Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-05 / 40. szám

Thursday, October 5, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 NEWYORKI EMLÉKEK 6. Bolyongás a Times Square-en Meggyőződésem, hogy a Times Square csak éj­szaka érdekes igazán. Szándékosan irok szép he­lyett érdekes-t, mert tulajdonképpen a legjobb in­dulattal sem tudnám ráfogni erre a fénykeverékre, fényzuhatagra, hogy szép. Sokkal inkább fárasztó és érdekes, mert ez már igazi Amerika, valami olyan ezen a Földön, amit megismételni eddig még nem sikerült és bizonyára nem is fog sikerülni se­hol és senkinek. Mit is kezdhet egy magamfajta idegen ezen, a környéken? Még akkor is zavarban vagyok itt, amikor már megszokott útként járom naponta a 231st Streettől a subway végtelen útjait és valami megmagyarázhatatlan érzés vesz erőt rajtam, ami­kor a Times Square bűvös neve feltűnik szemem előtt a földalatti csarnok mennyezetére erősitett hatalmas táblán, vagy a csempézett oldalfalon ki­rakva. Kilépek a kocsiból és átengedem magam a tömeg sodrásának. Még mindig eltévedek: véletle­nül sem érkezem a felszínre kétszer egymás után ugyanazon utcasarkon. Ó ha végre egyszer megjegyezném már magam­nak, hogy amikor a tekervényesnek tűnő lépcső és folyosósoron át végülis a felszínre kerülök jobbra vagy balra van-e a Hudson, ha végre egyszer elér­keznék oda, hogy megspóroljam magamnak azt a gyaloglást, amit minden alkalommal megteszek amig legalább az egyik irányban eldöntőm, hogy East vagy West felé haladok-e? Többnyire azonban bőven van időm és minden különösebb célkitűzés nélkül egyszerűen csak él­vezem ezt a környéket. Figyelem az embereket, állok a kirakatok előtt, átszámítom forintra az ára­kat, megbámulom a hatalmas és mindennap soka­sodó “Sale” táblákat az óriási üvegablakok megett, és tűnődöm: mi lehet az oka annak, hogy mindig és mindenki kiárusit. Jó időbe kerül amig megol­dom a problémát és végignézem egy üzlet vajúdó halálát. Betérek egy-egy itteni filmszínházba és őszintén szólva bámulom ezt a különös közönséget, mely­nek tagjai válogatás nélkül nézik a drámát, komé­diát, muzsikát és operát, hideg fejjel és megszo­kottan ülnek a vérfagyasztó krimik előtt, fejük se rezzen az állandóan csőretöltött fegyverrel járó cowboyok, látványosan vetkőző bárhölgyek láttán és egykedvűen szemlélik a kétes értékű mulatók kevés cselekménnyel, de precíz lassúsággal mezte­lenre vetkőző leányait 75 centjükért. [márki kálmánI SZAVAL HANGLEMEZEN! f | Petőfi Sándor..............A XIX. század költői ( | Vörösmarty Mihály................. A vén cigány \ | Kiss József .......................................... Tüzek j | Babies Mihály............................Husvét előtt { • József Attila ......................A város peremén $ i Ady Endre..................................Az ős kaján 2 I Edgar Allan Poe .............................. A holló \ Illyés Gyula ...................................... Bartók cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és ! mély átérzéssel. Eredeti ár $5.00 \ ( Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- 5 ! dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb kará- $ t csonyi ajándékra még csak gondolni sem J ! lehet. I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! I (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] \ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] I Mitzvah.