Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-26 / 43. szám

INTERJÚ ÉSZAK-VIETNAM MINISZTERELNÖKÉVEL Hanoi nem adja fel a küzdelmet David Schoenbrun arrorikai újságíró ri­portját az amerikai lapok nem közölték. A londoni "The Sunday Telegraph" lap­ból idézzük a következő riport-kivonatot: Hanoi békefeltételeit a múlt évben már több Íz­ben közvetítették különböző diplomáciai és más utakon Washingtonba — mondotta Pham Van Dong, Észak-Vietnam miniszterelnöke nemrégen, egy nekem adott interjúban. A miniszterelnök el­ismerte, hogy közvetlen üzenet nem volt Hanoiból Washingtonba, de azt is mondta, hogy Washing­ton nagyon jól tudja ennek az okát. “Johnson és Rusk állandóan elismétlik, hogy addig gyakorol­nak reánk nyomást, amig a békeasztalhoz kény­szerítenek bennünket. Nos, ezt jegyezze fel — mondta a miniszterelnök — nem vagyunk hajlan­dók békülni az agresszor csizmája alatt.” A miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy “szövetségesei a szocialista táborból, külö­nösen a Szovjetunió, állandó összeköttetésben vannak az amerikai kormánytagokkal.” Ezek a szövetségesek teljesen tisztában vannak az észak­vietnami kormány nézetével. “Mondhatja Washington őszintén, hogy nincs teljesen tájékozva politikánk felől?” — kérdezte Pham Van Dong. “Mi békét akarunk, népünk legforróbb óhaja a béke a több, mint két évti­zedes háború után, de elismétlem, nem békülünk az agresszor csizmája alatt. Nem könyörgünk bé­kéért. Igazi békét akarunk, olyan békét, amely összhangban áll népünk szabadságával, függet­lenségével és egység iránti óhajával. Washington félrevezeti az embereket “Washington sohasem tett őszinte békeajánla­tot. Minden alkalommal, amikor úgynevezett bé- keoffenzivát kezdtek, agressziójukat is fokozták úgy északon, mint országunk déli részein.” Voná­sai megkeményedtek, amint nyomatékosan mond­ta: “Nagy bűn igy félrevezetni az embereket. A béke nem politikai játszma, hanem minden nép legfőbb óhaja.” “A béke kezdeményezésnek Washingtonból kell kiindulnia. Ez határozott követelmény.” A minisz­terelnök lassan, gondosan mondta ki a következő szavakat: “Nem lesz viszontszolgálat a bombázás és más háborús tettek megszüntetéséért. Nem lesz alkudozás. Nem lesz zsarolás és váltságdíj fizetése. . .. Minket a legigazságtalanabbul megtámad­tak. Az Egyesült Államok az agresszió bűnét kö­vette el ellenünk. Épp ezért, az Egyesült Államok­nak kell kezdeményeznie, amint a körülmények megkívánják. Más módon nem érdemes beszélni az egészről.” Arra a kérdésre, hogy esetleges béketárgyaláso­kon miről lehetne szó, a miniszterelnök igy vála­szolt: “Ez egyáltalán nem bonyolult kérdés, sőt nagyon is egyszerű. Ha Washington abbahagyja agresszióját és elfogadja a valóságot, hogy nem dominálhat Vietnamban, hogy nem állíthat fel ott bábkormányt, ha Washington őszintén békét akar, akkor a béive nagyon hamar megvalósulhat.” A miniszterelnök ajánlotta augusztus 30-án el­mondott beszédének gondos áttekintését, amely­ben a békefeltételeket felsorolta. Első követel­mény a bombázások és minden más háborús ak­ció feltétel nélküli beszüntetése. Másodszor, el I ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol | ZSEBSZÓTÁR ! két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség ! Megrendelhető ! a Magyar szó Kiadóhwatalábanf ! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ! . .citnen . j kell ismerni a Nemzeti Felszabadító Frontot, mint a délvietnami nép egyedüli hivatalos képviselő­jét. Harmadszor, ki kell vonni minden amerikai és más külföldi csapatot Dél-Vietnamból és vé­gül a vietnamiaknak maguknak kell saját problé­májukat megoldani. “Más lehetőség nincs”, mon­dotta. Csak a csapatok kivonulásáról tárgyalhatnak Válaszai világosan kifejezték, hogy Hanoi nem szándékozik másról alkudozni, csakis egyedül az U.S. csapatok kivonulásának körülményeiről. A miniszterelnök elmosolyogva mondta: “Amint sze­retett Ho Chi Minh elvtársunk gyakran mondta, kivonulásuknak virágot szórunk az útjába. Nem kívánjuk megalázni az amerikai népet. De azt önöknek meg kell érteniük, hogy ez egy ország, egy nép, ugyanavval a kultúrával, történelemmel, nyelvvel és az egységhez, függetlenséghez ugyan­azokkal a reményekkel, őrült ábránd azt képzel­ni, hogy Vietnam két részre szakadhat. Az az el­képzelés, hogy bennünket meg lehet hódítani, le lehet győzni, súlyos félreértése sokezer éves tör­ténelmünknek, amelynek folyamán minden hódi­tó kísérletet visszavertünk.” Két ut vezet a békéhez, mondotta a miniszter- elnök. Északon a bombázás beszüntetése és délen a Nemzeti Felszabadító Front elismerése és a ve­le való tárgyalás. “Nem tárgyalunk és a Front­ban levő testvéreink sem tárgyalnak a Thieu és Ky féle bábkormánnyal. A most tartott úgyneve­zett választások csak komédiának tekinthetők.” Világos lett előttem, hogy a széleskörű pusztí­tás, repülőink pontos célbatalálása ellenére, mely többszörösen elpusztított utakat, hidakat; a sor- ttizek és rakétatámadások ellenére, amelyeket ter­ror taktikából, vagy más, még nem nyilvánvaló okból alkalmaznak, egy dologban Washingtonban és Hanoiban is egyetértenek: “a kommunista or­szágokból eredő hadianyagok megérkeznek.” A szállitmányi utakat feldúlták és mégzavarták, de nem vágták el. Az utakon emberek és jármüvek tömegei haladnak, még olyan jármüvek is, ame­lyeket a vietnamiak erre a célra találtak fel. Rögtönzött módszerekkel szállítanak Össze-eszkabáltak olyan biciklit, melynek hátsó kereke fölé egy lapot forrasztottak. Ennek mind­két végére óriási, 3 láb átmérőjű szalmakosarat erősítettek; mindegyik 50 font terhet bir el. így egy-egy kerékpáron 100 font terhet szállíthatnak, 20 bicikli 1 tonna terhet szállít. Éjjel-nappal, ez­rével állanak a biciklik készenlétben. Ez ugyanaz a “kerékpár-karaván”, amely hoz­zásegítette Vo Nguyen Giap generálist, hogy meg­nyerje a Dienbienphu-i ütközetet. Mikor a franciák­kal együtt voltam az ostromolt Dienbienphu-i tá­borban Vietnamban, de nem tudtuk azt meg­érteni, hogyan kapja Giap a hadianyagot a he­gyeken és rommá lőtt utakon át, a monsoon esők ellenére. Akkor is hallottunk a kerékpár-karaván­ról, de nem hittük el. Most saját szememmel lát­tam és bizony látni kell azt, hogy az ember el- higyje. Nem más ez, mint óriási katonai teljesít­mény. Egyike legszellemesebb találmányaiknak a “hordozható, úszó hid,” mely néhány lapos fene­kű sampan hajóból áll. Ezeket a folyón a lebom­bázott hid helyére úsztatják, hajóhíd tartókkal összeerősitik és deszkákból padlót helyeznek fö­léjük. Láttam 10 tonnás teherautókat pótkocsik­kal áthaladni ezeken az úszó hidakon. Mikor a repülők jönnek, szétkapcsolják a hajókat, ame­lyek különböző irányba eltűnnek és a támadók nem találnak bombázni valót. A repülők eltávo­zása után a hajók ismét visszajönnek. A háború mindenki számára költséges A püóták minden ügyessége ellenére, a légihá- boru nem éri el a célkitűzését. Nem vágta el a közlekedés vonalát és nem redukálta jelentős mértékben a délre küldött hadianyagot. Nem kényszeritette Hanoit, hogy békét kérjen, vagy a béketárgyalásokhoz nagy hajlandóságot mutas­son. Az egyetlen, de nem döntő fontosságú telje­sítménye, hogy a háborút Hanoi számára költsé­Thursday, October 26, 1967 géssé tette, emberi életben, hadianyagban, szen­vedésben és megterheltségben. De a háború