Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-07 / 36. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 7, 1967 EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, FELADATOK... Részletek Lusztig Imre szerkesztőnek az Amerikai Magyar Szó 1966—67-es évi beszámolójából 1967 lapunk 65. jubileumi éve. Ez az év mindez ideig- úgy nemzetközi, mint hazai vonatkozásban eseménydus volt. Lapunk vezérvonalát a mai társadalmi rendszer igazságtalanságainak kipellen- gérezése, a nép érdekében folytatott küzdelmek előmozdítása, az óhazában épülő szocialista rendszer eredményeinek közlése, az óhazai és az idevándorolt magyarok közti barátság kimélyitése, a nemzetközi események osztályszempontból való fölmérése és végül a vietnami háború elleni és a békéért folytatott harc felfokozása határozta meg\ Nagyon nehéz 12 oldalas lapot szerkeszteni Lapunk legtöbbször heti 12 oldalas terjedelemben jelenik meg. 12 oldalas jó, tartalmas, nívós lapot sokkal nehezebb szerkeszteni, mint 16 oldalast. Megnehezíti a jó lap kiadását az is, hogy csak egy és egy negyed nyomdásszal dolgozunk, ami többek közt azt jelenti, hogy előre kell szedni és amikor a hét végén a fontos események feltornyo- sulnak már nagyon kevés hely marad a lapban. (Ez a magyarázata annak, hogy több eseményt vagy késve, vagy nagyon szűk szavakkal közlünk. Ezt a hiányosságot úgy próbáltuk helyrehozni, hogy a fontosabb eseményeket vezércikk, vagy u. n. “színes” cikk formájában dolgoztuk fel. Nagy gondot fordított a szerkesztőség a nyugdíj, a Medicare és az általános társadalombiztosítási kérdésekre. Nagy közkedveltségnek örvend az óhazai hírek oldala is és ezért próbáltuk ezt lapunkban hétről-hétre fenntartani. A nécyjr nép harcáról A 20 milliós néger nép nyomora az ország egyik legégetőbb problémája. Az AMSZ beszámolt a néger nép hősies harcairól és kihangsúlyozta, hogy az ő érdekükben folytatott küzdelem győzelemre Vitele az EGÉSZ AMERIKAI NÉP ÉRDEKE. A néger nép egyenjogúsága a déli államokban lehetővé tenné haladó szellemű képviselők és szenátorok megválasztását. Megváltozna a szövetségi törvényhozó testület összetétele és ez lehetővé tenné olyan törvények beiktatását, melyek a nép és nem a monopóliumok érdekét szolgálják. A néger nép félreérthetetlenül tudomására adta a mai rendszer urainak: nem vagyunk hajlandók továbbra is nyomorban élni. Nem elégszünk meg látszólagos engedményekkel, mint pl. egy iskola itt, egy uszoda ott, egy uj lakástömb amott. A néger nép jogos felháborodását csupán alapvető változást eredményező programmal lehet le- csititani. Ezért helyeseljük és támogatjuk Rév. Martin Luther Kong, Jr. javaslatát: “Meg kell bénítani a nagyvárosok életét a polgári engedetlenség eszközével. Meg kell bénítani a szövetségi kormányhivatalok működését tömeges ülősztrájkokkal.” A néger nép e mozgalma a nyomor eltörlésére, a tűz- és patkányfészkek lerombolására irányul. A néger nép munkát követel, szakszervezeti bérekkel. Követeli, hogy a kongresszus a háborúra előirányzóit dollármilliókat a nyomor felszámolására fordítsa. A szakszervezetek tevékenységéről Tájékoztattuk olvasóinkat az amerikai szakszervezetek működéséről, a szakszervezeteken belüli erjedés fontosságáról, a bérharcokról és az elért eredményekről. Rámutattunk arra a mozgalomra, mely Walter Reuther vezetésével az amerikai szakszervezeti mozgalom felélénkitésére, a szervezetlenek megszervezésére, a munkások évi jövedelmének biztosítására, a nyugdíj fölemelésére irányul. Kihangsúlyoztuk, hogy több mint egymillió munkás sztrájkolt az év első hat hónapjában. A 60,000 gumimunkás sztrájkja több mint 3 hónapig tartott és győzelemmel végződött, mert a munkások harciassága és szolidaritása térdre kényszeritette a munkáltatókat. Sztrájkolnak a hadi-iparban Jellemző az autómunkások szakszervezetébe tartozó Colt-üzem munkásainak sztrájkja. Itt gyártják az M-16-os puskákat az amerikai hadsereg részére. A hadügyminisztérium és a kormányközegek mindent elkövettek, hogy a munkásokat munkában tartsák, ezek azonban sztrájkba léptek, amikor a nagy profitot harácsoló munkáltató nem volt hajlandó jogos követeléseiket teljesíteni. A sztrájk egy hónapig tartott, vagyis mindaddig, amig a vállalat alá nem irta a munkások részére elfogadható szerződést. Egység a munkások között A réztröszt elleni harcban a munkások egységesen lépnek fel a munkáltatókkal szemben. Az ország négy legnagyobb réztrösztjének 37,000 munkása harcos egységben sztrájkol magasabb bérekért, jobb munkaviszonyokért. A munkások nagy része az acélmunkások szakszervezetébe tartozik, de a szakmai munkások szolidaritást vállaltak a bányászokkal és a finomítókkal. Megtörték a vasutasok sztrájkját Az utolsó három esztendőben a vasutvállalatok javitó és fenntartó üzemeiben dolgozó munkások békés tárgyalások utján igyekeztek sérelmeiket orvosolni. Minden igyekezetük zátonyra futott, mert a vasutbárók megtagadták jogos követeléseik teljesítését. Amikor a vasúti alkalmazottak élni akartak sztrájkjogukkal, a kongresszus 24 órán belül sztrájktiltó törvényt léptetett életbe, amit Johnson elnök azonnal aláirt. Ez a törvény veszélyezteti az egész munkásság sztrájkjogát. Valahányszor a profitot harácsoló munkáltatókat védelmező kongresszus úgy dönt, hogy a munkások sztrájkja veszélyezteti a “nemzeti biztonságot”, a vasúti munkások ellen hozott sztrájktilalmat megismételhetik. A vezetőség a tagság mögött kullog George Meany, az AFL-CIO országos elnöke, a Végrehajtó Bizottság tagjainak többségével messze a tagság mögött kullog. Meany és társai száz százalékban támogatják Johnson elnök vietnami politikáját és minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy lehetetlenné tegyék a tagság háborúellenességének megnyilvánulását. Ennek ellenére az amerikai nép és az amerikai munkások ellenzik a vietnami háborút, amit a munkások többek között úgy juttatnak kifejezésre, hogy a hadifelszereléseket és hadianyagokat gyártó üzemekben is sztrájkolnak. Erjedés az egyházakban Lapunk az elmúlt esztendőben nagy figyelemmel kisérte azt a mélvenszántó erjedési folyamatot, ami mind a katolikus, mind a református és a zsidó egyházban egyaránt észlelhető. Lapunk hasábjain részletesen ismertettük többi között VI. Pál pápa “Populorum Progressio” c. enciklikáját és rámutattunk ai*ra, hogy annak kibocsátását a világ realitásaihoz való alkalmazkodási törekvés diktálta. Kihangsúlyoztuk a katolikus egyházfő magatartását a magántulajdon “szentségével” kapcsolatban, amikor azt Írja en- ciklikájában: “A magántulajdon senkinek sem feltétlen és abszolút joga. Senkinek sincs joga saját kizárólagos használatára fenntartani azt, ami szükségleteit meghaladja, amikor mások nélkülözik a szükségeseket.” A magántulajdon kisajátításával kapcsolatban írja VI. Pál pápa: “A közjó olykor megköveteli a kisajátítást, ha bizonyos tulajdontárgyak — nagyságuk révén, hiányos, vagy semmilyen kihasználtságuk révén, a lakosságnak okozott nyomorúság vagy az ország érdekeinek okozott jelentős kár miatt — a közjó akadályai.” VI. Pál pápa említett einciklikájában feszegeti az elmaradott országok problémáit is. Mindez arra mutat, hogy mi, haladószellemü munkások és polgárok együttműködhetünk a katolikus egyház tagjaival égető gazdasági és politikai problémák megoldásán anélkül, hogy a katolikus egyháztagok megszakítanák kapcsolatukat az egyházzal. Itt említjük meg azt a tényt, hogy több református lelkész és egyházfő ellátogatott az óhazába és résztvett a magyar reformáció 400 éves fennállását ünneplő debreceni zsinaton. A visszatért lelkészekkel