Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-12 / 41. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ —HUNGARIAN WORD Thursday, October 12, 1967 SPORTHÍREK Budapest, október 2. A nagy sikerrel végződött Magyarország—NDK válogatott labdarugó-mérkőzés után ismét csak egy vikendre nyerte vissza jogát a bajnokság. Legközelebb, október 7-én, ugyanis ismét nemzet­közi mérkőzés lesz a magyar és román válogatot­tak között — Budapest és Bukarest? néven — a Népstadionban... A 24. forduló szombaton egy mérkőzéssel kez­dődött?, és ezen az MTK fontos pontot szerzett a Csepellel szemben, de a kék-fehérek még most gém érezhetik biztonságban magukat. A forduló hátralevő mérkőzéseit vasárnap játszották a fő­városban és vidéken, és az esemény a Ferencvá­ros kirobbanó teljesítménye volt. A zöld-fehér együttes még idegenben is, Szegeden, fölényesen nyert 5:1 arányban, és most már tiz pont az elő­nye. A legközelebbi fordulóban (október 15-én), amikor a Ferencvárosnak az MTK lesz az ellenfe­le, a zöld-fehér együttes, győzelem esetén, végleg az 1967, évi bajnoknak tekinthető majd. Függetlenül attól, hogy a Ferencváros idei já­tékával rászolgál az első helyre, ehhez azonban nagymértékben hozzájárult az U. Dózsa és a Va­sas is, amelyek egymás után vesztették el pont­jaikat. így történt ez most vasárnap is, amikor a Vasas saját pályáján a végén örülhetett a Tata­bánya elleni döntetlennek, s az Újpesti Dózsa is csak egy ponttal térhetett haza Kispestről. A má­sodik-harmadik' helyért folytatott párharc tehát tovább tart a két együttes között. ^ A bajnokság hátralevő részében rendkívül kiéle­zett harc várható a táblázat alsó régiójában. Csak egy pillantás a jelenlegi helyzetre, és ebből kide­rül, hogy tulajdonképpen még nyolc csapatot is veszély fenyeget, köztük olyan nagy múltú együt­teseket, mint a Bp. Honvéd és az MTK. EREDMÉNYEK: PÉCS—SALGÓTARJÁN 2:1 (2:0). BP. HONVÉD—U. DÓZSA 2:2 (1:0). EGER—DUNAÚJVÁROS 4:2 (2:1). FERENCVÁROS—SZEGED 5:1 (2:0). TATABÁNYA—VASAS 1:1 (1:0). GYŐR—DIÓSGYŐR 1:1 <0:0). SZOMBATHELY—KOMLÓ 4:0 (3:0). Péter János magyar külügyminiszter beszéde (Folytatás a 2-ik oldalról) get tegyen a nemzetközi jognak és az Alapokmány­nak, csak táplálják az amerikai agressziónak a nem zetközi erkölcsre gyakorolt romboló hatásai. Vi­szont az izraeli háborúskodásnak is megvan a ma­ga romboló befolyása a nemzetközi kapcsolatokra. Ami a Közel-Keleten történt és még mindig törté­nik, az nem pusztán önmagában bűn, az előmozdít­ja a nemzetközi együttműködés újabb aláaknázá- zát. “Nemcsak a Közel-Keleten élő népek érdeke, ha­nem mindnyájunk érdeke követeli tehát, hogy egyengessük az utat a tartós és biztos békét ígérő politikai megoldások felé. “Ha a Közel-Keleten fennálló realitásokat tény­leg kellően kívánjuk mérlegelni a nyitott kérdések reális megoldása érdekében, akkor tudomásul kell vennünk, hogy amig Izrael csapatai saját törvé­nyes határaikon túl területeket tartanak megszáll­va, az agressziós állapot továbbra is fennáll. “Amig Izrael nem veszi kellőképpen figyelembe az arab államok törvényes jogait, addig a béke a Közép-Keleten nem biztosítható. “Mindannyiunk előtt nyilvánvaló: egy egész sor problémát meg kell tárgyalni ahhoz, hogy létre­jöjjenek abban az övezetben a békés élet szükséges feltételei. Az ilyen tárgyalások megkezdése azon­ban azon múlik, hogy Izrael hajlandó legyen csa­patait visszavonni törvényes határai mögé. Vietnamnak Európára is kihatása van “A múlt évi általános vitában sokkal többet hal­lottunk az európai biztonság kilátásairól, mint az idén. Egy évvel ezelőtt több mint 40 szónok, több mint 20 afrikai és ázsiai képviselő fejezte ki érdek­lődését az európai stabilitás megteremtése, egy jól megalapozott európai biztonsági rendszer kialakí­tása iránt. Az idei vita egészen más képet mutat. A változás okai nyilvánvalók. Egyrészt más konti­nensek súlyos problémái annyira foglalkoztatnak bennünket, hogy kevesebb figyelmünk jut a mai Európa problémáira, de másrészt az is igaz, hogy a vietnami és a közel-keleti háború lelassította a pozitív európai fejleményeket, mert Európára is átvitte azt a nemzetközi bizalmatlanságot, amelyet a fokozódó fegyveres konfliktus és a mélyülő nem­zetközi válság idézett elő. “Európa problémái ennek ellenére az egész vi­lágot érintő kérdések. Ha az államközi kapcsolatok Európában megromlanak, annak káros hatása vi­lágviszonylatban is megmutatkozik. Ha viszont az európai, vitás kérdéseket a békés egymás mellett élés építő szellemében oldják meg, annak jótékony hatása az egész világot érintő kérdésekben is je­lentkezik. A magyar kormány kész részt venni min­den olyan akcióban, amely javítja az államközi kap­csolatokat Európában, akár kétoldalú, akár több­oldalú viszonylatban és hajlandó ilyen akciókat kezdeményezni. A két német államot el kell ismerni A fő akadály az úgynevezett német kérdés egyes vonatkozásaival kapcsolatos. Amig a két német ál­lam jelenlegi határait az összes érdekeltek el nem ismerik, és amig a két német állam létezését össz­európai szinten el nem fogadják, Európa igazi biz­tonsága nyitott kérdés marad és a jelenlegi úgyne­vezett európai biztonság inkább csak látszat lesz. “Alig húsz évvel az első világháború után a né­met militarizmus és revansizmus máris felújította a német határok kérdését. A nyugat-németországi szélső-jobboldali mozgalmak fokozódó tevékenysé­gének fényében nem nehéz felismerni, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság.léte és hatalmas be­folyása nélkül a német militarizmus és revansiz­mus ismét felújította volna már a német határok kérdését még Nyugat-Németország jelenlegi szö­vetségesei, nyugati szomszédai tekintetében is. “Nemcsak mi, Kelet-Európa szocialista államai, hanem Nyugat-Európa államai is elismeréssel tar­toznak azért a történelmi jelentőségért, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság Európa békés fejlődésére gyakorolt hatása jelent. A két német állam létezése történelmi tény és történelmi szük­ségesség lett. A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a közelmúltban a Német Szövetsé­gi Köztársaság kancellárjához intézett levelében közvetlen tárgyalásokat javasolt a két német állam közötti kapcsolatok normalizálását célzó szerződés kötéséről a német nép nemzeti problémája megol­dásának kilátásával. A nyugatnémet kormány igen jót tenne Európa népeinek, beleértve a németeket is, ha előre tudna lépni és magatartását hozzáiga­zítaná az uj javaslathoz, amely uj fejezetet nyithat a két német állam történetében. A nyugat-európai államok és más kontinensek államai azzal segíte­nek majd a Német Szövetségi Köztársaságnak meg­találni igazi és konstruktiv szerepét egy megújuló Európa életében, hogy fokozzák hivatalos kapcso­lataikat az NDK-val.” Péter külügyminiszter beszédéből még a követ­kező részleteket idézzük: “Ennek az évnek egyik örvendetes, ha nem a leg örvendetesebb jelensége Afrikában játszódott le: az Afrikai Egység Szervezete állam — és kormány­fői értekezletének az elmúlt hónapban Kinshasá- ban tartott negyedik ülésszaka. A független afrikai nemzetek szervezete kitűnő példát adott a többi kontinensek államainak. Az értekezlet sok nehéz­ség ellenére és több tekintetben kedvezőtlen kö­rülmények között ült össze, ezzel erősítve az afrikai népek összefogását és határozatokat hozott az egész világot érintő számos afrikai probléma megoldásá­nak irányvonalairól. A Közel-Keleti válság szem­pontjából a közgyűlés jelenlegi ülésszakát illetően is nagy jelentősége van annak, hogy az értekezlet amerikai magyar női folyóiratot? Ez a lap már 33 éve az amerikai magyar nők számára minden hónapban 24 oldalon keresztül hoz nőket érdeklő cikkeket, teljes oldalon magyar konyha recepte­ket, szépirodalmat és más érdekes cikkeket. A kiadóhivatal kérésre készséggel küld mutat­ványszámot. Az előfizetési ár $3.00 egy évre. — Cim: Nők Világa, 130 E. 16. St., New York, N.Y. 10003 határozatot fogadott el, amely szerint a részvevő államok kötelezik magukat, hogy az ENSZ köz­gyűlésének mostani ülésszakán azon fognak fára­dozni, hogy7 elérjék az idegen csapatok visszavoná­sát az Afrikai Egység Szervezete egyik tagállamá­nak, az Egyesült Arab Köztársaságnak a területé­ről.” Behatóan foglalkozott még a magyar külügymi­niszter a latin-amerikai, afrikai, ázsiai országok politikai és gazdasági helyzetével, amely különösen megromlott a vietnami háború fokozásának kihatá­sai következtében. Kiemelte, hogy az ENSZ-nek foglalkoznia kell a fejlődő országok súlyosbodó gaz dasági problémáival. Magyarország nagy figyelem­mel kiséri az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáját és kész együttműködni határozatai­val. A jelen ülésszakon a Szovjetunió által benyújt tott javaslat a nukleáris fegyverek betiltására jobb légkört teremthet az általános leszereléssel kapcso­latos kérdések tárgyalásához. Ezért a magyar kor­mány amellett van, hogy az atomsorompó-szerző- dést alá kell Írni. Felhívta a közgyűlés figyelmét a nemzetek életé­ben bekövetkezett nagy változásokra és hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából illő emlékezni arra, hogy 1959- ben, fennállása óta először az ENSZ a Szovjetunió javaslatára foglalkozott az általános és teljes lesze­relés tervével. Az eddig elért részleges megállapo­dások és a most tárgyalás alatt álló egyezményter­vek ennek az alapvető javaslatnak szerves részei. Ugyancsak a Szovjetunió javaslatára alkotta meg a közgyűlés 1960-ban a gyarmati területek függet­lenségéről szóló nyilatkozatot. A gyarmati uralom alól felszabadult nagyszámú ország részvétele az ENSZ munkájában sokat használt a szervezetnek. A továbbiakban a külügyminiszter figyelmezte­tett, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának együttműködését helyre kell állítani, létre kell hozni azokat a feltételeket, amelyek mellett bizto­sítani lehet a Kínai Népköztársaság részvételét a szervezet munkájában. Meg kell teremteni azt a le­hetőséget is, hogy Franciaország visszatérhessen a leszerelési tárgyalásokhoz és az ENSZ-ben eddig nem képviselt államoknak lehetőséget kell bizto­sítani az egyenlőség alapján való részvételre. A kommunisták előrejutottak a francia választásokban Franciaországban a választások és pótválasztások lezajlása után, a kommunisták nagymértékben elő­rejutottak. A kommunista képviselők száma majd­nem megkétszereződött, az 1,772 képviselői ülés­ből a kommunista jelölteknek 97 jutott, az előző 41 helyett. A gaulleisták 18-al gyarapodtak, ülésük 162-ről 180-ra emelkedett. A közép-pártok 45 ülést vesztettek. A választások a francia kommunisták növekvő népszerűségét tükrözték vissza; különösen a föld­művesek és az ipari munkások között találtak nagy mértékű támogatásra. A pótválasztások után, többséget kapott Val-de Marne kerületben a Baloldali Szövetség egysége, amelyben kommunisták, szocialisták és más bal­oldali pártok közös jelölteket állítottak fel. Az előző vasárnap, a fő-választásokon a Saine-Saint- Denis munkásvidéken a kommunista jelöltek jutot­tak többségre. Nyolc csapat veszélyben ISMERI ÖN A 1

Next

/
Thumbnails
Contents