Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-09 / 6. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 9, 1967 Teoiógus elitéli a vietnami háborút MIAMI BEACH, Fia. — Nagytekintélyű zsidó teológus nyilatkozott január 17-én a világ mai legkomolyabb problémájáról, a vietnami háborúról. Dr. Abraham Joshua Herschel a Zsidó Teológiai Szeminárium professzora, a szeminárium előadásán, Miarrii Beach-en arról beszélt, hogy lehetetlen, hogy higyjünk Istenben és ne legyünk lesújtva a szörnyűségtől, amit hazánk Vietnamban elkövet. Dr. Herschel alelnöke a papok nemzetközi bizottságának. A kiváló teológus “a National Committee of Clergy Concerned about Vietnam” békeszervezet alelnöke, beszédében kifejtette, hogy sohasem hallott arról, hogy próféták, vagy Jézus Krisztus azt állitották volna, hogy semmivel sem kevesebbet, csakis teljes győzelmet lehet elfogadni. Pedig, amint dr. Herschel mondotta, ilyen nézetet vall Francis Cardinal Spellman, aki támogatja a U.S. aktivitását Vietnamban. Ez nem más, mint szembeszállás a biblia parancsaival. Dr. Herschel nem vallja magát pacifistának. Szükségesnek tartja a háborút, ha önvédelemről van szó. Kifejtette, hogy nézete megfelel az uj teológiának, mely szentnek tekint világi dolgokat is. A bibliának ez az újfajta megközelitése azonban nem újkeletű dolog. De a vallásos nép vétkes, hogy az Istent a templom fogságában tartja. A legfontosabb fejlemény a vallás terén, lebontani ezt- a vallási szegregációt. Ma az Istent át kell ültetni a State Departmentba, a bankba és a vásárcsarnokba. Sok köze van például a U.S. Steel Co.-nak ahhoz, ami ma Alabamában történik. A részvényeseknek törődni kellene a négerek szegénységével, de ők inkább a részvényeikkel törődnek a Wall Streeten. ' A katolikus egyházon belüli legjelentősebb fejlemény ez az uj meglátás, mely a második Vatikáni Zsinat óta bontakozott ki. Dr. Herschel egyike volt azoknak a zsidó vezetőknek, akik együttműködtek a katolikus egyházfőkkel a zsinat egyes dokumentumainak kidolgozásában. A katolikus zsinat azt az uj meglátást hangsúlyozta ki, hogy az Isten nem a szentélyekben rejtőzködik, hanem jelen van mindenütt. A felekezetek kölcsönös viszonya sokat javult a zsinat ülése óta. Dr. Hercshel úgy érzi, hogy a felekezetek között sokat javult a viszony, mióta a zsidó, a katolikus, a protestáns egyházak egymást tanulmányozzák és egymással párbeszédeket tartanak. Az a véleménye, hogy amint jobban megértjük egymást, úgy megtanuljuk egymást tisztelni is. S. P. A kanadai nyugdíjról AVENING, Ont. — A január 5-i lapban az "Emelik a nyugdijat Kanadában” cimü cikkhez szeretnék megjegyzést fűzni. A legelő mindig zöldebbnek látszik a keritésen túl. A kanadai nyugdíjemeléssel kapcsolatban elfelejtették megemlíteni, hogy a jelenlegi 75 dollár havi nyugdíjhoz a kormány 30 dollárt fog adni azoknak, akiknek semmiféle egyéb keresetük, va°v jövedelmük nincs. De akik a nyugdíj mellett falamennyit keresnek is, azoktól a kormány minden két dollár kereset után egy dollárt levon, vagyis, ha 60 dollár valakinek a keresete, akkor nem jár a 30 dollár, csak a 75 dollár nyugdijat kapja, ami mindenkinek jár, vagyis az un. ‘‘Old Age Security Pension”. Emellett a “Canada Pen«••••••••••••••••••••••••••••••••••••••* ® Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul • • - és fájdalommentesen • a legmodernebb felszereléssel • i IRENE FREMD \ • ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN • 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. } Hi%'ja