Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-02 / 44. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 2, 1967 EMLÉKEZÉS MÓSICZ ZSIGMONDIUL ÉS PAP KÁROLYRA (Átvéve az Uj Élet, budapesti lap 1967. okt. 1-i számából) Huszonöt esztendeje temették el azt a magyar írót, aki először ábrázolta a maga valóságában a magyar falut, a magyar parasztot*. Móricz Zsig- mond a magyar próza Ady Endré-je olyan iró, akinek életműve az iró halála után is él és utat mutat. Regényei: A sárarany, az Erdély, a Rózsa Sándor, a Rokonok, a Légy jó mindhalálig és a többi felejthetetlen Móricz-irások ma is nemcsak a magyar, de az európai haladó irodalom kiemelkedő alkotásai. De Móricz Zsigmond nagysága nemcsak ebben mutatkozott meg, hanem emberi magatartásában is, amely őt* már 1919-ben arra késztette, hogy elsőnek a magyar polgári irók sorából odaáll jón a forradalom mellé és azt, annak eszméit szivvel-lélekkel hirdesse. És ehhez a magatartásához ' soha nem lett hütelen, hanem a negyvenes években a nyílt fasizmus korában szem- befordult annak hazug tanaival és ugyanakkor, amikor a magyar irók közül annyian megtánto- rodtak egy gyilkos kor eszméitől, Móricz bátran, semmitől sem félve, egyéni egzisztenciáját feláldozva, kiállt az üldözöttek mellett. 1938-ban, az első zsidótörvény benyújtásánál ő volt az a magyar iró, aki le mert ülni Íróasztalához és a Pesti Napló 1938. május 8-i számába Zsidótörvény címmel vezércikket irt. Ebben az írásában tárgyilagosan ir a magyar zsidóság szerepéről és kiemeli a zsidóság érdemeit. “A zsidóság megépítette, nagyszerű lendületbe emelte a magyar közgazda- sági életben mindazokat a pozíciókat, amelyekhez hozzájutott, a pénzügyek, az ipar, kereskedelem, sőt a földművelés terén is. Nem azért tette, hogy ezzel altruista cselekedetet hajtson végre, bár ezen vitatkozni lehetne, mert hiszen még a köz- gazdasági tudományokban és a rokon elméletekben is vezető munkát végzett*. Tény az, hogy hihetetlen erőt, energiát, szorgalmat és leleményességet tanúsított ebben a munkában és végeredményben áll egy versenyképes, európai szinten álló magyar közgazdaság. Ki kivánja egy osztálytól, rétegtől, hogy angyalokból álljon minden tagja? A végzete munka dicsőségét nem szabad elfeledni ...” Utána Móricz Zsigmond cikkében a magyar ifjúság felé fordul és arra inti, ne csak a kiválasztott pályákhoz ragaszkodjon, hanem a nemzet életének minden ágazatában működjön közre. Írását azzal fejezi be, hogy ha ez meg fog történni, “akkor nem kell az emberiség legszentebb alapelveit sutba dobni és nem kell elemészteni azt, ami van.” Móricz Zsigmond humanista és bátor kiállásának érdemeit az semmivel sem csökkente, hogy ezavai süket fülekre találtak. Még egyszer megpróbálkozott fellépni az országot mindjobban elöntő fasiszta téboly ellen.” Nem vezéreket, vezetőket” cimü, szintén a Pesti Naplóban megjelent cikkében a diktárorok, a vezérek ellen emelt szót és helyetee követeli az okos, müveit, a népért dolgozni tudó vezetőket. Ebben, a mindinkább nyílt fasizmus korszakában e sorokat irta le: “Vezetőket kell nevelni, nem vezéreket. A vezér születik, mint a költő, de a vezetőt nevelni lehet és kell. A ‘kettő között az a különbség, hogy a vezér parancsol és dolgozhat — a vezető dolgozik, feláldozza magát. A vezér a dombtetőről néz és irányit, a vezetők ott lüktetnek a harc, az élet ütőereiben. Sőt \AIWUWVUMAM\A/WtnMWMWMMWWWMUUWAMIP, ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.S0 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 