a mi számunkra is költséges. A Pentagon beismeri, hogy 675 repülőgépünk ve­szett el, Hanoi azt állítja, hogy 2,280. Az Észak- Vietnamban elveszett repülőgépek költsége ebben az évben többet tesz ki, mint Johnson elnök nyo- morenyhitő programja. Másnapi találkozásunk meglepő módon mutatta ki álláspontjukat és elgondolásukat a béketárgya­lások kérdéséről. Nem kifogásolták az interjú idé­zeteit, de kifogásolták azt, ahogyan összeállítot­tam anyagomat. “Nem akarunk diktálni önnek, hogyan írja meg a cikkét”, mondotta Ngo Dien, a miniszterelnök egyik segédje. “De az amerikai népnek pontosan kellene visszaadni a beszélge­tést, ahogyan történt és nem helyes a békével kezdeni. Ez úgy tünteti fel a dolgot, mintha a mi­niszterelnök erre helyezné a fősulyt és ő kezde­ményezte volna a békefeltételek felsorolását. Nem ez a valóság... ő a hangsúlyt arra helyez­te, hogy nem lehet minket bombázással leigáz- ni. .. Ha ön becsületes újságíró, akkor igy fog­ja átrendezni a közölni valóját.” Az volt a nézete, hogy különben helytelen képet adnék az interjú­ról. Végül mégis beleegyezett, hogy leközölhetem úgy, ahogy akarom, de tegyem hozzá ezt a be­kezdést: “A miniszterelnök részéről a béketárgyalások­ra vonatkozó nyilatkozat az után történt, hogy részletesen analizálta és fejtegette a jelen hely­zetet, melyben a miniszterelnök kihangsúlyozta a háború kiterjesztésének bűnös jellegét és népé­nek eltökéltségét, hogy harcoljon és legyőzze az amerikai agressziót.” Csak rövid négy hét telt el azóta, hogy kirepül­tünk Hanoi-ból és visszatértünk. Amerika soha sem látszott gazdagabbnak, mint most, termőföld­jei zöldebbek, városai ragyogóbbak, mint valaha. De lakosai nagyobb feszültségről és tájékozatlan­ságról adtak bizonyságot, mint parányi, a nagy ellenséggel szembeszálló ellenfelének önmegtaga­dásban, puritán, céltudatosságban élő népe. Lehet, hogy az embereknek valanű nagy hibá­juk van; lehet, hogy árt nekünk a jólét. Felesé­gem és jómagam hosszú utunkon a Csendes­óceánon és Ázsiában, Honolulutól Tokióig, Hong Kongon át, Djakartán, Singaporeon, Saigonon, Phnom Penhen, Hanoion és Bangkokon keresztül azt találtuk, hogy a jólét és a boldogság, egység és béke, fordított arányban állnak egymással. Azt találtuk, hogy az emberek kevesebb feszültségben élnek, jobban segítik és többre becsülik egymást Észak-Vietnamban, mint bárhol másutt, ahova el­látogattunk. A tény, hogy ez igy van, a kommu­nista kormányzat és az amerikai masszív bombázá­sok ellenére, volt a legkimagaslóbb, legaggasz- tóbb tanulsága három hónapos riporteri küldeté­sünknek. A szívbetegségekről rendezett nagyszabású ta nácskozást az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a hollandiai Noordwijkban 22 ország, köztük Ma­gyarország egészségügyi szakembereinek részvéte­lével. MÁRKI KÁLMÁN SZAVAL HANGLEMEZEN! Petőfi Sándor............... A XIX. század költői J Vörösmarty Mihály...................A vén cigány í Kiss József ............................................ Tüzek $ Babies Mihály ....................... Husvét előtt jj József Attila.................... . A város peremén J Ady Endre....................................Az ős kaján £ Edgar Allan Poe ................................ A holló \ Illyés Gyula ................................. Bartók $ cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és * mély átérzéssel. • •' 1 Eredeti ár $5410 1 Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- t dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb kara» j csonyi ajándékra még csak gondolni sem S lehet. 5 T 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Next

/
Thumbnails
Contents