-torták. — Postán szállítunk az ország 1 1 minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva /WWMVWVVWWWWUVWWWUWMUWMIIWMWr Hamarosan megállapítom, hogy itt egészen más rendjük van a moziknak, mint mifelénk. Tudomá­sul veszem, hogy ezekben a mozikban senki sem pisszeg, ha éppen enni vagy inni támad kedvem, vagy ha lábamat az előttem ülő vendég székének támlájára teszem. Az udvarias idegen békéjével tűröm, hogy a mel­lettem ülő kedves vendég — aki mellesleg megle­hetősen italszagot áraszt — a fülembe horkoljon, hanem amikor a széksorok közt feltűnő rendőr nagy zseblámpájával engem sem kiméivé sorra a vendégek arcába világit, ez már kihoz a sodromból. Ám a java csak ezután következik: a világitós rend­őr után vagy hat—nyolc detektiv-féle rohanja meg a nézőteret és egykedvűen horkoló szomszédomat válogatott kifejezésekkel invitálta a tágasabb kül­világba, miközben a mondottaknak néhány jól irá­nyított és jól időzített csapással is súlyt adnak. A nézősereg pedig mintha ez lenne a világ leg­természetesebb dolga zavartalanul nézi a filmet, egykedvűen rágcsálja a perecet, vagy kanalazza ice krémjét. Senkinek nem jut eszébe a sértett vé­delmére kelni, megtudakolni mit vétett a szeren­csétlen. Igen. Itt tudomásul kell venni, hogy min­denkinek egyéni élete van és senkit nem érdekel mi történik a másikkal, ha mindjárt az orra előtt verik is agyon. A filmszínházból kijövet tovább hullámzóm a tö­meggel. Természetesen bevetődöm néhány könyves boltba is a környéken. Ismét valami olyan, ami csak itt, csak New Yorkban található. Egy darabig elturkálgatok a válogatott és használt, ezerféle áru és minőségű “művészi” folyóiratok között és meg­kísérlem leolvasni a vásárló közönség arcáról: mi az ami ide vezeti őket, a sokszor egészen jól öltö­zött és bizonyára rendezett életet élő férfiakat és nőket, fiatalokat és öregeket? Hátul az üzlet mélyén bukkanok rá az engem ér­deklő tudományos folyóiratokra, melyek mérhetet­len rendetlenségben toronymagasan sorakoznak a földtől a mennyezetig. Amikor megunom a környéket visszasétálok a Broadwayig és újra megkezdem tekervényes uta­mat a különféle subway emeletek között, hogy né­hány megállóval távolabb a felszínre lépve egy újabb városrésszel ismerkedjek. Belépek az üzletekbe és tanácstalanul mérege­tem az árucikkeket, válogatom a képes levelezőla­pokat, könyveket, vagy éppen az egyébként is csak 7—8 dollárt érő de 14-re tartott zsebrádiót alku­szom le sikeresen az éi'tékére. Hetek telnek bele, amig rájövök, hogy idegen kiejtésem révén az első pillanatban alkalmas egyén lehetek a lelketlen kereskedők számára és némi haszonnal kívánják rámsózni a kisebb nagyobb árucikkeket. Egy he­lyütt a kirakatban 15 dollárra hirdetett kis rádiót elemmel és egyéb szerelvényekkel együtt 24 dol­lárért kívánják megvetetni velem. Vásárolni nem szabad egyedül ezen a környéken *— vonom le a következtetést. Azt hiszem igazam van. De számom­ra ez is, mint minden újdonság és önfeledten ve­tem bele magam New York hétköznapjaiba. Felszállók — vagy inkább leszállók — egy föld­alattira. Már vagy 10 megállót is robogunk, amikor idegennek tűnnek a megállók. Hamarosan rájövök: alaposan eltévedtem. Kezdődik a kálvária: fel az utcára, le a másik oldalon és még mindig bizony­talan érzésekkel indulás az ellenkező irányba. De vajon hová jutok, nem ágazik-e el ez a vonal? Sze­rencsére a Times Square mindig kisegít és vala­hogy mindig eljutok ehhez a háromszögszerüen ki­szélesedő területhez, a “A Világ Keresztutjához”. így bolyongok Manhattan közepén, a Times Square peremén. Minden pillanat uj élményt ad. Egy mélyen árkádositott kapu alatt valaki ma­gánhangversenyt rendez. Már jókora tömeg áll körülötte. Egyesek biztatják, mások “stupid”-ot ki­áltanak felé. Az odasereglett rendőrségnek viszont