Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-21 / 38. szám
Thursday, September 21, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A VEGYIPAR A háború után nemcsak a lerombolt üzemek épültek újjá, hanem egy teljesen uj, a korszerű követelményeknek megfelelő modern vegyipar született. 1938-tól 1960-ig a vegyipari termelés hatszorosára növekedett, jelenleg pedig hússzor annyi terméket bocsát ki az iparág, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ezt az impozáns fejlődést természetesen csak nagy anyagi áldozattal lehetett biztositani. 1950 és 1960 között évente átlag egymilliárd forintot ruháztak be az iparágban és ennek nyomán húsz korszerű vegyiüzem került tető alá. 1961 és 1965 között már minden évben elérte a kétmilliárd forintot a beruházás értéke, s igy ebben az időszakban 33 uj vegyészeti gyárat avathattak fel. A korszerű vegyipar egész körzetei akalkultak ki Magyarországon. A vegyipar központja Budapest, ide összpontosul a gumiipar, a gyógyszer- a háztartási és a kozmetikai vegyészet túlnyomóan nagy többsége. Az iparág másik nagy körzete a Dunántúlon található. A Duna mentén Almásfüzitőn, Szőnyben, Százhalombattán épült olajfinomitó állomás. A Pahnonföld szénvagyonára telepítették a dorogi, a peremartoni, a papkeszi, a várpalotai, a péti, a balatonfiizfői vegyiüzemeket is. Az üzemek sokasága is magyarázza, hogy miért Veszprém városában helyezték el a Vegyipari Egyetemet és a Nehézvegyipari Kutató Intézetet. A harmadik nagy vegyipari bázis Borsod megyében alakult ki. A Sajó völgyének nagy üzemóriása, a Borsodi Vegyikombinát nitrogén műtrágya és PVC termékeivel tette ismertté nevét. A megyéhez tartozik a Tiszaszederkényben felépített Tiszai Vegyi Kombinát, amelynek modern üzemei nagymennyiségű nitrogén műtrágyát és lakkfestéket bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére. A következő vegyipari g*óc Hajdú megyében formálódik. Debrecenben a Biogál Gyógyszervegyészeti Gyár reprezentálja a vegyipart, termékei, a legkorszerűbb antibiotikumok, máris messzeföldön keresettek. Ehhez a körzethez sorolhatjuk a tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti üzemet is. A Tisza középső szakaszán, Szolnokon is megtelepedett a vegyipar. A Tiszamenti Vegyiművek kénsavat és szuperfoszfát termel. Ez a körzet dél felé terjeszkedik, és ha figyelembe vesszük a Szegedre telepített uj gumigyárat s az erre a körzetre tervezett uj vegyipari üzemeket, akkor megállapítható, hogy a Tisza vonalán végig összefüggő vegyipari lánc alakul ki. A kemizálás hatása Természetesen, a vegyészeti ipartelepek üzembe lépése nagymértékben kihatott a népgazdaság egészére. Köztudott, hogy Magyarországon milyen nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelésnek. Abban,hogy 1966-ban a hektái'onkénti búzatermés 21.6, a burgonya 122.8, a cukorrépa 330.6, a takarmányrépa 373.7 mázsára emelkedett, nagy része volt a műtrágya, a növényvédő és gyomirtószer termelés és felhasználás gyors- ütemű növekedésének. A háború előtt egy hektár szántóra (hatóanyagban számítva) 2.3 kilogramm, 1950-ben 6.4, 1960-ban 31.5, tavaly pedig már 76 kilogramm műtrágya jutott. Ezzel Magyarország a statisztikában a sereghajtók közül azoknak az országoknak a sorába került, amelyeknek a mező- gazdasága közepes adagu műtrágyát használ. A vegyipar fejlesztése különösen nagy hatással volt a gyógyszerkészitésre. A háború előtti utolsó békeévben a gyógyszeripar 17 millió pengő értékű terméket állított elő, most pedig ennek az ötvenszeresét. Érdemes megemlíteni, hogy amig az egész magyar vegyipar termelése 0.3—05 száELÖZETES JELENTÉS! Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága, a Magyar Társaskörrel együtt sajtóbazárt rendez december 3-án, vasárnap egész nap a Yorkville Temple 157 East 86th Street alatti helyiségében. Szerezze be karácsonyi ajándékait a bazáron. zalékát adja, addig a gyógyszeriparé a világ ösz- szes gyógyszertermelésének 1.25 százalékát. A gyógyszergyártás a világranglista 11—12-ik, a gyógyszerexport a 7-ik helyen áll. A termelés exporthányada álapján a magyar gyógyszeripar Svájc és Hollandia után harmadik a világranglistán. Ez az iparág jelenleg is körülbelül 15 világ- szabadalmat jelentő gyógyszerkülönlegességet állít elő. A műanyag- és a müszál-készités ütemének növekedése is figyelemreméltó. A müanyagtermelés öt év alatt meghároms zorozódott, s jelenleg 30.000 tonna körül van. Ezen belül évente 6,000 tonna PVC-port állítanak elő. A vegyi-szálból az évi termelés 8,000 tonna körül mozog. Itt említjük meg, hogy az utóbbi öt évben a gépkoesi- abroncs-termelés évi 300,000 darabról 600,000-re emelkedett, a szappan- és a mosószer-termelés megkétszereződött, a lakkfestékgyártás pedik 61 százalékkal nőtt. Az import egyhatoda vegyianyag A hatalmas beruházások révén az egész népgazdaságban talán a legdinamikusabban a vegyipar fejlődött. Ennek hatására az 1960. évi 6—8 %-al szemben jelenleg már 9 % az iparból való részesedés aránya. A fiatal iparág ma gazdaságossága révén nagy hasznot hajt az egész nemzetgazdaságnak. A legutóbbi öt évben mintegy 12 milliárd forintot fordítottak vegyipari beruházásra, az iparág pedig 28 milliárdot adott a népgazdaságnak. Még szembetűnőbb a hasznosság, ha a gyógyszeripart vizsgáljuk. A gyógyszer- iparra költött 1.7 milliárd forint 11 milliárdot hozott, azaz a befektetés hatszorosan térült meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a vegyipari export öt év alatt szinte megnégyszereződött és értékben ma már annyi, mint a hiradástechnikáé és a műszeriparé együttvéve, akkor látható ennek az ifjú iparágnak külkereskedelmi fontossága is. A nagyszerű eredmények azonban nem takarják el a gondokat, a problémákat. Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy a jelenlegi vegyipari termékszükséglet jelentős részét hazai gyártás hiányában importálni kell. Az egész ország importjának egyhatodát ma még vegyianyagok alkotják. Jelenleg évente midössze 60,000 tonna műanyagot használnak fel — ez a mennyiség messze elmarad az igényektől —, ugyanakkor a belső termelés még csak 30,000 tonna. A vegyiszál-igény 37,000 Ionná, a hazai termelés pedig még nem érte el a 10.000 tonnát sem. A mezőgazdaság növényvédőszer szükségletét pedig csak 50—60 százalékban képes a hazai vegyipar kielégíteni. A műtrágya- gyártást is tovább kell bővíteni. A fejlesztés terve Elkészült és már folyik a vegyipar 1970-ig terjedő nagyszabású tervének végrehajtása. Ezekben az esztendőkben előtérbe kerül a műtrágya-, a műanyag- és a müszálgyártás fejlesztése. A vegyipari beruházásoknak kétharmadát erre a célra fordítják. A műtrágyagyártás 1970-re, hatóanyagban számolva eléri az évi 560,000 tonnát, tehát csaknem megkétszereződik. Bővül egyben a választékuk is. A műanyag-termelés kapacitása 60.000 tonnával bővül majd. A hőre lágyuló, korszerű műanyagok termelése fokozódik elsősorban. A PVC termelés a jelenlegi 6,000 tonnáról 1970- re 30—32 ezer tonnára nő. Üzembe helyeznek egy 24,000 tonna kapacitású polietilén-készítő üzemet is. Növekszik a poliuretánhab, epoxigyanta termelése is. Jelentősen bővül a müanyagfel- dolgozó ipar: a jelenlegi 15,000 tonnáról 70,000 tonnára növekszik termelése, mindenekelőtt azzal, hogy Debrecenben uj müanvagfeldolgozó gyár épül. A tervek előírják, hogy 1970-ben 40,000 tonna vegyiszálat kell előállítani, poliamid selyemből 3.000 tonnát. Polipropilénből 2,500 tonna lesz a termelés. Nagy összegeket fordítanak a gyógyszergyárak teljes rekonstrukciójára, jelentősen kibővül az összes