Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-13 / 28. szám

Thursday, July 13, 1967. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD fll KINEK MU LELKIISMERETFURDALÁSA? A napalm áldozatai a kairói kórházakban Külföldi ujságirók a sebesülteknél Az itt következők részletek Európa vezető napilapjában, a párizsi Le Monde-ban jun. 19-i ke­lettel közölt cikkből: “Az áldozatok teljes száma még nem ismeretes. A meglátogatott két kórházban több mint 3,000 se­besült van; de sok más kórház is telve van velük, igy Kairó legnagyobb kórháza is. Hányán vannak — húszezren—harmincezren? A kisérő tisztek sem tudják, mert még mindig özönlenek vissza. . . “75% a napalm áldozata, oly mértékben, hogy legalább a fele nem menthető meg; ugyanezt a na­palmot használja az U.S. is Vietnamban. . . “Musztafa El Kadari hadnagy nem éli meg a reggelt. Megszenesedett arcának nincsenek felis­merhető vonásai; teste élettelen húscafatokból áll. Kamai El Rubi ezredes teljesen karbonizálva van, olyan, mint egy múmia, fejétől a talpáig. Csak a szemei árulnak el valami életet. Ha fülünket ajkai­hoz tesszük, valami suttogását halljuk. Az izraeli Mirage szórta be napalmmal a menekülő csapatot... Szuvellam Abdel Rosszul Gadalla páncélos káp­lárt hírszerző csapatok megkinozták. Teste mozdu­latlan. telve sebbel, hangja reszket, egy-egy szó­taggal tud válaszolni.. . Láncokkal kötötték meg, lábánál fogva akasztották fel, igy kérdezték ki. Mikor megtagadta a választ, géppuskával lőtték, karját, combját — most fogják amputálni. 72 órán át nem kapott enni, inni — mellette csöpögött a viz egy juta-csomóból. A Méadi kórház főorvosa elmondta, hogy egy tisztje meghalt az operációs asztalon, mindkét lá­bát levágták. Száz kilométereket kellett gyalogol­nia a Sinai sivatagban. Többször elfogták menekü­lése közben, visszavitték 50 km-el és újra útnak inditották. Amikor végre a csatornához engedték, lábai teljesen elüszkösödtek. .. Doktor Rizk Abdel Messih elmondja, hogy izraeli páncélosok lőtték az El Arich kórházat, több tucat beteget megöltek. . . Kantára Sarkában izraeli ejtőernyősök kiáltozták: Allah nagy, dicsőség az araboknak. A lakosság azt hitte, egyiptomi csapatok jöttek, nem álltak ellen. A megszállók felrobbantották a víztartályt, hogy könnyebben ellenőrizzék a népet...” Akiknek a testvéreit ciklon-gázzal pusztították, azok nem tartották illőnek, hogy ők is igy keres­sék a “végső megoldást.” Inkább elfogadták a na­palmot mestereiktől. Tizennyolc amerikai zsidó szervezet aláirásával egész oldalas hirdetés jelent meg a New York Times jun. 20-i számában, melyben a Szovjetunió minisztetanácsa elnökének, Kosyginnak a lelki­ismeretéhez szólnak. Azzal támadják Kosygint, hogy alaptalanul vádolja Izrael kormányát, ami­kor azt hangoztatja, hogy az izraeliek úgy bánnak az általuk elfoglalt arab területeken élőkkel, mint ahogy a nácik bántak a zsidókkal, lengyelekkel, csehekkel, oroszokkal a második világháború ide­jén. • • • A New York Times ugyanazon számában, mely­ben a fent említett hirdetés megjelent, olvashat­tuk Terence Smith riporter jelentését az izraeliek által elfoglalt Gaza városból, melyben többek kö­zött a következőket Írja: “Isaac Moday őrnagy, Gaza katonai kormányzó­ja, rövid gyűlést tartott a város tanácsának tagjai­val. Utasította őket, hogy az arab lakosok szolgál­tassák be fegyvereiket. Ha e parancsot megszegik, akkor lezárják a viz-villany és minden egyéb köz- szolgálatot.” • • • A nácik az elfoglalt területek lakosainak millióit égették el a krematóriumokban, vagy sortüzzel végzeték ki őket. Moday, az izraeli katonai kor­mányzó szomjhalálra ítéli azokat az arabokat, akik az ő véleménye szerint nem teljesitik a parancsát. Kérdezzük: mi a különbség a krematóriumban való elégetés, vagy a sortüz általi halál és a szomj­halál között? Az eredmény minden esetben ugyan­az: halál. S ha a halálra itéltnek választania lehet­ne, hogy milyen módon akar a másvilágra menni, úgy véljük, hogy a szomjhalált választanák a leg­kevesebben. A három kimúlás közül ez a legször- nvübb. Ez jár a legnagyobb és leghosszabb kín­szenvedéssel. Vannak, akik azt mondják: Moday őrnagy csak fenyegette az arabokat, hogy megvonja tőlük a vizet, ha.. . Nem jött hir arról, hogy fenyegetését tett követ­te-e, hogy a vizet valóban megvonták-e és hogy következtében egyetlen arab is szomjan halt-e? E sorok írásakor minderről még nincs tudomásunk. Az izraeli hadsereg jun. 5-e és 10-e közti magatar­tása azonban nem hagy semmi kétséget aziránt, hogy Moday őrnagy nem tréfált, amikor kiadta ukázát (meghamisitathatatlan rendelet.) • • • “A Szovjetunió gondolkodjon afelől, hogy azok nyomdokába akar-e lépni, akiknek zsidógyülölete 25 évvel ezelőtt katasztrófába sodorta a világot.” Ezzel a mondattal végződik a zsidó szervezetek hirdetése. Illő tudni, hogy Hitler a német és a nemzetközi bankok és kartellek segítségével jutott uralomra, főleg azért, hogy megakadályozza a német nép akaratának érvényesülését. Hitler a komunistá- kat, a szocialistákat, a szakszervezetek aktiv tag­jait és a zsidókat dobta börtönbe, égette el a kre­matóriumokban. Hitler legfontosabb törekvése a német munkásmozgalom letörése volt. A zsidó­üldözést csak mint eszközt használta fel, eredeti és fő célkitűzése elérésére. Érdemes rámutatni, hogy a közel-keleti kritikus helyzetben kik támogatják az izraeli kormány lé­péseit, cselekedeteit? Johnson, a vietnami nép ki- irtója, Ky, a dél-vietnami bábkormány miniszter- elnöke, Hitler imádója, Kiesinger, a Német Szö­vetségi Köztársaság náci múltú kancellárja. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik oldalát is meg kell nézni az éremnek. Az arab or­szágok területi épségének visszaállítása mellett ott látjuk a szocialista országok egy milliárdnyi népét, India 400 millióját, Franciaországot, Ang­liát, Belgiumot, Pakisztánt, Latin-Amerika és Af­rika legtöbb országát. Eshkol, Dayan és Johnson elszigetelten áll a világ közvéleménye előtt. Nyugodt lehet tehát azoknak a lelkiismerete, akik az arab államok területi épségét, az arab né­pek függetlenségét és társadalmi törekvéseit tá­mogatják. Nyugodt lehet a lelkiismeretük, mert nemcsak az arab népek érdekét szolgálják ezzel, hanem Izrael igazi érdekét is; mert Izrael élet- lehetősége .megkívánja, hogy az arab népekkel EGYÜTT, a Közel-Kelet minc'on országának terü­leti épségét és önállóságát megvédjék. Jó volna tehát a New York Times-ban megje­lent hirdetés szövegezőinek elgondolkodni és meg­vizsgálni lelkiismeretüket, amikor kirohanást in­téznek azon ország (a Szovjetunió) vezető állam- férfia ellen, amely ország saját fiai millióinak vé­rével mentette meg azokat az európai zsidókat, akik élve maradtak a második világháború forga­tagában. Támadó, vagy gyáva-e a cápa? A világon mintegy 350 fajta cápa él, s mind­egyikre viselkedésének sajátosan fondorlatos mód­ja jellemző. Dr. Eugenie Clark szerint a cápáról szerzett ismereteink rendkívül felületesek. Gyak­ran felvetődik a kérdés, vajon a cápa csakugyan emberevő-e. Dr. Clark szerint ez csupán néhány fajtára fogható, mint példának okáért az emberevő cápa, a pörölycápa és a tigriscápa. Ehhez még hozzáteszi: — A statisztika azt bizonyítja, hogy az ember csak nagyon ritkán találkozik támadó kedvű cápával. Évente sok millió ember fürdik a tengerekben, amelyekben milliárdnyi cápa él. Dr. Perry Gilbert, a Cornell Egyetem zoológia, professzora azt Írja, hogy a cápa értelmi képessé­gei ugyan rendkívül korlátoltak, ugyanakkor azonban nagyon fejlett a szaglása. Egyes cápák az erős vizáramlatban a vér vagy a halzsir sza­gát fél kilométer távolságból is megérzik. A cá­pának hihetetlenül pontos működésű szerve van, amely felfogja a viz rezdüléseit. Nem tudjuk pon­tosam hogy az említett receptor minő távolságig működik, érzékenységéről azonban az a tény ta­núskodik, hogy a cápák nagy távolságról is a ka­tasztrófa — repülő — vagy hajószerencsétlenség — helyére úsznak. A cápának aránylag gyenge a látása. Csaknem teljes bizonysággal megállapították, hogy képte­len megkülönböztetni a színeket. Csupán néhány fajta látása fejlett olyannyira, hogy alkonyaikor és éjszaka is tud vadászni. A második világháború folyamán nagy gondot fordítottak annak a különleges szernek a feltalá­lására, amely elriasztja a cápákat. Stewart Sprin­ger ismert szakértő egy alkalommal megállapítot­ta, hogy a cápák elhagyták a floridai partvidék egy bizonyos körzetét. Kiderült, hogy a halászki­kötőben egy kimúlt cápa feküdt. Kísérletekkel megállapították, hogy a cápákat az ammónium- acetát riasztotta el, amely a hús rothadása köz­ben képződik. A legjobb eredményeket az ammó- niumacetát és a gálickő keverékével érték el, mi­vel ez megfesti a vizet és komoly lélektani támo­gatást is nyújt a hajótörött úszónak. Az ázsiai nyelvek A háború után az összes ázsiai ország jelentős intézkedést tett a nyelvreform megvalósítása te­rén. Az említett intézkedések fő célja az volt, hogy megteremtsék az össznemzeti nyelvet, és azt modernizálják. A nyelvreformra mindenütt a nagy társadalmi változásokkal összefüggésben került sor. Kínában már a népi köztársaság kikiáltása után tiz nappal összeültek az irás reformját követelő szakemberek. Ezerkilencszázötvenkettőben hoz­záláttak a jelek egyszerűsítéséhez. A Fülöp-szi- geteken egy esztendeig sem tartott, mig az egész ország áttért a hivatalos nyelvre. Ugyancsak tud­juk, hogy Kemal Atatürk Törökországban milyen hamar bevezette a latin ábécét az arab helyett. Az indiai alkotmány egyik cikkelye szerint az ország hivatalos nyelvévé a hindu nyelvnek kell válnia. Indiában ez idő szerint tizenhárom hivata­losan elismert nemzeti nyelv létezik. Tizenöt éves időszakot szabtak meg, amelynek eltelte után az angol nyelvet nem tekintik többé hivatalos nyelv­nek. Az alkotmánynak ez a cikkelye arról tanús­kodik, hogy India a nyelvi kérdésben komoly prob­lémákba ütközött. A tizenötéves határidő 1965. január 26-án letelt, ám a hindu nyelvet mindmáig nem sikerült hivatalos nyelvként elismertetni. Azért olyan döntést hoztak, hogy a problémával további tiz esztendő eltelte után fognak foglal­kozni. A koreai irás több mint 500 esztendővel ezelőtt keletkezett; viszonylagos fiatalsága elle­nére aránylag ésszerű, és a koreai nyelvet ponto­san rögzíti. Vietnamban ma a latin írást használják, noha előbb Koreával és Japánnal együtt a kinai jelek kulturövezetébe tartozott. Mi az irásreform célja? Ha a közös nyelv egye­síti az országot, úgy az irás reformja megkönnyí­ti az írástudatlanság felszámolását és emeli a mű­veltség színvonalát. KIOLVASTAD A L*1»— ADD

Next

/
Thumbnails
Contents