csupán annyi a kérése, hogy a hallgatóság ne zár­ja el a közlekedés elől az utat. Egyszerre élő hirdető tábla jön felém: mellén és hátán nagy földig érő reklámot cipel valaki. A táblán mindössze ennyi áll: “CHRIST IS THE ANSWER” — Krisztus a felelet. Én nem tudom felmérni ennek a városnak és ennek a környéknek a vallási érzelmeit, de gondolkodóba esem: vajon van-e a roppant emberhullámban, aki számára je­lenthet valamit ez az élő hithirdető? és egyáltalán mi értelme és mi célja lehet e tábla hordozójának? Megint egy olyan kérdés, amelyre azt hiszem csak az tud pontosan válaszolni, aki néhány évet eltölt e különös világban. Broadwayi sétám végén nap mint nap holtfárad- tan támolygok haza. Az esti vagy késő délutáni órákban átkönyökölök a Hudsonra néző balkon korlátján, és eltűnődve kérdem újra és újra: mi­féle város ez? Kavargó gondolataim lassan rende­ződnek és a választ valahogy igy foglalom össze magamban: Uj Bábel ez, biblikus varázslat hol nesztelen suhan a gazdag szegénység, és halvány reménye egy tágasabb világnak: az égbolt, — itt csak tenyérnyi kékség. Itt más az élet, és más a lépés. Fényt kutatva és Napot keresve százezernyi utcák mélyén az Ember áll már kanyonná meredve. Itt az ősi helyett, ha el jő az este | uj Hold táncol a csúcsok szegélyén: hideg fénnyalábok szines keresztje ^ villog a Broadway-i éjszaka mélyén. < (Folytatjuk) Végre-valahára már másra is gondolnak a tudó­sok, nemcsak az atombombára, meg a Holdba me­netelre. Most egy drága, kedves, aranyos ember, Professzor Meredith Thring ránk is gondolt. Ez a kedves ember Londonban lakik és most a világ legújabb, legfontosabb találmányán dolgo­zik. Már majdnem kész van, csak még egy pár ki­sebb dolog és vagy 3 millió dollár kell hozzá. Ezt a pár csekélységet remélem rövidesen megszerzi és akkor igazán szép lesz az élete millió és millió háziasszonynak, velem együtt. Hogy miről is van szó? Hát nem kevesebbről, mint arról, hogy ez a kedves professzor egy robo­ton dolgozik. Ez a robot a háztartási munkát fogja elvégezni. Olyan tökéletes lesz, hogy a háziasszony minden munkáját el fogja tudni végezni. Már előre meg is mondta a professzor, a drága, hogy miket fog tudni az uj robot: • Letakaritja az asztalt és elmossa az edényt. • Kisepreget és porszivózik. • Beveti az ágyakat reggel és megveti este. ’ • Fel- és le fog menni a lépcsőn. • Kiteregeti a ruhát (amit a mosógép kimosott). Sok minden egyebet is, amit a professzor még nem akar elárulni. Már a kezei és a lábai meg vannak, most még a szemén és az ujjai érzékenységén dolgozik. Azon­kívül egy kis memoria — vagyis emlékezési gépe­zetet is tesznek bele. Nem fog többe kerülni, mint egy kis automobil. Nehezen tudom kivárni, amig elkészül ez a gyö­nyörűség, mert már nekem tegnap is igen jó lett volna. Nálam vacsorázott a három unokám és ami­kor elmentek, körülnéztem a lakásban és bizony jó lett volna, ha egy robot helyre rakja a bútoro­kat, elmossa az edényt, összesepri a lehullott mor­zsákat, utána megágyaz és miután egész nap sütöt- tem-főztem, bizony jó lett volna, ha megveti az ágyat, szépen levetkőztet és betesz az ágyba. Még ringatni se kellett volna. ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: [ Angol-magyar és magyar angol \ ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 ! és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető ! a Magyar szó Kiadóhivatalában, ! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 [ cimen IWWWWWWWWWHMWWWWWWft «.WM : APRÓSÁGOK : ► 7 < ► Kovács Erzsi rovata <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents