Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-26 / 43. szám
INTERJÚ ÉSZAK-VIETNAM MINISZTERELNÖKÉVEL Hanoi nem adja fel a küzdelmet David Schoenbrun arrorikai újságíró riportját az amerikai lapok nem közölték. A londoni "The Sunday Telegraph" lapból idézzük a következő riport-kivonatot: Hanoi békefeltételeit a múlt évben már több Ízben közvetítették különböző diplomáciai és más utakon Washingtonba — mondotta Pham Van Dong, Észak-Vietnam miniszterelnöke nemrégen, egy nekem adott interjúban. A miniszterelnök elismerte, hogy közvetlen üzenet nem volt Hanoiból Washingtonba, de azt is mondta, hogy Washington nagyon jól tudja ennek az okát. “Johnson és Rusk állandóan elismétlik, hogy addig gyakorolnak reánk nyomást, amig a békeasztalhoz kényszerítenek bennünket. Nos, ezt jegyezze fel — mondta a miniszterelnök — nem vagyunk hajlandók békülni az agresszor csizmája alatt.” A miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy “szövetségesei a szocialista táborból, különösen a Szovjetunió, állandó összeköttetésben vannak az amerikai kormánytagokkal.” Ezek a szövetségesek teljesen tisztában vannak az északvietnami kormány nézetével. “Mondhatja Washington őszintén, hogy nincs teljesen tájékozva politikánk felől?” — kérdezte Pham Van Dong. “Mi békét akarunk, népünk legforróbb óhaja a béke a több, mint két évtizedes háború után, de elismétlem, nem békülünk az agresszor csizmája alatt. Nem könyörgünk békéért. Igazi békét akarunk, olyan békét, amely összhangban áll népünk szabadságával, függetlenségével és egység iránti óhajával. Washington félrevezeti az embereket “Washington sohasem tett őszinte békeajánlatot. Minden alkalommal, amikor úgynevezett bé- keoffenzivát kezdtek, agressziójukat is fokozták úgy északon, mint országunk déli részein.” Vonásai megkeményedtek, amint nyomatékosan mondta: “Nagy bűn igy félrevezetni az embereket. A béke nem politikai játszma, hanem minden nép legfőbb óhaja.” “A béke kezdeményezésnek Washingtonból kell kiindulnia. Ez határozott követelmény.” A miniszterelnök lassan, gondosan mondta ki a következő szavakat: “Nem lesz viszontszolgálat a bombázás és más háborús tettek megszüntetéséért. Nem lesz alkudozás. Nem lesz zsarolás és váltságdíj fizetése. . .. Minket a legigazságtalanabbul megtámadtak. Az Egyesült Államok az agresszió bűnét követte el ellenünk. Épp ezért, az Egyesült Államoknak kell kezdeményeznie, amint a körülmények megkívánják. Más módon nem érdemes beszélni az egészről.” Arra a kérdésre, hogy esetleges béketárgyalásokon miről lehetne szó, a miniszterelnök igy válaszolt: “Ez egyáltalán nem bonyolult kérdés, sőt nagyon is egyszerű. Ha Washington abbahagyja agresszióját és elfogadja a valóságot, hogy nem dominálhat Vietnamban, hogy nem állíthat fel ott bábkormányt, ha Washington őszintén békét akar, akkor a béive nagyon hamar megvalósulhat.” A miniszterelnök ajánlotta augusztus 30-án elmondott beszédének gondos áttekintését, amelyben a békefeltételeket felsorolta. Első követelmény a bombázások és minden más háborús akció feltétel nélküli beszüntetése. Másodszor, el I ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol | ZSEBSZÓTÁR ! két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség ! Megrendelhető ! a Magyar szó Kiadóhwatalábanf ! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ! . .citnen . j kell ismerni a Nemzeti Felszabadító Frontot, mint a délvietnami nép egyedüli hivatalos képviselőjét. Harmadszor, ki kell vonni minden amerikai és más külföldi csapatot Dél-Vietnamból és végül a vietnamiaknak maguknak kell saját problémájukat megoldani. “Más lehetőség nincs”, mondotta. Csak a csapatok kivonulásáról tárgyalhatnak Válaszai világosan kifejezték, hogy Hanoi nem szándékozik másról alkudozni, csakis egyedül az U.S. csapatok kivonulásának körülményeiről. A miniszterelnök elmosolyogva mondta: “Amint szeretett Ho Chi Minh elvtársunk gyakran mondta, kivonulásuknak virágot szórunk az útjába. Nem kívánjuk megalázni az amerikai népet. De azt önöknek meg kell érteniük, hogy ez egy ország, egy nép, ugyanavval a kultúrával, történelemmel, nyelvvel és az egységhez, függetlenséghez ugyanazokkal a reményekkel, őrült ábránd azt képzelni, hogy Vietnam két részre szakadhat. Az az elképzelés, hogy bennünket meg lehet hódítani, le lehet győzni, súlyos félreértése sokezer éves történelmünknek, amelynek folyamán minden hóditó kísérletet visszavertünk.” Két ut vezet a békéhez, mondotta a miniszter- elnök. Északon a bombázás beszüntetése és délen a Nemzeti Felszabadító Front elismerése és a vele való tárgyalás. “Nem tárgyalunk és a Frontban levő testvéreink sem tárgyalnak a Thieu és Ky féle bábkormánnyal. A most tartott úgynevezett választások csak komédiának tekinthetők.” Világos lett előttem, hogy a széleskörű pusztítás, repülőink pontos célbatalálása ellenére, mely többszörösen elpusztított utakat, hidakat; a sor- ttizek és rakétatámadások ellenére, amelyeket terror taktikából, vagy más, még nem nyilvánvaló okból alkalmaznak, egy dologban Washingtonban és Hanoiban is egyetértenek: “a kommunista országokból eredő hadianyagok megérkeznek.” A szállitmányi utakat feldúlták és mégzavarták, de nem vágták el. Az utakon emberek és jármüvek tömegei haladnak, még olyan jármüvek is, amelyeket a vietnamiak erre a célra találtak fel. Rögtönzött módszerekkel szállítanak Össze-eszkabáltak olyan biciklit, melynek hátsó kereke fölé egy lapot forrasztottak. Ennek mindkét végére óriási, 3 láb átmérőjű szalmakosarat erősítettek; mindegyik 50 font terhet bir el. így egy-egy kerékpáron 100 font terhet szállíthatnak, 20 bicikli 1 tonna terhet szállít. Éjjel-nappal, ezrével állanak a biciklik készenlétben. Ez ugyanaz a “kerékpár-karaván”, amely hozzásegítette Vo Nguyen Giap generálist, hogy megnyerje a Dienbienphu-i ütközetet. Mikor a franciákkal együtt voltam az ostromolt Dienbienphu-i táborban Vietnamban, de nem tudtuk azt megérteni, hogyan kapja Giap a hadianyagot a hegyeken és rommá lőtt utakon át, a monsoon esők ellenére. Akkor is hallottunk a kerékpár-karavánról, de nem hittük el. Most saját szememmel láttam és bizony látni kell azt, hogy az ember el- higyje. Nem más ez, mint óriási katonai teljesítmény. Egyike legszellemesebb találmányaiknak a “hordozható, úszó hid,” mely néhány lapos fenekű sampan hajóból áll. Ezeket a folyón a lebombázott hid helyére úsztatják, hajóhíd tartókkal összeerősitik és deszkákból padlót helyeznek föléjük. Láttam 10 tonnás teherautókat pótkocsikkal áthaladni ezeken az úszó hidakon. Mikor a repülők jönnek, szétkapcsolják a hajókat, amelyek különböző irányba eltűnnek és a támadók nem találnak bombázni valót. A repülők eltávozása után a hajók ismét visszajönnek. A háború mindenki számára költséges A püóták minden ügyessége ellenére, a légihá- boru nem éri el a célkitűzését. Nem vágta el a közlekedés vonalát és nem redukálta jelentős mértékben a délre küldött hadianyagot. Nem kényszeritette Hanoit, hogy békét kérjen, vagy a béketárgyalásokhoz nagy hajlandóságot mutasson. Az egyetlen, de nem döntő fontosságú teljesítménye, hogy a háborút Hanoi számára költséThursday, October 26, 1967 géssé tette, emberi életben, hadianyagban, szenvedésben és megterheltségben. De