Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-31 / 35. szám
Vol. XXI. No. 35. Thursday, August 31, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Béketüntetés Washingtonban okt. 21--22-én LABOR BAY - 19S7. *“Bénítsuk meg a Pentagont” — mondja Rev. Thomas Lee Hayes. Ez lesz a legnagyobb béketüntetés a nemzet történetében A 17 millió szervezett amerikai munkás hivatalos ünnepe a Labor Day. Ezen a napon seregszemlét tartunk, visszatekintünk a múltra. Elemezzük a jelenlegi problémákat és terveket dolgozunk ki a jövőre. A szervezett amerikai munkásság számos és jelentős eredményt ért el: eltörölte a munkásnyuzó üzemeket, kivívta aj szervezkedés jogát, felemelte a béreket, fizetett ünnepnapokat és fizetett szabadságot harcolt ki a munkásoknak, nyugdijat és rokkantsági biztositást szerzett a tagságnak. Sikerrel harcolt számos népjóléti törvény beiktatásáért, mint minimum urabér, a munkanélküli biztosítás, a szövetségi nyugdíj, a Medi care és Medicaid. Ezek a törvények nemcsak a szervezett munkások érdekét, de az egész amerikai nép érdekét szolgálják. Az eredményeket hősies, önfeláldozó harcok árán és a munkás-szolidaritás latbavetésével érték el. 1967-ben a trösztfejedelmek makacs, méltánytalan, profitéhes magatartása az amerikai munkások millióit kényszeri- tette sztrájkba. Csupán a munkások szolidaritása és harciassága tette lehetővé az elért eredményeket. Hiba volna nem kihangsúlyozni, hogy nincs minden rendben a szakszervezeti mozgalomban. A néger munkásokat kizárják a legtöbb építőipari szakszervezetből. A termelés automatizálása megköveteli a munkaidő lényeges csökkentését, a 35 órás munkanap bevezetését, bérlevágás nélkül. A szakszervezetek vezetői még ma is Gompers politikáját követik, vagyis "megbüntetjük ellenségeinket és megjutalmazzuk barátainkat" — s vagy az egyik, vagy a másik politikai párt jelöltjét támogatják. A szakszervezeti vezetők, George Meanyvel, a legnagyobb bűnt követik el, amikor 100 százalékban támogatják Johnson elnök vietnami politikáját. Az amerikai munkások legelemibb érdeke, hogy felsorakozzanak a békéért harcolók táborához, követeljék a vietnami piszkos háború tárgyalások utján való felszámolását, az amerikai haderők kivonását. Az amerikai munkások képtelenek életszínvonalukat lényegesen emelni, amig a vietnami háború folyik. A nemzet érdeke megkívánja a vietnami háború felszámolását. Minél tovább tart a vérontás a távol-keleten, annál nagyobb eshetőség van a harmadik, mindent elpusztító atomháború kitörésére. 1967 Labor Day-t méltón ünnepelhetjük, ha követeljük a vietnami háború befejezését, a BÉKÉT. TÖRTÉNELMI GYŰLÉS CHICAGÓBAN Fogadott hazánk válságban van. Még a felületes szemlélő is tisztán látja a rikitó jeleket: a nagyvárosok tűz- és patkányfészkeit a 23 millió nyugdijas és rokkant-biztositáson élő nyomorát, a munkanélküli mezőgazdasági munkások éhezését, s a munkában lévők nélkülözését; a nagyvárosok levegőjének, az ország folyóinak, tavainak szennyezettségét, az ifjúság soraiban megnyilvánuló elidegenedést, a néger nép nélkülözését, az egyre növekvő adóterhet, az élelmiszerárak állandó emelkedését, a közoktatás leromlását és a kábítószerek használatának elterjedését. (Folytatás a 15-ik oldalon) WASHINGTON, D. C. — A legnagyobb amerikai béketüntetés szombaton és vasárnap, október 21- és 22-én zajlik le Washington, D. C.-ben, az ország fővárosában. “Megbénitjuk a Pentagont, a tömeggyilkosokat, akik emberirtást végeznek Vietnamban” — mondja a tömegdemonstráció egyik vezető személyisége, Rev. Thomas Lee Hayes, az Episzkopális Egyház Béke Bizottságának titkára. Egyre többen csatlakoznak a békemozgalomhoz Az amerikai nép egyre szélesebb rétegei csatlakoznak a békemozgalomhoz. Az október 21—22-i tömegtüntetést a National Mobilization Committee to End the War in Vietnam (a Vietnami Háború Befejezését Követelő Országos Bizottság) szervezi, de részt vesz benne a Women Strike for Peace, az Episcopal Peace Fellowship, a Congress for Racial Equality, a Students Nonviolent Coordinating Committee, a South ern Christian Leadership Conference, a Students for a Democratic Society és számos más szervezet. “Minden békeszerető Washingtonban lesz október 21- és 22-én. Olyan nagy számban kell ott lennünk, hogy lezárhassuk a Pentagont, az amerikai hadvezetőség központját” —, mondotta nyilatkozatában David Dellinger, a tüntetés egyik szervezője. A sajtókonferencián, ahol a fenti kijelentések elhangzottak. jelen volt Rév. James Bevel, a Southern Christian Leadership Conference ügyvezető titkára, Charles O. Rice, a katolikus egyház egyik kimagasló egyénisége Pittsburgh, Pa.-ban, Dick Gregory, a hírneves komikus, Robert Green- blatt, a Cornell Egyetem tanára és mások. Ellenzik a háborút NEW YORK, N. Y. — A város 17. képviselő kerülete szavazóinak többsége azon véleményét nyilvánította, hogy ellenzi a vietnami háborút. Erről tett jelentést Theodore Kupferman, a kerület rep. kép viselője. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a kerület lakosai az ország legaktívabb politikai rétegét képviselik, akik soha nem mulasztják el leadni szavazatukat. A 17. kerület szavazóinak magatartása visszatükrözi az ország átlag polgárának háboruellenes véleményét. Minden békeszerető és háborút ellenző férfi, nő és gyermek lelkiismereti kötelessége október 21- és 22-én megjelenni a washingtoni tömegtüntetésen. Rockwell nácivezért meggyilkolták Az Amerikai Náci Párt vezére George Lincoln Rockwell, erőszakos halállal fejezte be életét. A nácik főhadiszállása előtt, Arlington, Va.-ban a tettes revolverlövéssel leteritette az autójába szálló Rockwell-t, aki rögtön meghalt. Rövid idővel utána a rendőrség letartóztatta John Patter-t, Rockwell volt pártsegédjét, akit a “főnök” pár hónappal ezelőtt kitiltott a pártból. Szemtanuk szerint ő követte el a gyilkosságot. Fel az Országos Lapkonferenciára! Az Amerikai Magyar Szó olvasótáborának megbízottjai országos konferenciára jönnek össze szeptember 2- és 3-án, Detroit, Mich.-ben. Nagy feladat hárul a konferencia delegátusaira. Kritikus szemmel kell megvizsgálni, ho gyan töltötte be hivatását a lap az elmúlt esztendőben, hogyan tárta az olvasók elé az ország és a világ jelentős problémáit és milyen álláspontot foglalt el a közel-keleti, a vietnami háborúval kapcsolatban? Mérlegelni kell azt is, mit irt a lap a nyomor elleni lázadásokról, a szervezett munkások harcáról, a néger nép egy enjoguságáért folytatott küzdelemről. Hogyan számolt be a lap szülőhazánk szocialista építéséről, a magyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődéséről, mit tett a nyugdíjasok életének biztosabbá tételére, a Medicare és Medicaid törvény módosítására? Azt is, meg kell vizsgálni, hogyan kezeltük a munkáslevelek közlését, a külmunkatársak kooperációjának biztosítását, hogyan reagált az Amerikai Magyar Szó az egyházakban végbemenő erjedésre és mi a lap szerepe az amerikai magyarság közötti egység létrehozásában? Ezek és más fontos kérdések kerülnek megvitatásra. Az Orsz. Lapkonferencián megjelenő delegátusok egyik fő feladata lesz: meghatározni azt az összeget, mely biztosítja a lap jövő évi megjelenését és tervet kidolgozni a szükséges anyagiak előteremtésére. Az ügyvezető Bizottság nagy bizalommal tekint az 1967-es Országos Lapkonferencia elé. Tudjuk, hogy az ott megjelenő delegátusok a helyzet magaslatára emelkednek. Annak tudatában, hogy az Amerikai Magyar Szó az egyetlen haladó szellemű magyar lap az Egyesült Államokban, a múlt teljesítményeihez hiven ismételten készek lesznek az olvasótábor támogatásával áldozni, hogy to vábbra is lengjen a BÉKE ZÁSZLAJA, az Amerikai Magyar Szó. H^************* ★★★**★★+*★★★★< NAGYSZABÁSÚ BANKETT DETROITBANJ az Országos Lapkonferencia delegátusai és vendégei tiszteletére, szombaton, 1967 szeptember 2-án 8 órai kezdettel a Petőfi Kör helyiségében, 8124 Burdeno St. % Ünnepi szónok: Fodor Nagy Árpád. # A Petőfi Kör asszonyai vacsorát szolgálnak fel — Vacsora jegy ára $3.50 személyenként. • A Rendező Bizottság szeretettel várja Detroit és környéke magyarságát. • Legyünk ott mindannyian! i Ént. as 2nd Class Matter Dec. síi' t$llSÍfamder the Act of March 2, 1879, at the P.O, of N.Y., N.Y.
