Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-14 / 37. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 14, 1967 EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, FELADATOK... Részletek Lusztig Imre szerkesztőnek az Amerikai Magyar Szó 1966—67-es évi beszámolójából ('Befejező közlemény) Elvi alapon kezeltük a kérdést A közel-keleti kérdést, mint minden más eseményt, nem vallási, nem faji, nem nemzeti, hanem osztály-alapon ítéltük meg. Úgy véltük és véljük most is, hogy a gyarmati elnyomás alól felszabaduló arab államok, Szíriával az élükön, haladó erőt képviselnek, melyek harcban állnak az amerikai az angol és a többi olaj trösztökkel. Ezzel szemben az izraeli kormány az amerikai olajtársaságok csatlósa szerepét tölti be: ahelyett, hogy együttműködne az arab államokkal és velük együtt segítene megoldani az arab menekültek problémáját és elősegítené az arab nép méltányos törekvéseit, a sziriai kormány megdöntését és Izrael határainak kiterjesztését tűzte ki célul, az arab államok rovására. Támogajuk Izrael létjogosultságát, ellenezzük az arab politikusok azon nyilatkozatait, melyek Izrael likvidálását hangoztatják. Itt csak arról van szó, hogy Izrael vagy mint az amerikai kapitalizmus, imperializmus csatlósa működik, vagy népének érdekeit szem előtt tartva, a társadalmi újítás mesgyéjét követő arab államokkal működik együtt, mind saját népe, mind az arab nép érdekében. Ha Izrael kormánya az előbbi utat választja, úgy az az öngyilkossághoz vezet, de ha a második utón halad, akkor szebb, boldogabb életet biztosit népe részére. Nagy türelemmel hallgattuk meg olvasóink kritikáit, de ebben a kérdésben, mint minden más elvi kérdésben, ragaszkodtunk ahhoz, hogy az 'Amerikai Magyar Szó a haladószellemü erők oldalán álljon. Fel kell számolni a vietnami háborút U Thant, az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtitkára a Kvékerek nemrég megtartott konvencióján kijelentette: “A vietnami háborúra nem szabad úgy tekinteni, mint a kommunizmus elleni szent háborúra. A vietnami nép szabadságáért, önállóságáért, függetlenségéért harcol.” Az amerikai nép ellenzi a vietnami háborút Az amerikai bankárok szószólója, a Wall Street Journal 1967 jul. 12-i számában részletes jelentést adott Dodge City, Kansas lakosainak háborúellenességéről. Amikor a lap rámutatott arra, hogy e tipikus amerikai város lakosai ellenzik a vietnami háborút, akkor az átlag amerikai véleményét tükrözte vissza. Az amerikai iparfejedelmek szószólója, a N. Y. Times vezércikk-sorozatban követelte Észak-Viet- nem bombázásának beszüntetését, a háború tárgyalások utján való felszámolását. J. W. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke ezt mondta: “A háború felfokozása veszélyes és esztelen.” Mike Mansfield, a szenátus demokrata többségének vezetője igy nyilatkozott: “Ellenzem újabb amerikai csapatok Vietnamba szállítását. Utat kell találni a háború tárgyalások utján való felszámolására.” Charles H. Percy, Illinois állam rep. szenátora igy szólt: “Hogyan szeretnők mi azt, ha a kínaiak Mexikót bombáznák, tiz mérföldre a mi határunktól? Véget kell vetni a vietnami vérontásnak.” Dr. Rév. Martin Luther King, Jr. igy nyilatkozott: “Két háborút folytatunk. Mindkettőt elveszítjük. Hazánk érdeke megkívánja, hogy azonnal véget kell vetni az erkölcstelen, gyalázatos, törvénytelen vietnami háborúnak és minden erőt, energiát és értéket a nyomor felszámolására kell fordítani.” A “Peace Corps” 800 volt alkalmazottja szervezetten harcol a vietnami háború befejezéséért. Johnson elnök népszerűsége a legalacsonyabb fokra süllyedt. Mindez bizonyítja, hogy az amerikai nép nem támogatja Johnson vietnami politikáját. Az amerikai nép békét akar. Az Amerikai Magyar Szó az egyetlen amerikai magyar lap, amely az amerikai nép Oldalán áll a