Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13, 1967. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KÁLLAI GYULA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HAZAFIAS NÉPFRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSA ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA KÁLLAI GYULA VÁLASZA LAPUNK KÜLMUNKATÁRSÁNAK RÁCZ LÁSZLÓ, lapunk külmunkatársa legutóbbi tanulmányútja során kérdéseket intézett KÁLLAI GYULÁHOZ, a HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA ELNÖKÉHEZ. Itt közöljük a külmunkatársunk részletes kérdéseire adott válaszát az otthoni szocialista építő munkát illetőleg. Megköszönjük Kállai Gyula honfitársnak kimerítő és objektiv felvilágosításait, egyben az olvasóinknak küldött jókívánságait is. Ugyanekkor Rácz László külmunkatársunk nevében is köszönetét mondunk Beöthy Ottónak a Magyarok Világ Szövetsége fáradhatatlan főtitkárának, hogy mindenben elősegítette ennek a tartalmas interview-nak a megvalósítását. 1. KÉRDÉS: A termelőszövetkezetek tagsága önkéntes társulás alapján dolgozik-e? Hogyan fejlődnek a termelőszövetkezetek? FELELET: A termelőszövetkezetek az állam politikai, erkölcsi és anyagi segítségével, parasztságunk szabad elhatározásából alakultak meg, s eként is dolgoznak. A gazdaság legfőbb fóruma:, a termelőszövetkezetek tagjainak gyűlése:, ez választja. a vezetőséget, beleértve a termelőszövetkezet elnökét is. A gazdaság működésének legfontosabb kérdéseit — amilyenek például az éves terv — a közgyűlés határozza meg. A vezetőség munkájában a közgyűlés akaratát valósítja meg és neki tartozik felelősséggel. Ma hazánkban mintegy 3,200 termelőszövetkezeti gazdaság van. Ezek túlnyomó többsége egyenletesen fejlődik, ami a tagság életszínvonalának folyamatos emelkedésében is tükröződik. így pl. 1960-tól 1966-ig a parasztság jövedelme évente átlag 5 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelkedésében az utóbbi két évben nagy szerepet játszottak a kormányzat központi intézkedései a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításának kiterjesztésére. így ma a termelőszövetkezeti tagok — hasonlóan a bérből élő dolgozókhoz — teljesen ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek:, gyermekeik után családi pótlékot kapnak; munkájuk befejeztével öregségi nyugdijat, illetve öregségi járadékot élveznek. 2. KÉRDÉS: Az átlagos holdankénti terméshozam jelentősen növekedett-e, összehasonlítva a régi rendszer átlagával? FELELET: A szántóföldi növénytermesztésben minden alapvető kultúra holdankénti termésátlaga jelentősen megnőtt a felszabadulás előtti átlagokhoz képest. így például az 1931—40-es évek átlagterméséhez viszonyítva az 1961—66-os években a hektáronként átlagtermés búzából 13.7 q-ról 19.1 q-ra, kukoricából 18.7 q-ról 27 q-ra, cukorrépából 203 q-ról 260 q-ra nőtt. Ez jól mutatja a szocialista szövetkezeti nagyüzem fölényét mind a régi félfeudális kapitalista nagybirtok, mind pedig a kisárutermelő egyéni parasztgazdaság felett. 3. KÉRDÉS: Sikerül-e a falu és város közt tátongott különbségeket csökkenteni, a falvak szociális és kulturális szintjének emelésével? FELELET: Igen. A szocialista átszervezés győzelme a fakvakban, s ennek nyomán a mezőgazdasági termelés műszaki-technikai színvonalának emelkedése és a parasztság életszínvonalának növekedése már eddig is lényegesen csökkentette a falu és város között meglevő különbségeket. A falu képe megváltozott: átépült a falu:, a legtöbb helyen a vertfalu, könnyütetős házakat lebontották, s helyettük többszobás cserép- és palatetős tégla- és kőépületeket emeltek. Magyarország falvai villamositottak, minden egyfes faluban van elektromos áram, van mozi, a községek nagyrészében pedig kulturház. Rohamosan hódit a televízió, a műsort az ország egész területén minden faluban és községben élvezik. Emelkedett a parasztság