Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-06 / 27. szám

Vol. XXI. No. 27. Thursday, July 6, 1967. Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31. 1953 under the Act of Mareh 2. 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: A L 4-0397 Eredmények ★ Lehetőségek ★ Feladatok Lapunk az évszázad elején, 1902-ben született meg. 65 éves fennállását a haladásért folytatott küzdelmek, az elért eredmények, a jobb jövőben való bizalom és az érte való kitartó, fáradhatatlan munka jellemzik. Kezdettől fogva büszkén hordta zászlaján a ki­zsákmányolási rendszer eltörléséért és egy maga- sabbrendü, szocialista, humanista rendszerért ví­vandó küzdelem jelszavait. Egy olyan rendszerét, amelyben nem lesz többé elnyomó és elnyomott, amelyben minden ember korlátozás nélkül élvezheti az emberi méltósággal járó minden jogot, a munkához, kultúrához való jogot, a modern technológia által már régóta lehe­tővé tett gondnélküli élet minden áldását. Az elmúlt hat és fél évtizedben résztvettünk az amerikai magyarság mindazon törekvésében, me­lyet a szebb, jobb, boldogabb, biztonságosabb élet megteremtésére fejtett ki. Résztvettünk a 12—14 órás munkanap megszüntetéséért, a munkásnyuzó, egészségtelen üzemek kiküszöböléséért, a fizetett ünnepnapok és szabadság kivívásáért, a társada­lombiztosítás, a Medicare és a Medicaid törvényre emeléséért, a szervezetlenek megszervezéséért fo­lyó harcokban. Visszaemlékszünk a magyar bányászokra, akik szembeszálltak az "iron and steel" rendőrökkel és kitartottak a sztrájkokban, melyek a West Virgi- nia-i, az Ohio-i és a többi államok bányáinak meg­szervezését eredményezték. Olvasóink közül ki ne emlékezne a véres Pas- saic-i sztrájkra, melyben a magyar szövőmunkások arany betűkkel Írták be nevüket az amerikai mun­kásmozgalom történelmébe! A magyar munkások ott voltak az 1919-es, tör­ténelmi jelentőségű acélsztrájkban is, melyet ugyan levertek, az állami fegyveres erők brutális alkalmazásával és az AFL országos vezetők eláru­lásával, de ez a harc fektette le alapját az acél­munkások megszervezésének a harmincas években, amikor McKeesporton, Pittsburghban, Gary, Indiá­néban és Chicagóban, az acélmunkások százezrei csatlakoztak a CIO-hoz. A magyar munkások ott voltak a Ford, a Gen­eral Motors, a Chrysler ülősztrájkjaiban, melyek­ben elfoglalták a gyárakat és mindaddig nem tágí­tottak, amig a munkáltatók el nem ismerték a munkások szakszervezetét. Az ácsok szakszervezetében magyarok voltak a baloldali megmozdulás élén, mely éveken keresz­tül sikeres harcot folytatott a reakciós, a tagság érdekét semmibe vevő országos vezetőség ellen. Az autó, a gumi és más alapiparok szervezkedési harcaiban is mindenütt nagy számmal vettek részt az amerikai magyar munkások. Nem voltak az utolsó sorokban akkor sem, ami­kor a kapitalista rendszer mély válsága következté­ben, az amerikai munkásság jelentős része az éh­séggel küzdött. Részt vettek az éhség-tüntetések­ben, felvonulásokban és történelmi harccal kény- szeritették a kongresszust a társadalombiztosítás törvénybeiktatására. Mind e téren az amerikai munkások és köztük az amerikai magyarok nagy előrehaladásról szá­molhatnak be. Az Amerikai Magyar Szó és elődei büszkén vallhatják, hogy derekasan kivették részü­ket e sikeres küzdelmekben. Mindezekben a har­cokban ott volt a Népakarat, az Előre, az Uj Előre, a Magyar Világ, a Magyar Jövő és az Amerikai Magyar Szó. E győzelmek sok áldozatot követeltek. Sok munkás adta értük életét, még többen hosszú éveken keresztül sínylődtek börtönben, mások fe­kete listára kerültek, állásukat elvesztették, de az emberi méltóságért, a szebb és jobb jövőért vívott harcot tovább folytatták. Az elmúlt hat és fél évtizedben lapunk sokféle irányban és színvonalon küzdött a reakciós erők ellen. Magasra tartottuk zászlónkat a békéért és a szebb jövőért a Palmer-razziák s a McCarthy-terror uralom idején. Harcoltunk Tom Mooney, a Scotts- boro gyermekek bebörtönzése ellen. Sacco és Van- zetti és a Rosenberg-házaspár kivégzése ellen. Harcoltunk az első világháború ellen, támo­gattuk óhazai honfitársaink elnyomatás elleni küz­delmeit, következetes harcot folytattunk a Horthy- rendszernek minden munkásellenes és az ország érdekeibe ütköző megnyilvánulása ellen. A második világháború idején azokat az erőket támogattuk, amelyek a fasizmus és a nácizmus le­győzését és felszámolását tűzték zászlajukra. A há­ború befejeztével örömmel üdvözöltük a magyar nép felszabadítását, az emberségesebb rendszer, az uj szocialista Népköztársaság megalakulását és sikeres építését. Ma, 1967-ben, egészen uj helyzettel állunk szem­ben. Az amerikai nép — és közöttük az amerikai ma­gyarok — nem élvezik a fejlett technológia vívmá­nyainak gyümölcsét, az csak a kiváltságosaknak teremt még az eddiginél is nagyobb hasznot, egyre kevesebb munkaerő igénybevételével. Az adóteher a munkásság számára egyre elviselhetetlenebb. Az emelkedő élelmiszer árak, a magas lakbér föl­emészti a kereset nagy százalékát. A nyugdíj elég­telen, az orvosi kezelés, az orvosság megfizethe­tetlenül drága. Harminc millió férfi, nő és gyer­mek él nyomorban Amerikában és a nyomortanyák egyre terjednek. A néger néppel szemben tanúsí­tott megkülönböztetés gyarmati elnyomásban tart­ja az ország 20 millió néger lakosát. Nagymértékben súlyosbítja a helyzetet és meg­akadályozza a problémák orvoslását a Johnson-kor- mány erkölcstelen, minden józan elgondolásnak ellentmondó, vietnami piszkos háborúja. Az amerikai magyarság is uj korszak küszöbén áll. Az elmúlt húsz esztendő folyamán, de különö­sen az elmúlt tiz évben, egyre nagyobb azon ame­rikai magyaroknak a száma, akik örömmel látják, miként építik óhazai honfitársaink lelkes munká­val Magyarországon a szebb és boldogabb uj életet. Örömmel látják, hogyan épül a magyar ipar, mi­ként gyarapszik a magyar mezőgazdaság és virul a magyar kultúra, irodalom, művészet. Saját szemükkel győződtek meg minderről haza- látogatásuk alkalmával s ez a meggyőződés hozza létre azt az erősödő kapcsolatot, amely az óhazai és az idevándorolt magyarok barátságát egyre szo­rosabbra fűzi. Az Amerikai Magyar Szó szivén vise­li az óhazai és az idevándorolt magyar honfitársak •ebbeli alapvető, természetes érzelmeit és arra tö­rekszik, hogy ez az érzelmi kapcsolat minél előbb szervezett formát öltsön egy Amerikai Magyar Ba­ráti Szövetség megalapításával, hogy ez az egész­séges folyamat továbbfejlődhessen. Az amerikai magyarok zöme annakidején a régi magyar úri világ kiszipolyozása és elnyomatása elől jött fogadott hazánkba, a jobb és a szabadabb élet reményében. De fogadott hazánk jelenlegi kormá­nya nem képviseli az amerikai nép igazi érdekeit. Úgy bel-, mint külpolitikája az ország trösztfejedel­meinek szolgálatában áll. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy közre­működjünk mindazokkal, akik az 1968-as válasz­tásokban olyan jelölteket támogatnak, akik az ame­rikai nép igaz érdekeit szolgálják. Elsőszámú feladatunknak tekintjük: ^ A szövetségi nyugdíj 100%-os felemelését. A munkásság adóterhének megszüntetését. ^ A nemzeti és faji megkülönböztetés felszá­molását. Az alkotmányban garantált jogok érvényben- tartását. A Medicare és Medicaid módosítását. ^ A nyomor elleni harcot. (Lakások, kórházak, utak, könyvtárak, iskolák építését, a szak képzetlenek kitanittatását és munkába állítá­sát, a gettók felszámolását, stb.) v* A szakszervezetek követeléseinek támogatá­sát. A sorozás! törvény eltörlését. p"' A vietnami háború és a közel-keleti krízis tárgyalások utján való felszámolását. A magyar kultúra kiterjesztését. u* Az óhazai és az amerikai magyarok barátsá­gának istápolását. A Közel-Keleten vissza kell állítani az államok területi épségét és biztosítani a nemzeti felszaba­dulás és társadalmi haladás lehetőségét. Ezért harcol lapunk, az Amerikai Magyar Szó a vietnami háború és a közel-keleti válság tárgyalá­sok utján való felszámolásáért. Most, amikor lapunk 65 éves fennállását ünnepel­jük, az emberiség válaszúton találja magát. Ha az önző, az emberiség nagy többségének ér­dekei ellen küzdő monopóliumok és a katonai komplexum erői kerülnek felül — az az emberiség elpusztítását vonhatja maga után. Ha azonban a haladást, az emberi önérzetet és becsületet megvé­dő, az emberi élet biztonságát és boldogságát meg­teremtő erők formálják majd a közel- és távol-jö- vőt, akkor az emberiségnek eddig soha nem ta­pasztalt jólét, felebaráti megértés és a közös mun­ka élvezete jut osztályrészül. Mi, az Amerikai Ma­gyar Szó szerkesztői és ügyvezetői, ez ünnepi alka­lommal fogadalmat teszünk, hogy ezentúl is a rom­boló erők leküzdését és az épitő erők érvényrej uh tatását tűzzük zászlónkra. Fodor Nagy Árpád Dattler Lajos Lusztig Imre

Next

/
Thumbnails
Contents