háború és béke kérdésében. Az AMSZ büszkén hirdeti és követeli: ^ Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését. V Béketárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel. A vietnami háború haladéktalan felszámolását. v* Az amerikai hadsereg visszavonását. Erjedés az amerikai magyarok soraiban Az amerikai magyarság táborában mélyenszán- tó erjedési folyamatot észlelhettünk az elmúlt esztendőben. E folyamat többféle félre nem érthető módon nyilvánult meg. Az amerikai magyarok ezrei nagy élvezettel és felemelő érzéssel hallgatták s nézték meg az óhazából idelátogató zenészeket, gyermekkórust, a Nemzeti Táncegyüttes,—az amerikai magyar emigráció reakciós, óhazaellenes vezetőségének minden erőfeszítése ellenére. Amikor az amerikai magyarok tízezrei hátat fordítottak a reakciós Béky Zoltá- néknak és társaiknak, akkor bebizonyították a magyar kultúra iránti tiszteletüket. Mikor az Amerikai Magyar Szövetség, idei márciusi vezetőségi gyűlésén határozati javaslatot fogadott el, amelyben meg akarta tiltani az amerikai magyaroknak, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak fenn a magyar “kommunista kormány- nyál”, akkor ahelyett, hogy megfélemlítették volna az amerikai magyarságot, amint azt ők eredetileg elképzelték, szakadást idéztek elő saját soraikban. A szakadás két okra vezethető vissza: Azok, akik ellenezték Béky ur és társai jogfosztó, óhazaellenes ajánlatát, ezt egyrészt gazdasági megfontolásból tették, másrészt azért, mert belátták, hogy az amerikai magyarok egyre nagyobb száma néz rokonszenvvel az óhazai honfitársaik, hazát építő, sikeres, nagy erőfeszítéseire. Ez az óhaza iránti rokonszenv él és erősödik az amerikai magyar egyházak és szervezetek tagságában. Az amerikai magyaroknak ezt az óhazai testvérek iránti jóindulatát kell nekünk szervezeti formába önteni egy Amerikai Magyar Baráti Szövetség megalapozásával. Az Amerikai Magyar Szó és az '56-osok Több mint 30,000 fiatal magyar jött az Egyesült Államokba az 1956-os forrongások idején. Ezeknek egy része azóta már visszatért az óhazába, legtöbben azonban itt telepedtek le, családot alapítottak és az uj haza állampolgáraként élnek. Felmerül a kérdés: milyen viszony van az ’56-- osok és az Amerikai Magyar Szó között? Válaszunk: az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető' Bizottsága baráti, honfitársi viszonyt óhajt teremteni minden olyan '56-os magyarral, aki tisztességes munkával keresi meg a kenyerét. Több ezren ezek közül ellátogattak az utóbbi években az óhazába. Látogatásuk alkalmával meggyőződtek az ország iparának és mezőgazdaságának fellendüléséről, a kultúra virágzásáról, a magyar nép életnívójának rohamos és állandó emelkedéséről. Az ’56-os magyarokat ezer szál fűzi az óhazához. Szülők, testvérek, rokonok, barátok, ismerősök, gyermekkori emlékek, a magyar életmód. A hazalátogatók száma az évek folyamán csak növekszik, az óhaza iránti vágy és szeretet egyre jobban áthatja az ’56-osok lelkét és mindez megalapozza azt, hogy köztük és a haladó szellemben irt Amerikai Magyar Szó között barátságos, honfitársi viszony fejlődjön ki. E viszony kifejlődése kölcsönösen előnyös. Úgy látjuk, hogy az ’56-osoknak szükségük van olyan lapra, melyből értesülnek — többek között — az óhazában történt eseményekről, fogadott hazájuk problémáiról. Az Amerikai Magyar Szónak pedig érdeke, hogy az ’56-osok az olvasótáborhoz csatlakozzanak. Az Ügyvezető Bizottság minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy az ’56-osok soraiból uj olvasókat szerezzen* a lap részére. Gyarapszik az Amerikai Magyar Szó olvasótábora Az elmúlt esztendőben, 1966 szeptemberétől 1967 szeptemberéig 194 egyéves és 219 három hónapos uj olvasóval növekedett táborunk. Ezt az eredményt kétféleképpen lehet felmémL Mondhatjuk, hogy kis eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy 750,000 magyar él az Egyesült Államokban, de ha az eredményt az elmúlt évekhez viszonyítjuk, akkor lényeges változást látunk. E számok magukban nem vetnek világosságot az elért eredményekre. Hogy csak egy példát említsünk: New Jersey államban uj előfizetőket szereztünk a következő városokban és falvakban: Ste- wartsville, Woodbridge, E. Orange, Roebling. Trenton, Atlantic City, Philipsburg, Bordentown, Toms River, Bernards vilié, Stirling, Frenchtown, Perth Amboy, stb. így már kissé tisztább képet kapunk arról, hogy egyre több helyen, több magyarlakta városban és faluban olvassák az Amerikai Magyar Szót. Az A. M. SZ. uj előfizetőinek nagy része egyik, vágj7 másik egyházhoz tartozik, egyik vagy másik amerikai magyar szervezet tagja. Az uj olvasók érintkeznek többszáz, sőt többezer olyan honfitárssal, akik még nem olvassák lapunkat, vagy akiknek tudomásuk sincs a lap létezéséről. Az uj olvasók révén el kell juttatni lapunkat sokszáz, sokezer amerikai magyarhoz. Az elmúlt évi előfizetési kampány eredménye azt mutatja, hogy lehet lapunkat sikerrel terjeszteni, lehet uj előfizetőket szerezni, lehet az Amerikai Magyar Szót az amerikai összmagyarság szószólójává tenni. Az országos konferencia elismeréssel tekinti az elmúlt évi uj előfizető-szerző tevékenykedést és utasítja az Ügyvezető Bizottságot, hogy a jövő esztendőben hasonló, vagy még ennél is nagyobb méretű kampányt szervezzen az olvasótábor növelésére. Nagy feladatok várnak megoldásra Az előttünk álló 1968-as év nagy feladatokat tár elénk. Az amerikai monopóliumok és militaristák együttese folytatja a vietnami nép elleni piszkos háborút. Ez az amerikai agresszió, az amerikai népnek egyre több emberáldozatot és egyre nagyobb anyagi megterheltetést jelent. Nincs pénz lakások, utak, kórházak, könvvtái*ak építésére, mert minden pénz a vietnami háborúra kell. Nincs pénz a nagyvárosok mérgezett levegőjének megtisztítására, az ország folyói és tavai szennyes vizeinek megtisztítására, a gettók felszámolására, a tanítók és más közalkalmazottak jobb fizetésére, mert kell a pénz a vietnami háborúra. Az amerikai nép adója állandóan növekszik, az élelmiszer- árak emelkednek, emelik a lakbért, a közlekedési viteldijat; leszorítják az amerikai életszínvonalat — mert kell a pénz a vietnami embertelen, piszkos hadjáratra. Az ország lelkiismerete megkívánja a vietnami háború azonnali felszámolását. Az amerikai nép legelemibb érdeke az amerikai csapatok Vietnamból való visszavonása. Lapunk elvi alapon, kezdettől fogva ezt javasolta, ezt követelte és ezen álláspontunkat mindaddig fenntartjuk, amig az amerikai nép kényszeríti a Johnson kormányt a vietnami háború tárgyalások utján való felszámolására. 1968 az elnökválasztás éve Ha Johnson nem számolja fel a vietnami háborút az 1968-as választásokig, akkor az amerikai nép felszámolja Johnson elnököt és helyébe olyan elnököt választ, aki végrehajta az amerikai nÓP akaratát: véget vet a vietnami háborúnak. Mint a múltban, úgy a jövőben is harcolunk: V A szövetségi nyugdíj 100 százalékos fölemeléséért. ' :. v* A Medicare és Medicaid törvények módosi- tásáért. A munkások adóterhének csökkentéséért. v* Magasabb munkabérért, rövidebb munkaidőért, előnyösebb munkaviszonyokért. A közszükségleti cikkek árának csökkentéséért. ^ A néger nép egyenjogúságáért. e" Az amerikai alkotmányban lefektetett jogaink megvédéséért. v" Az amerikai-magyar barátságért. j«" A békéért Mindez nemcsak az amerikai magyarok, hanem általában az amerikai nép érdekét szolgálja. E program életbeléptetését úgy tudjuk leghatható- sabban előmozdítani, ha terjesztjük lapunkat, az Amerikai Magyar Szót. Az elmúlt évben elért eredmények csak a kezdet kezdetét jelentik. Ez évben meg kell sokszorozni a múlt év eredményeit.