általános műveltsége és szakképzettsége is. A falusi gyermekek ma elvégzik a kötelező 8 osztályos általános iskolát és túlnyomó többségük a mezőgazdasági és ipari tanuló iskolákban és a szak- és középiskolákban tovább tanul. Az állam a társadalmi szervek segítségével, a termelőszövetkezetek felnőtt tagjai számára is számos ingyenes szakmai tanfolyamot tart, hogy a mezőgazdasági tudományok a gépesítés legújabb eredményeit a termelőszövetkezetek tagsága elsajátítsa és a gyakorlatban alkalmazza. A falu és a város közötti különbségek csökkentése, a munkások és parasztok élet- és munkakörülményeinek további közelítése egymáshoz az állam egyik legfőbb gondja, amelynek megoldását számos eszközzel segíti. 4. KÉRDÉS: A nagyütemü iparosítás folytán a falusi lakosság jórésze a városokba iparüzemekbe özönlik. Az érezhető munkahiányt a tsz-ekben miként sikerült a földművelés fokozott gépesítésével, esetleg más intézkedésekkel pótolni? FELELET: A faluról városba áramlás — amely világjelenség — érezhető nálunk is. Az utóbbi 8—10 évben különösen sok fiatal hagyta el a falut, keresett és talált városi munkalehetőséget, főként az épitőiparban. Bár az alapvető és nagy fizikai erőt igénylő mezőgazdasági munkákat — igy a szántást, vetést, a gabonanemüek betakarítását teljes egészében gépesítették, s valamennyi mezőgazdasági munkában a paraszt hü segítőtársa lett a gép, a nagyarányú elvándorlás a faluból a termelőszövetkezetek egy részében — különösen a nyári és őszi munkacsúcsok idején — munkaerő- hiányt okozott. A szövetkezetek anyagi megerősödése, a jövedelmek növekedése, az a tény, hogy az évvégi jövedelem-elosztás terhére számos szövetkezetben bevezették a garantált havi munkadijat, s különösen a kormány intézkedései a társadalombizto- sitás kiterjesztésére, a bérből és fizetésből élőkéhez hasonló termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer bevezetésére, változtattak a helyzeten. Az utolsó két évben a faluról történő eláramlás csökkent, sőt már ellentétes tendencia is érvényesül: a városból számos fiatal visszatér a faluba, s a termelőszövetkezetben vállal munkát. A kormányzat célkitűzése a most folyó ötéves tervben az, hogy a mezőgazdaság folyamatos gépesítésével együtt a falusi fiatalok javarésze tanuljon mezőgazda- sági szakmát és vállaljon munkát a termelőszövetkezetekben. 5. KÉRDÉS: A fokozott iparosodás milyen változásokat okozott az ország tervgazdálkodásában ? Az ipari termelés milyen mértékben emelkedett a jelenlegi ötéves terv első évében? FELELET: Magyarország ipari termelése jelenleg közel hétszerese az 1938. évinek. A most folyó ötéves terv első évében, 1966-ban 1965-höz viszonyítva a nemzeti jövedelem 6 százalékkal, az ipari termelés 7 százalékkal, a mezőgazdaság termelése 8 százalékkal emelkedett. 1960—66 között az ipari növekedésnek üteme évi 7.5 százalék a mezőgazdaságé mintegy 2 százalék volt. 1968. január l-ével átfogó gazdasági reformokat valósítunk meg a népgazdaságban. Ezek célja a hatékonyabb gazdasági munka, s a gazdasági növekedés ütemének meggyorsitása. Ezek a reformok érintik a tervgazdálkodást is, mégpedig úgy, hogy a jövőben — az egész népgazdaság várható fejlődésének figyelembevételével — a vállalatok nagyobb önállósággal dolgoznak és maguk határozzák meg terveiket, figyelembe véve — sok egyéb tényező mellett — a piac, a jövedelmezőség hatásait is. 6. KÉRDÉS: Az ipari munkásság életszinvona- Ja milyen mérvben növekedett, összehasonlítva az előző kapitalista korszakkal ? FELELET: A magyar munkásosztály a felszabadulás előtt egy elmaradott tőkés-feudális ország jogfosztott és kizsákmányolt osztálya volt, amely nagy szegénységben és létbizonytalanságban élt, s állandóan feje felett lebegett a munka- nélküliség és a nyomor réme. Ma a munkásosztály államunk, társadalmi rendünk, népünk vezető ereje, amely nem ismeri a