műtrágya-gyár és mindezek eredményeként 1970-ig mintegy 55—60 százalékkal nő a vegyipar termelése és 1970-ben az iparon belüli részesedése már 11 százalék lesz. Testvéri találkozó 53 év múltán Megható testvéri találkozó színhelye volt nemrég Zalaegerszeg. Vincenzo Senatore egykor olasz közkatona, aki 1916-ban hadifogolyként került Magyarországra, s azóta is itt él, 53 év után itt találkozott öccsével, Gerardoval. A két testvér több mint fél évszázadon át nem tudott egymásról, s a “Vie Nuove” cimü olasz képeslap és az MTI segítségével kutatták fel egymást. Mennyit ér egy magyar ló? A lóállomány csökkenése világjelenség, mindössze 61 millió a derék négylábúak száma a föld*- golyón. Magyarországon 1935-ben még 886,000 lovat számláltak. A háború végére 300,000 maradt. 1958-ban már újra 717,000 ló volt az országban, de jelenleg már csak 286,000 a lóállomány. A mezőgazdaságban a gépi vonóerő már pótolja ugyan a csökkenést, a lóállomány azonban még hasznos kiegészítője a gépeknek, főként a gazdaságok megnövekedett szállítási feladataiban s olykor a talajmunkákban is. Uj, gyorsan fejlődő ága a lótenyésztésnek világviszonylatban és az óhazában is a versenyló- és a sportlótenyésztés, a pesti lóverseny egyébként az idén jubilál: 140 éve nyitották meg a pesti galopp-pályát Széchenyi István kezdeményezésére. A lovaglás a sportban, a turisztikában és az idegenforgalomban is növekvő népszerűségnek örvend. Az országban jelenleg 32 lovas szakosztály működik. A Lótenyésztési Igazgatóság, az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hivatal tavaly_16 külföldi csoportnak szervezett tavaszi, nyári és őszi lovas túrákat a Balaton körül, a Mátrában és a Bükkben, a Gemenci erdő vidékén és az idén tavasszal először a Duna-kanyarban. A verseny- és sportlovakat, a hires lipicai, arab és nónius lovakat az ország húsz ménesében tenyésztik, nevelik. A magyar telivér és ügető versenylovak a legutóbbi években sok nemzetközi versenyen értek el szép eredményeket. Legutóbb junius 4-én, a 99. osztrák derbyn, az erős nemzetközi mezőnyben két magyar versenyló nyerte az első és a második dijat. Az ilyen eredményeknek is köszönhető, hogy tavaly a ménesekből 340 sport- és hátaslovat exportáltak, átlagosan egy személygépkocsi árárért. Exportálnak mintegy 5,000 munkalovat is. Növelhető lenne az előnyös export, de ahhoz jelenleg kevés a ló. Magyar rozs Mexikóban Valamikor a szegények kenyere volt a rozskenyér, ma inkább delikatesznek számit az óhazában* Falun nem is nagyon sütik már, csak a nagyobb városokban kapható, ahol különösen a gyengébb gyomru, de a jó reggelit szerető emberek között népszerű. A vaj ugyanis rozskenyérre kenve akár- diétás kosztnak is elmegy, s reggelire a legizlete- sebb. A rozs megterem a rosszminőségü homokon is, de meglehetősen gyengén fizet. A magyar növénynemesitő munka egyik nagy eredménye a kitűnő minőségű, a rossz időjárást tűrő és mégis jó termő úgynevezett lovászpatonai rozs, amely immár nemzetközi hírnévre tett szert. Legutóbb Mexikóból rendeltek belőle magot. A mexikói állami kísérleti telepek az ország északkeleti részein szándékoznak meghonosítani ezt az értékes gabonát. * MEGTALÁLTÁK AZ EGRI VÁR középkori gótikus toronykapuját, amelyet a századok folyamán betemetett a föld. Százezer köbméter földet kell eltávolítani, hogy a legendáshírű egri vár disz- bejáratát kiszabadítsák. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel küldök megújításra $..................-t. Név:..................................................................... | Cim: .......................................................................| Város:..........................................Állam:..............J Zip Code .............. I---------------------- J-jT~ ^
