Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-06 / 27. szám
1776 magyarjai 1 !Az amerikai forradalom évfordulóját ünnepli az «gész ország julius 4-én. Az ünnepségek alatt az amerikai hősök mellett hálával emlékeznek a forradalom idegen származású hőseiről is. Megemlítik a francia LAFAYETTE-t, a német STEU- BEN-t, a két lengyelt, KOSCIUSZKO-t és PU- LASKI-t, de a magyar származásuakról nem hallunk. Lehet, hogy azért, mert nem tábornokok, hanem csak ezredesek, vagy egyszerű huszárok Voltak. Lapunk 1962-ben már irt bővebben e hősökről, Ide úgy érezzük, nekünk amerikai magyaroknak kötelességünk a nagy évfordulón újból megemlékezni azokról, akiket Magyarország adott az amerikai szabadságharcnak, akik életüket áldozták a »zent célért. Említsük meg elsősorban a legendáshírű KOVÁCS MIHÁLY ezredest, aki Karcagujszálláson született 1724- ben. A katonai pályát választva mint huszár szolgált Ausztriában és Poroszországban, az utóbbi szolgálatában Nagy Frigyes császár megbízta egy légió megszervezésével. A légiót el is nevezték róla Kovács légiónak. Résztvett az osztrákporosz háborúban, majd visszakerült Magyarországba. Működéséről az utókor képet alkothat a fennmaradt okmányokból, múzeumokban őrzött levelekből. A budai katonai parancsnokság a következő sorokkal emlékezik meg Kovács őrnagy eltávozásáról : "BUDAI PARANCSNOKSÁG.Kovács őrnagy elhagyta Budát 1776 augusztusában, hogy a franciaországi Bordeaux kikötőben hajoraszállva az amerikai forradalmi hadsereghez csatlakozzon.” A philadelphiai Philosophical Society könyvtárában őrzik Kovács BENJAMIN FRANKLIN- hoz latin nyelven irt levelét. A levél angol fordításban a New York Public Library-ban megtalálható. Kovács 53 éves volt, amikor Amerikába érkezett, 33 évi katonai múlt volt mögötte. Amint megérkezett 1777-ben, azonnal összejött Pulaski Kázmérral, akin keresztül felajánlotta szolgálatait Washingtonnak. Pulaski, aki szeretett volna lovasságot szervezni, beajánlotta Washingtonnak Kovácsot, mint erre legmegfelelőbb embert. Az ajánlatot Washington és a kongresszus elfogadta és 1778 áprilisában Kovácsot ezredesi rangban megbízták a Pulaski légió vezetésével. Ä légió 330 emberből állt, akik Kovács parancsnoksága alatt teljesen huszár kiképzést kaptak. Már 1778-ban résztvettek az Egg Harbor-i és az Üsbom Islandnál lefolyt ütközetekben. A CHARLESTONI KITÖRÉS 1779 februárjában Dél-Carolina államba vezényelték a légiót, ahol az angolok Charleston városát támadták. A várost védő tábornok William Moultrie volt, akit a város lakossága már kért, hogy adja fel a várost. Úgyszólván az utolsó pillanatban érkezett meg a Pulaski Légió Kovács ezredessel. Az ostrom alatt álló város lakossága kitörő örömmel üdvözölte a légiót. Pulaski és Kovács kidolgozták haditervüket. Úgy határoztak, hogy kitörnek a városból, hirtelen megtámadják az angolokat és megtörik a támadó hadsereg erejét. 120 válogatott lovas indult a városból Prevost angol tábornok csapatai ellen. Nekirohantak a túlsúlyban levő ellenségnek, nagy veszteséget okozva az angoloknak, de azok sokan voltak. Kovács ezredesnek csak 120 embere volt. Kovács és Pulaski vezette rohamra a légiót és a harcban Kovács ezredes hősi halált halt. A légió súlyos veszteség után visszavonult Char- lestonba. Az angolok temették el Kovács ezredest, azon a helyen, ahol elesett. Ez a hely jelenleg John Magart nevű egyén földje, a charlestoni Huger utca sarkán. Skelly, az angol hadsereg brigadérosa elismeréssel nyilatkozott a légióról: “Best cavalry the rebels ever had.* 1779 októberében Casimir Pulaski is elesett Savannah-nál és a Légió feloszlott. A LAUZUN HUSZÁROK Kovács ezredesen kívül sok más magyar hős harcolt Washington hadseregében. A francia hadsereg ROCHAMBEAU tábornok vezetése alatt segítette Washingtont 1776—1783-ban. A LAUZUN LÉGIÓ ennek a hadseregnek képezte egy részét és ebbe a légióba tartozott egy századnyi magyar huszár. Két magyar tisztet, akik ebben a légióban szolgáltak, nevükkel említ az amerikai történelem. A magyar huszár ismert jelenség volt Franciaországban. Nemcsak Mária Terézia osztrák-magyar királynő küldött magyar huszárokat XVI. Lajos francia királynak, Mongold L. a Magyar Haditörténelmi Közlemény 1894-ik évi kiadásában Írja “Magyar eredetű huszárezredek” címen, hogy Franciaországban négy huszárezredről tudunk: 1. Báró Rátkai ezrede 1720-ban, mely beolvadt a Bercsényi ezredbe. 2. Gróf Eszterházy ezrede 1735-ben. 3. Polareczky András ezred 1743-ban. 4. Gróf Eszterházy Bálint 1764-ben. Tehát Franciaországban a magyar huszárok ismeretesek voltak és mikor a franciák hadsereget küldtek Amerikába, magyar huszárok részét képezték ennek a hadseregnek. ROCHAMBEAU tábornok szervezte meg az első expeditionary hadsereget, melynek egyik része a LAUZUN LÉGIÓ volt. A Légió 600 gyalogosból és 300 lovasból állott, az utóbbiból 1 svadron huszár volt. 1 svadron létszáma 140—150 ember között váltakozott. Több történelemkutató határozottan kimondja, hogy a svadron huszár magyarokból állott. A következő idézet Thomas Balch “French in America During the War of Independence 1777—1783” cimü könyvébe. (Kiadva Philadelphiában, 1895- ben). “Amidőn LAUZUN herceg Szenegálból, egy rövid expedieióból visszatért, 1779-ben ki lett nevezve- ezredessé egy olyan alakulat fölé, amely MAGYAROKBÓL állott. Az ezred megszervezése folyamatban volt és Lauzun meg lett bizVa, hogy szervezzen egy Idegen Légiót, mely az ő, vagyis a Lauzuni herceg nevét fogja viselni. A Lauzun Légió rajta volt a 40 hajóból álló armadán, mely Amerikába jött.” Más bizonyíték is van, melyet dr. Pivány Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Akadémia 1926 október 4-iki ülésén említett meg, az Amerikai Magyar Történelmi Kapcsolatok címen elmondott beszédében: “Lauzun Idegen Légiójának lovassága egy svadron dzsidásból és egy svadron huszárból állott, melyek legénysége csakis külföldiekből lett összeállítva. Minthogy pedig akkor a francia szolgálatban levő huszárok csaknem kizárólag magyarok voltak s minthogy a királyné is, aki Lau- zunt pártfogolta, rendkívül szerette a magyar huszárokat, csaknem teljes bizonysággal állítható, hogy a Lauzun légiójába tartozó svadron huszár, vagyis tiszteken kívül 140 ember, magyar volt” POLARECZKY ÉS BENYOVSZKY Az amerikai történelem megemlékezik két magyar huszártisztről, akik a Lauzun Légióban szolgáltak. Az egyik Polareczky János volt, akinek nagyapja Polareczky Mátyás, Rákóczi Ferenc hadseregében, mint őrnagy szolgált. Polareczky Mátyás hősi halált halt a magyar függetlenségért vívott harcban, unokája a sors szeszélye folytán Amerikába került s az amerikai függetlenségért harcolt. A másik magyar huszártiszt: Benyovszky Fe- rencz, gróf Benyovszky Móricnak, az ismert magyar utazónak az öccse volt. Benyovszky végigharcolta a függetlenségi háborút és utána letelepedett Amerikában. Az amerikai történelemben megemlített ezen két magyar huszártisztet minden valószínűség szerint azért nevezték ki a Lauzun Légió huszár- csapata élére, mert a csapat magyarokból állott és. igy magyar vezetés alatt harcolhattak* A Lauzun Légió a függetlenségi háború utolsó Thursday, July 6, 1967 három évét végigharcolta a connecticuti és New York környéki csatáktól kezdve a virginiai York- town-i döntő ütközetig, a Rochambeau vezetése alatt álló francia hadsereg részeként. Yorktown-nál a Washington vezette amerikai hadsereg és a francia hadsereg Rochambeau-val az élén, egyesülten megtámadta és kemény harcok ban legyőzte Cornwallis tábornok angol hadseregét. Ez a győzelem döntő volt és az angol hadsereg letette a fegyvert. A fegyverletételnél a Lauzun huszárok diszőrségként állottak. A háború bevégzésével a Lauzun Légió visszatért Franciaországba, több magyar huszár kivételével, akik Amerikában maradtak, földet kaptak és itt letelepedtek. A Magyar Tudományos Akadémia történelmi osztálya nagyszabású munkába kezdett, hogy felkutassa á külföldre szakadt magyarság még eddig ismeretlenül maradt történetét. Ebben a munkában talán sikerülni fog a Lauzun huszárok egyes, névtelen hőseiről is, — akik oly bátran küzdöttek az amerikai függetlenség kivívásában — többet megtudnunk. Schafer Emil Gépi pszichiáter a lélekgyógyászaiban Az Oklahoma Egyetem orvostudományi intézetén robotpszichiátert szerkesztettek a nyugtalan páciensek lecsillapítására. Az elektronikus berendezés feladata volt kiprovokálni a betegnél, hogy kimondja, ami a szivét nyomja, s lehetővé tenni számára, hogy később eltöprenghessen azon, amit indulatában közölt. A készüléket dr. Louis West konstruálta; ötlete akkor támadt, amikor kollégája elmesélte, hogy egyik betege megnyugodott, miután visszajátszott neki egy előző konzultációról készült magnófelvételt. A készüléket külön szobába helyezték el. A belépő beteget a következő szavakkal fogadta: •— Fáradjon beljebb. Úgy! Tessék helyet foglalni! (Rövid szünet) — Kezdhetjük? Ha a beteg két percen belül nem válaszol, a gép ismét megszólal: — Mondott valamit? Miután a beteg beszélni kezd, s a gép magnetofonszalagra veszi a szöveget, időnként a következő tipusmondatokat mondja: — Szíveskedjék hangosabban beszélni! __Ne tessék üvöltözni velem, én csak egy egyszerű gép vagyok. — Álljunk csak meg egy pillanatra! Lesz szives megismételni, amit az imént mondott. Ez, utóbbi szöveget a gép akkor mondja be, ha a beteg szívverése panaszai előadása közben legalább tiz. százalékkal felgyorsul. (A mérést a mellére helyezett, és a gépi pszichiáterhez kapcsolt műszer végzi.) Az indulati kilengést, “a kiborulást” külön szalagra veszi fel, s a robot a felvétel eme részét a következő szöveg kíséretében játsza vissza a legközelebbi “konzultáció” alkalmával: — Legutóbbi beszélgetésünk bizonyos részei jelentősebbeknek tűnnek! A gép reális gyógyászati jelentőségéről nem szól a tudósítás. Annyi mindenesetre kiderül belőle, hogy kitünően kifigurázza a pszichiáterek sztereotipiáit, amelyek óhatatlanul kialakulnak, mihelyt egy jellegzetesen egyedi alkalmazható- ságu módszert futószalagon próbálnak hasznosítani. TÖMEGES HALPUSZTULÁS ÉS A TISZTÍTÓSZEREK Újabb vizsgálatokat végeztek annak felderítésére, hogyan és miért pusztulnak a halak a mosószerek, tisztítószerek által sznnyezett folyókban, Három amerikai egyetemi tanár szerint ennek magyarázata a következő: Már 0,5 milliomodrész- nyi tisztítószer 3—4 hét alatt elsorvasztja a halak Ízlelő- és szaglószervét. Ha a vízben 10 milliomod- rész tisztítószer van, a szagló- és izlelőszervek 3—6 óra alatt elpusztulnak. Az igy károsult szer- vü halak tiszta vízbe helyezve sem nyerik vissza szaglásukat és izérző képességüket. Az egészséges halak 50 cm távolságból észreveszik az élelmet, a tisztitószerektől szennyezett vízben élő vagy élt halak viszont csak 12 cm-ről, olykor ekkora távol-, ságból sem, ezért ez utóbbiak rosszabbul tápláltak lesznek, elgyengülnek és hamarosan elpusztulnak. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 20