létbizonytalanságot, a munkanélküliséget és a kizsákmányolást. Életszínvonala, életkörülményei egyszerűen nem hasonlíthatók a felszabadulás előttihez. Az életszínvonal növekedését a bérek egybevetésével kifejezni nagyon nehéz, nemcsak a pénzegység, az árszínvonal megváltozása, hanem főleg amiatt, hogy mig a Horthy korszakban a munkaképes korú lakosság nagy része nem dolgozott, munkanélküli és eltartott volt, addig ma a felnőtt férfi lakosság teljes egészében foglalkoztatott, s a felnőtt női lakosság 70 százaléka szintén dolgozik, a 100 keresőre jutó eltartottak száma mindössze 80. Az életkörülmények gyökeres megváltozását érzékeltetik az alapvető élelmi cikkek fogyasztásának adatai. Az 1934—38-as évekkel egji- bevetve ma egy főre jutó évi cukorfogyasztás 10.5 kg-ról 30 kg-ra, a húsfogyasztás: 33 kg-ról 52 kg-ra, tojás fogyasztás 93 db-ról 190 db-ra emelkedett. Ezzel szemben a 30-as évekhez képest a 60-as években a korábban alapvető népélelmezési cikknek számitó burgonyából évi 130 kg-al szemben már csak 84 kg-ot, a lisztből is jóval kevesebbet, a korábbi 150 kg-val szemben — mintegy 135 kg-ot fogyasztott. A fogyasztási struktúra ilyen változása, s az olcsóbbtól a drágább cikkek felé tolódása is az életszínvonal emelkedésére utal. Úgy véljük ma a magyar munkásosztály életszínvonala jóval túlhaladta a gyengén és közepesen fejlett tőkés országokét és folyamatosan közelíti a fejlett tőkés országok munkásosztályának életszínvonalát. 7. KÉRDÉS: A népoktatás ingyenes-e? A közép- és főiskolákban tanulók száma milyen mértékben emelkedett a felszabadulás óta? Mennyi a munkás-paraszt családokból származó tanulók száma és aránya? FELELET: Valamennyi általános és középiskolákban az oktatás ingyenes. A 8 osztályos általános iskolát végzettek közel fele a különböző középiskolákban, mintegy 35—40 százaléka pedig az ipari tanulóiskolákban-és a mezőgazdasági szakmunkás képzésben tanul tovább. A felszabadulás után hazánkban valóságos művelődési forradalom bontakozott ki, amit a legjobban az általános, közép- és főiskolákon tanulók egyre növekedő számadatai illusztrálnak: általános iskola ipari tanuló iskola középiskola egyetem-főiskola 1937/38 1,096.000 65.267 52.349 11.747 1966/67 1,380.000 183.599 375.734 89.544 Hazánk kulturális fejlődését jól mutatja az, hogy nálunk 10,000 lakosra több egyetemi hallgató jut, mint pl. Franciaországban, Olaszországban, vagy Svédországban. Ennek a folyamatnak lényeges vonása, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei elfoglalták az őket megillető helyeket az oktatási intézményekben. Mig 1937/38-ban a középiskolákban 4 százalék, a főiskolákon és egyetemeken 3.5 százalék, addig most az egyetemek és főiskolák hallgatóinak több mint fele munkás, vagy paraszti származású, illetve szülei jelenleg is munkások, vagy termelőszövetkezeti tagok. Ma egyetemeinken és főiskoláinkon jó egyetértésben és együttműködésben tanulnak a munkás, paraszt és értelmiségi származású fiatalok. Közöttük a szociális különbségek lényegében eltűntek. így válik belőlük a nép egységes szocialista szellemű értelmisége. 8. KÉRDÉS : A legutóbbi parlamenti választások során a választásra jogosultak hány százaléka szavazott le? Hogyan érvényesült a parlamenti választásoknál a szocialista demokrácia elve? Milyen a munkás- és parasztszármazásu képviselők aránya ? FELELET: Csaknem valamennyi választópolgár, a választó jogosultak 98.6 százaléka gyakorl- ta állampolgári jogát. Az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat a Hazafias Népfront mozgalom jelölte a közéletben már ismert párttag és pártonkivüli emberek sorából. Az idei választásokat uj választójogi törvény alapján bonyolítottuk le. Most nemcsak a tanácstagokat, hanem a 349 országgyűlési képviselőt is egyéni vá-- lasztókeriiletben választották meg, mégn«^- hogy mind a Hazafias NénF*— a választópolgá