a háború a mi számunkra is költséges. A Pentagon beismeri, hogy 675 repülőgépünk veszett el, Hanoi azt állítja, hogy 2,280. Az Észak- Vietnamban elveszett repülőgépek költsége ebben az évben többet tesz ki, mint Johnson elnök nyo- morenyhitő programja. Másnapi találkozásunk meglepő módon mutatta ki álláspontjukat és elgondolásukat a béketárgyalások kérdéséről. Nem kifogásolták az interjú idézeteit, de kifogásolták azt, ahogyan összeállítottam anyagomat. “Nem akarunk diktálni önnek, hogyan írja meg a cikkét”, mondotta Ngo Dien, a miniszterelnök egyik segédje. “De az amerikai népnek pontosan kellene visszaadni a beszélgetést, ahogyan történt és nem helyes a békével kezdeni. Ez úgy tünteti fel a dolgot, mintha a miniszterelnök erre helyezné a fősulyt és ő kezdeményezte volna a békefeltételek felsorolását. Nem ez a valóság... ő a hangsúlyt arra helyezte, hogy nem lehet minket bombázással leigáz- ni. .. Ha ön becsületes újságíró, akkor igy fogja átrendezni a közölni valóját.” Az volt a nézete, hogy különben helytelen képet adnék az interjúról. Végül mégis beleegyezett, hogy leközölhetem úgy, ahogy akarom, de tegyem hozzá ezt a bekezdést: “A miniszterelnök részéről a béketárgyalásokra vonatkozó nyilatkozat az után történt, hogy részletesen analizálta és fejtegette a jelen helyzetet, melyben a miniszterelnök kihangsúlyozta a háború kiterjesztésének bűnös jellegét és népének eltökéltségét, hogy harcoljon és legyőzze az amerikai agressziót.” Csak rövid négy hét telt el azóta, hogy kirepültünk Hanoi-ból és visszatértünk. Amerika soha sem látszott gazdagabbnak, mint most, termőföldjei zöldebbek, városai ragyogóbbak, mint valaha. De lakosai nagyobb feszültségről és tájékozatlanságról adtak bizonyságot, mint parányi, a nagy ellenséggel szembeszálló ellenfelének önmegtagadásban, puritán, céltudatosságban élő népe. Lehet, hogy az embereknek valanű nagy hibájuk van; lehet, hogy árt nekünk a jólét. Feleségem és jómagam hosszú utunkon a Csendesóceánon és Ázsiában, Honolulutól Tokióig, Hong Kongon át, Djakartán, Singaporeon, Saigonon, Phnom Penhen, Hanoion és Bangkokon keresztül azt találtuk, hogy a jólét és a boldogság, egység és béke, fordított arányban állnak egymással. Azt találtuk, hogy az emberek kevesebb feszültségben élnek, jobban segítik és többre becsülik egymást Észak-Vietnamban, mint bárhol másutt, ahova ellátogattunk. A tény, hogy ez igy van, a kommunista kormányzat és az amerikai masszív bombázások ellenére, volt a legkimagaslóbb, legaggasz- tóbb tanulsága három hónapos riporteri küldetésünknek. A szívbetegségekről rendezett nagyszabású ta nácskozást az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a hollandiai Noordwijkban 22 ország, köztük Magyarország egészségügyi szakembereinek részvételével. MÁRKI KÁLMÁN SZAVAL HANGLEMEZEN! Petőfi Sándor............... A XIX. század költői J Vörösmarty Mihály...................A vén cigány í Kiss József ............................................ Tüzek $ Babies Mihály ....................... Husvét előtt jj József Attila.................... . A város peremén J Ady Endre....................................Az ős kaján £ Edgar Allan Poe ................................ A holló \ Illyés Gyula ................................. Bartók $ cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és * mély átérzéssel. • •' 1 Eredeti ár $5410 1 Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- t dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb kara» j csonyi ajándékra még csak gondolni sem S lehet. 5 T 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD
