk. Az izraeli hadsereg jun. 5-e és 10-e közti magatartása azonban nem hagy semmi kétséget aziránt, hogy Moday őrnagy nem tréfált, amikor kiadta ukázát (meghamisitathatatlan rendelet.) • • • “A Szovjetunió gondolkodjon afelől, hogy azok nyomdokába akar-e lépni, akiknek zsidógyülölete 25 évvel ezelőtt katasztrófába sodorta a világot.” Ezzel a mondattal végződik a zsidó szervezetek hirdetése. Illő tudni, hogy Hitler a német és a nemzetközi bankok és kartellek segítségével jutott uralomra, főleg azért, hogy megakadályozza a német nép akaratának érvényesülését. Hitler a komunistá- kat, a szocialistákat, a szakszervezetek aktiv tagjait és a zsidókat dobta börtönbe, égette el a krematóriumokban. Hitler legfontosabb törekvése a német munkásmozgalom letörése volt. A zsidóüldözést csak mint eszközt használta fel, eredeti és fő célkitűzése elérésére. Érdemes rámutatni, hogy a közel-keleti kritikus helyzetben kik támogatják az izraeli kormány lépéseit, cselekedeteit? Johnson, a vietnami nép ki- irtója, Ky, a dél-vietnami bábkormány miniszter- elnöke, Hitler imádója, Kiesinger, a Német Szövetségi Köztársaság náci múltú kancellárja. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik oldalát is meg kell nézni az éremnek. Az arab országok területi épségének visszaállítása mellett ott látjuk a szocialista országok egy milliárdnyi népét, India 400 millióját, Franciaországot, Angliát, Belgiumot, Pakisztánt, Latin-Amerika és Afrika legtöbb országát. Eshkol, Dayan és Johnson elszigetelten áll a világ közvéleménye előtt. Nyugodt lehet tehát azoknak a lelkiismerete, akik az arab államok területi épségét, az arab népek függetlenségét és társadalmi törekvéseit támogatják. Nyugodt lehet a lelkiismeretük, mert nemcsak az arab népek érdekét szolgálják ezzel, hanem Izrael igazi érdekét is; mert Izrael élet- lehetősége .megkívánja, hogy az arab népekkel EGYÜTT, a Közel-Kelet minc'on országának területi épségét és önállóságát megvédjék. Jó volna tehát a New York Times-ban megjelent hirdetés szövegezőinek elgondolkodni és megvizsgálni lelkiismeretüket, amikor kirohanást intéznek azon ország (a Szovjetunió) vezető állam- férfia ellen, amely ország saját fiai millióinak vérével mentette meg azokat az európai zsidókat, akik élve maradtak a második világháború forgatagában. Támadó, vagy gyáva-e a cápa? A világon mintegy 350 fajta cápa él, s mindegyikre viselkedésének sajátosan fondorlatos módja jellemző. Dr. Eugenie Clark szerint a cápáról szerzett ismereteink rendkívül felületesek. Gyakran felvetődik a kérdés, vajon a cápa csakugyan emberevő-e. Dr. Clark szerint ez csupán néhány fajtára fogható, mint példának okáért az emberevő cápa, a pörölycápa és a tigriscápa. Ehhez még hozzáteszi: — A statisztika azt bizonyítja, hogy az ember csak nagyon ritkán találkozik támadó kedvű cápával. Évente sok millió ember fürdik a tengerekben, amelyekben milliárdnyi cápa él. Dr. Perry Gilbert, a Cornell Egyetem zoológia, professzora azt Írja, hogy a cápa értelmi képességei ugyan rendkívül korlátoltak, ugyanakkor azonban nagyon fejlett a szaglása. Egyes cápák az erős vizáramlatban a vér vagy a halzsir szagát fél kilométer távolságból is megérzik. A cápának hihetetlenül pontos működésű szerve van, amely felfogja a viz rezdüléseit. Nem tudjuk pontosam hogy az említett receptor minő távolságig működik, érzékenységéről azonban az a tény tanúskodik, hogy a cápák nagy távolságról is a katasztrófa — repülő — vagy hajószerencsétlenség — helyére úsznak. A cápának aránylag gyenge a látása. Csaknem teljes bizonysággal megállapították, hogy képtelen megkülönböztetni a színeket. Csupán néhány fajta látása fejlett olyannyira, hogy alkonyaikor és éjszaka is tud vadászni. A második világháború folyamán nagy gondot fordítottak annak a különleges szernek a feltalálására, amely elriasztja a cápákat. Stewart Springer ismert szakértő egy alkalommal megállapította, hogy a cápák elhagyták a floridai partvidék egy bizonyos körzetét. Kiderült, hogy a halászkikötőben egy kimúlt cápa feküdt. Kísérletekkel megállapították, hogy a cápákat az ammónium- acetát riasztotta el, amely a hús rothadása közben képződik. A legjobb eredményeket az ammó- niumacetát és a gálickő keverékével érték el, mivel ez megfesti a vizet és komoly lélektani támogatást is nyújt a hajótörött úszónak. Az ázsiai nyelvek A háború után az összes ázsiai ország jelentős intézkedést tett a nyelvreform megvalósítása terén. Az említett intézkedések fő célja az volt, hogy megteremtsék az össznemzeti nyelvet, és azt modernizálják. A nyelvreformra mindenütt a nagy társadalmi változásokkal összefüggésben került sor. Kínában már a népi köztársaság kikiáltása után tiz nappal összeültek az irás reformját követelő szakemberek. Ezerkilencszázötvenkettőben hozzáláttak a jelek egyszerűsítéséhez. A Fülöp-szi- geteken egy esztendeig sem tartott, mig az egész ország áttért a hivatalos nyelvre. Ugyancsak tudjuk, hogy Kemal Atatürk Törökországban milyen hamar bevezette a latin ábécét az arab helyett. Az indiai alkotmány egyik cikkelye szerint az ország hivatalos nyelvévé a hindu nyelvnek kell válnia. Indiában ez idő szerint tizenhárom hivatalosan elismert nemzeti nyelv létezik. Tizenöt éves időszakot szabtak meg, amelynek eltelte után az angol nyelvet nem tekintik többé hivatalos nyelvnek. Az alkotmánynak ez a cikkelye arról tanúskodik, hogy India a nyelvi kérdésben komoly problémákba ütközött. A tizenötéves határidő 1965. január 26-án letelt, ám a hindu nyelvet mindmáig nem sikerült hivatalos nyelvként elismertetni. Azért olyan döntést hoztak, hogy a problémával további tiz esztendő eltelte után fognak foglalkozni. A koreai irás több mint 500 esztendővel ezelőtt keletkezett; viszonylagos fiatalsága ellenére aránylag ésszerű, és a koreai nyelvet pontosan rögzíti. Vietnamban ma a latin írást használják, noha előbb Koreával és Japánnal együtt a kinai jelek kulturövezetébe tartozott. Mi az irásreform célja? Ha a közös nyelv egyesíti az országot, úgy az irás reformja megkönnyíti az írástudatlanság felszámolását és emeli a műveltség színvonalát. KIOLVASTAD A L*1»— ADD