fel kell venni a kapcsolatot és minden bizonnyal számos kérdésben együttműködhetünk velük. Lapunk rámutatott arra a tényre, hogy a katolikus papok, ref. lelkészek és zsidó rabbik egyre nagyobb számban vesznek aktiv részt a nyomor elleni küzdelemben, a néger nép egyenjogúságáért folyó harcban és a vietnami háború felszámolásáért, a békéért folyó aktivitásokban. Ez a fejlemény az egyházak keretein belül különös fontossággal bir részünkre, mert azoknak nagy része, akiket meg akarunk nyerni uj olvasóknak, egyik, vagy másik egyház kötelékébe tartozik. A múlt évben szerzett 194 1 éves és 219 3 hónapos olvasónak legalább 50%-a valamely egyházhoz tartozik. Itt az ideje, hogy a hívők és nem-hivők kéz a kézben együtt dolgozzanak a szövetségi nyugdíj felemeléséért, a békéért, a nép érdekeit előmozdító akciók sikerre viteléért. Ez lapunk célkitűzése. Kiadtuk Kovács Erzsi könyvét Az év folyamán kinyomtattuk és olvasóink kezébe adtuk Kovács Erzsi “Apróságok” c. könyvét. A könyv nagy anyagi és erkölcsi sikert aratott. Több, mint ezer dollár tiszta jövedelmet hozott a lap részére, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megkiizdhettünk a nyári hónapok nehéz problémáival. Ugyanakkor a levelek halmaza érkezik az olvasóktól az ország minden részéből, melyek visszatükrözik érzelmeiket a könyv és a lap iránt. Egytől egyig dicsérettel emlékezik meg a könyvről, mely a sok bu és baj között kis derültséget hozott olvasóink életébe. Gratulálnak a lapnak és a szerzőnek, hogy lehetővé tették a könyv kiadását és annak eljuttatását az olvasók kezébe. Mi történik Washingtonban? Beszámoltunk a kongresszus ténykedéséről, vagy jobban mondva tétlenségéről. Hogy csak egyet említsünk: sem a képviselőház, sem a szenátus nem foglalkozott a szövetségi nyugdíj fölemelésével hosszú hónapokon keresztül. Amikor napirendre tűzte ezt, a húszmillió polgárt érintő fontos ügyet, minden erőfeszítéssel azon munkálkodott, hogy hol és mennyivel nyirbálhatja meg a Johnson elnök által ajánlott elégtelen javaslatot. A kongresszus tétlen volt, amikor a nép érdekéről volt szó. Nagyon buzgón dolgozott viszont, amikor a munkáltatók érdekeit kellett védeni, így kétszer is megfosztotta a vasúti munkásokat a sztrájk-jogtól és kényszeritette őket, hogy munkában maradjanak, noha munkaszerződésük lejárt és a vasutvállalatok nem voltak hajlandók megadni a munkások jogos követeléseit. Ugyancsak készen álltak mind a képviselők, mind a szenátorok, amikor milliárdokat kellett megszavazni a vietnami háború folytatására, fel- fokozására. Kapcsolatunk az olvasókkal Nagy örömmel szögezzük le azt az üdvös tényt, hogy olvasóink számtalan levéllel kerestek fel bennünket az év folyamán. Az az oldal, melyen olvasóink leveleit közöljük, egyik legkedveltebb része lapunknak. De ez egyúttal a legfontosabb is, mert e levelek és az azokra adott válasz tartja fenn azt az egyre szorosabb kapcsolatot, mely lapunk olvasói és a központ közt fennáll. E levelekből visszatükröződik az a szeretet, melyet olvasóink lapunk iránt éreznek. Közöltünk nemcsak olyan leveleket, melyek dicsérték a lapot, hanem kritizáló leveleket is. Itt szeretnék rámutatni többi közt azokra a levelekre, melyekben olvasóink cionizmussal, illetve antiszemitizmussal vádolták a lapot a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban. (Folytatjuk) Sikeres telefon-árverés A Missouri Farmers Association Tel-O-Auction néven telefonon levelezett árverést kedzeménye- zett 1965 decemberében, ami oly sikeresnek bizonyult, hogy most már egyre többen csatlakoznak a telefonhálózathoz. Júniusban egy héten rekordmennyiségű 3,973 sertést adtak el és 12 hónap alatt 53 ezret, 190 százalékkal többet, mint az előző évben. Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szét terjeszted!