címen a vezér a ma harcában,gránitbiztos fedezékben felismerhetetlenül elmaszkirozva, rádió és távolbalátó segítségével irányit.” Ez a két bátor Írása Móricz Zsigmondot szinte kenyértelenné tette. Bezárultak a szerkesztőségek kapui előtte és már csak a Kelet Népe cimü folyóiratában Írhatott. Abban a korban, $mely gyűlölte a humanizmust, az igazmondást, az üldözöttekért való kiállást, Móricz Zsigmond a leg- magyarabb iró is bélyeges lett, megbélyegezték azok, akik arra sem voltak érdemesek,, hogy saruit megoldják. így a gyűlölet tengerében hunyta le szemét 1942-ben Móricz Zsigmond, akit azonban akkor sem és azóta sem tagadtak meg és felejtetlek el azok a százezrek, akik az igaz humánumot és a tiszta, nemes irodalmat becsülik. És amikor Móricz Zsigmond negyed évszázados haláláról tisztelgő gyásszal emlékezünk meg, hadd Írjunk ugyanilyen tisztelettel és szeretettel arról az Íróról, aki máshonnan indult el, mint Móricz és akiről Móricz Zsigmond 1938-ban az Azarel cimü regénye megjelenésekor kritikájában többek között* ezt irta: “Messiás él köztünk, aki a város egyik legelőkelőbb kávéházában minden délután található egy üres padmalyon, ahol rajta kívül legfeljebb este kártyások tanyáznak. Messiás ő, akiben igazi elvégzettségben él a messianizmus, amelyet magára vállalt.” Pap Károlyról irta e sorokat 1938-ban Móricz ■Zsigmond és ez a kritikája abban az időben több volt, mint irodalmi méltatás, hanem kiállás a zsi- dóvallásu nagy magyar iró mellett. Sajnos, ez az írása sem mentette meg a soproni főrabbi fiát a magyar és az európai modern irodalom kimagasló tehetségét attól, hogy a többi zsidó Íróval együtt ne vigyék munkatáborba és a munkatáboron át a német haláltáborba. 1944. november 2-án hurcolták Buchenwaldba és karjára a 72,713-as számot tetoválták. Ezzel megszűnt embernek és írónak lenni és a szemtanuk szerint utoljára 1945. január 30-án Bergen- belsenben látták. Most* lett volna 70 esztendős az Azarel, a Mózes, a Megszabadítottál a haláltól és annyi szép költői irás -alkotója. De mert Móricz Zsigmond hiába állott ki tanítványa mellé 1938-ban, igy a tanítvány két évvel a mester halála után követte őt. Ezért emlékezünk meg ebben az Írásban egyforma tisztelettel a mesterről és a tanítványról, a két nagy magyar Íróról. (Zsadányi) TOVÁBBRA IS FESZÜLT AZ IZRAELI-ARAB HELYZET Október végén újból kiéleződött a helyzet Izrael és az Egyesült Arab Köztársaság között. Izrael fennállása óta gyakran fordultak elő villongások, szabotálások, határmegszegések és más ellenséges tettek Izrael és a körülötte levő arab államok között. A júniusi villámháboru óta újból fellobbantak a gerilla harcok, de ezeknek a jelentőségét teljesen elhomályosította a hirtelen fellángolt újabb összeütközés, amelyben az izraeli tengerészet büszkeségét, a 2300 tonnás Elath hadihajót, egyiptomi rakétalövedékek Port Said közelében a tenger fenekére süllyesztettek. A hadihajó egyiptomi vizekre hatolt be, de ezt az izraeli hatóságok tagadják. Az izraeliek számára a veszteségen kivül nagy ípegrázkódtatást okozott a körülmény, hogy a hajót Port Said-ból, vagy közeléből künditott, kifinomult, szovjet gyártmányú irányított rakéták által három közvetlen találat érte. Először fordult elő, hogy rakétákkal süllyesztettek el egy hajót. A támadás katonai sikere ellentmondott mindannak, amit az izraeli hadvezérek eddig elhitettek saját magukkal és az izraeli néppel, hogy az egyiptomiak nem értenek komplikált fegyverekhez. Azt is tudomásul vették, hogy Izraelnek nincs hasonló rakétalövedéke és be sem tudja szerezni, mert a nyugati arzenálok egyikében sem található ilyesmi. Megtorlásképpen izraeli ágyuk a Port Suez-i olajmüvek nagy részét elpusztították; ez a kikötő látja el az egyiptomi olajfinomitók szükségletének 60—80 százalékát. 550 ezer tonna olajat tároló tartályokat pusztítottak el és velük együtt a Taw- fiq-i olajcső-állomást is. Izraeli politikai körökben mégis nagy aggodalommal tekintik az Elath hajót ért rakétatámadást. A kormány egyik magasrangu hivatalnoka megjegyezte: “Lehet, hogy a rakétatámadás kijózanitó- lag hat a helyzetre... az utóbbi hetekben sokat hallottuk, hogy Nasser mérsékeltebb lett és politikai megoldást keres. Most a Nyugat számára ez figyelmeztetőül szolgál, hogy mit jelent Nasser.” Két szovjet űrhajót összekapcsoltak és szétválasztottak Földről való irányítással MOSZKVA. — A Kozmosz-186 és a Kozmosz-188 űrhajókat a földről adott “parancs”-ra összekötötték és a kapcsolt űrhajókat három és fél órás együttes repülés után, ugyancsak a Földről adott “parancsra” szétválasztották és külón-külön pályába helyezték. A tudósok világszerte lelkesedéssel üdvözölték a szovjet űrkutatók e legújabb vivmányát. A Kozmosz-186-ot a múlt pénteken röpítették az űrbe, a Kozmosz-188-at hétfőn. Mindkét űrhajón csak műszaki felszerelés volt, utasok nélkül. Dayan generális egy sajtókonferencián nlinde- nekfelett azt igyekezett bizonyítani, hogy Izrael készen áll a szuezi eseményeket befejezettnek nyil- vánitani és az izraeli kormány még mindig érvényesnek tekinti a fegyverszünetet. “Az a meggyőződésem, hogy mindkét fél érdekét szolgálja a megegyezés betartása mindaddig, amig valami jobbat, mint például egy békeszerződést létre lehet hozni”, mondotta Dayan. Másoknak Izraelben az a véleménye, hogy a hajó elsüllyesztése Nasser és az arab államok tekintélyének növelése céljából történt. A legtöbben azonban azon a véleményen vannak Izraelben, hogy a nagy pontossággal végrehajtott rakétatámadás és azt követőleg Port Suez ágyúzása realisztikusabb szemszögből világította meg a közel-keleti ellentéteket, melyből valószínűleg az következik, hogy a megoldást is reálisabb szempontokból kell kezdeményezni. *★**★★★★**★★***■* Tizkilós káposztafej. — A jugoszláviai csortano- váci Pável Szlamaj évek óta elsőosztályu gyümölcsöt és zöldséget termel. “Specialitása” a 10 kg-nál súlyosabb fejeskáposzta. Két évvel ezelőtt már 12 kg-os sulyuakat is elért. • D. A. Siqueiros, világhírű mexikói fsstőmüvész- nek, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, akit a Lenin-Békedijjal tüntettek ki, a Szovjetunió mexikói nagykövetségén átnyújtották a magas kitüntetést. 1 MÁRKI KÁLMÁN f ! SZAVAL ! | HANGLEMEZEN! I * Petőfi Sándor ................ A XIX. század költői £ * Vörösmarty Mihály...................A vén cigány 2 £ Kiss József ............................................ Tüzek \ £ Babies Mihály .............................. Husvét előtt £ József Attila.......................A város peremén £ I Ady Endre........................................Az ős kaján i Edgar Allan Poe ................................... A holló t Illyés Gyula ........................................ Bartók J cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és \ mély átérzéssel. Eredeti ár $5.00 í Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- { dány $3.00, kettő $5.00. — Értnél szebb karé- J csonyi ajándékra még csak gondolni sem j lehet. í