fel este 6 óra után 294-6957 számot, * • szombaton egész nap * sión Plan” életbeléptét eredetileg 1966 január elsejére tervezték, de valahogy elhalasztották 1967 január elsejéig. Újévtől kezdve, ha jól értem, a hozzájárulást mindenkitől levonják keresete szerint, de csak 1976 januárjában kezdik a teljes nyug dijat kifizetni. Eszerint a kormány vagy tiz évig beszedi a levonásokat, de igen keveset fizet ki belőle. Ugylát- szik, a kormány ügyel nehogy a nyugdíjasok elbizakodjanak és előre elvégzi az érvágást. Még arra vagyok kiváncsi, hogy e jónak látszó nyugdíj kilátásaira hányán fognak visszajönni az Egyesült Államokból azokból a felsőbb képzettségű emberekből, akik évről-évre átmennek, mihelyt itt elvégzik a tanulmányaikat? Ez a helyzet a kanadai színészekkel, művészekkel, stb. Egy kanadai farmer “Nekem az Amerikai Magyar Szó olyan, mint az arany” Bocsánatot kérek, hogy ily késve válaszolok kedves levelükre, de amióta ‘férjem, a múlt év november 3-án elhunyt, azóta oly sok levelet kaptam, melyben férjem barátai és ismerősei részvétüket fejezik ki, hogy még azokra sem jutott idő válaszolni. Férjem 43 esztendőt töltött a bányában, ő volt a helyi betegsegélyző alapitója és ügykezelője 28 évig. Az én hitvestársam olyan ember volt, aki mindig nagyon örült, ha magyar szót hallott. Nagy közkedveltségnek örvendett az itteni magyarok között. Erről tanúskodik több mint száz levél, ami most hozzám érkezett és a pénzküldések a misére. Nagyon megörültem a küldött Amerikai Magyar Szó példányainak. Évekkel ezelőtt aktiv részt vettem a chicagói műkedvelők soraiban. Szerepeltem az “Isten keze” színdarabban. Az! Amerikai Magyar Szó nekem olyan, mint az arany. Itt küldök érte tiz dollárt. Legyen szives a lapot lányomnak is megindítani. B. J. Az idei évkönyv és az amerikai magyar munkásság történelme CALIFORNLA. — Pár sorral tudatom önöket, hogy az Emlékkönyvet megkaptam és mondhatom, nagyon, de nagyon szép munkát végzett az évkönyv bizottság, élén Rosner munkástárssal. Kár, hogy az elején, már mint mozgalmunk elején és fénykorában nem tudtak ilyen szép évkönyvet csinálni. Én, amióta partra tettem a lábamat Amerikában 1910-ben, pártolója, minden áldozatra kész támogatója lettem sajtónknak, részt véve — különösen az első évtizedekben — annak építésében és a rengeteg harcban, amit öntudatos magyar testvéreim vívtak, a különböző mozgalmi szektásök, az SLP-isták, IWW-isták ellen, nem is beszélve a burzsoa köpenyegforgatókról és polgári kalandorokról. Sokat tudnék Írni mozgalmunk fénykoráról, de a történelem Írása már hozzáértőbb kezekre vár. Amikor az óhazában jártam, tárgyaltam is az otthoni munkástársakkal, Gárdossal, Gyetvaival e munka megírásáról, sőt egy amerikai magyar munkástörténeti muzeum létesítéséről is. Anyagot is küldtem nekik, többek között a tudtommal egyedül fennmaradt hatalmas csoportfényképet az 1919. évi országos szocialista konvencióról, melyhez hasonló nagyságú és fontosságú sem azelőtt, sem azóta nem volt Magyar-Amerikában. De nem hallok semmi hirt arról, hogy a munka folyna, pedig az a véleményem, hogy a mi mozgalmunk tanulságai messze túlhaladják az amerikai magyarság kereteit és fontos leckék rejlenek benne az egész amerikai munkásságra és népre egyaránt. Ugyanis, a század első két évtizedében minden öt évben jóformán megduplázódott a szocialista mozgalom, a szocialista jelöltekre szavazók száma. De pont akkor, amikor a világ egyhatodán megalakult az első szocialista állam, nálunk visszaesés következett be. Miért? Tartalmaz az amerikai magyar munkásmozgalom történelme választ erre? Én azt mondom, tartalmaz. Nem harcoltunk elég erélyesen saját szektásaink ellen, ugyanakkor túl tág teret adtunk polgári elemeknek, jobboldali opportunistáknak. Lehet, hogy nem látom helyesen a dolgot, ha igy van, igazítsanak helyre azok, akik többet tudnak a problémáról. Merk János Szereti a lapot... BRANTFORD, Ont. — Ne haragudjanak, hogy lapomról igy megfeledkeztem, hátralékban maradtam, de most igyekszem beküldeni. Kérem a lapot ne szüntessék be, mert szeretem. Csak küldjék továbbra is. S. G. Porto Rikóban voltam MIAMI, Fia. — Alkalmam volt átmenni Porto Rikóba és megnézni San Jüant, a fővárost. San Juan három részből áll. Az első meseszép szigeten van, minden az amerikaiaké, a hotelek, az üzletek, stb. Nagyon sok a turista, lehet mondani, hogy az ittlévők fele turistákból áll. Törvényes a szerencsejáték, úgy mint Las Vegasban, de csak a hotelekben van megengedve. Most a gazdag amerikaiak oda mennek. Az időjárás rém meleg. 85—90 fokos melegben voltam ott, de a tengerparton laktunk és hütve voltak a szobák. Az élelem nagyon drága. A város másik részén, a közepén lakik a közép- osztály. Meglehetős szépek az uj házak, mind csupa ablak, az egész házba szabadon fuj be a levegő. Egyre többen beszélnek angolul, mert amerikai üzletekben, gyárakban, bankokban dolgoznak. A lakbér itt is drága, különösen a tengerhez közel. San Juan harmadik részén leírhatatlan szegénység van. Keskeny utcák, piszkos, kis lakások, az emberek az utcán esznek, kártyáznak. Rengeteg a gyerek, lehet mondani 6—8 van minden családban. Ruha nem nagyon kell és a gyerekek mezítláb járnak. Lakáshiány van és most kezdik építeni a városi lakásokat. A kiskeresetű emberek, akik a cukorgyárban, az ananászkonzervgyárban, vagy a banán csomagolóhelyeken dolgoznak, vagy portások, főleg rizsen, babon, banánon élnek, vagy halat esznek. Ruházatra kevés kell, mert állandóan meleg vart. Az utca tele van gyerekekkel, koldusokkal, sok helyen szabadulni sem lehet tőlük. Az utcán citeráznak és kéregetnek. A város tele van gyönyörű virágokkal, de más nem terem, mint cukor, papája, ananász és banán, de az is drága. Sok nevezetes látnivaló van, mint pl. a vár, ahol három háborút éltek át, sok ember életét vesztette, de az amerikaiak mégis megkaparintották. Most kizárólag amerikai befektetésből élnek. Már 100 amerikai gyárat állítottak fel és a fiatal generáció ebből keresi kenyerét. Rengeteg a templom, a nép igen vallásos és ez megfelel a célnak, mert igy nem lázadoznak sorsuk ellen. Érdekes, hogy a vendéglők előtt is mindig 5—6 sovány, éhes kutya várja, hogy a vendégek koncokat dobjanak nekik. Amerikába kellene menniök, ahol oly sok ételmaradékot dobnak ki! Hirsch Paula V-VVAVV.W.V.^AV.V.V.V.'.VV.VW.’.V/AV/ . ’ £ ^ Ajándék 7—77 éveseknek! £ { SZÜLŐFÖLDÜK | £ A most megjelent művésziesen illusztrált 560 £ % oldalas könyv a külföldön élő ■* «£ magyarság könyve! •I Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon •I át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi ■ ! ■I szemelvények megértéséig! ;■ A Szülőföldünk '• közel hozza Magyarországot, annak népét, )■ tájait, történelmét, zene és népdalkincsét ■; Ára: $3.95 jj; £ Megvásárolható minden magyar könyvet I| 5 árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I; JÍvVAV.WAVAVW/AWAVA’ASVAViW.ví Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerben azonosak a szerkesztőség álíáspontjávaL
