Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-02 / 5. szám
Thursday, February 2, 1967 9 Krishna Menőn - független jelölt Krishna Menőn Bombayban 250,000 ember előtt jelentette be: kész független jelöltként fellépni a választásokon a kongresszus párt és a Jana Sangh nevű jobboldali párt jelöltjével szemben. Menőn jelölését mindkét kommunista párt és az Egyesült Szocialista Párt támogatja, egyik sem állit jelöltet Menonnal szemben. A gyűlés elnökségében tekintélyes haladó személyiségek foglaltak helyet, élükön Aruna Asaf Ali asszonnyal, az indiai függetlenségi mozgalom egyik régi neves harcosával. Politikai megfigyelők Menőn választási küzdelmét az indiai baloldal fontos erőpróbájának tartják. Barve, a kongresszus párt jelöltje ismeretlen és politikai múlttal nem rendelkező ember, azonban a választási küzdelemben rendelkezésére áll a kongresszsus párt egész apparátusa. Őt segiti az is, hogy Menőn tulajdonképpeni hagyományos választási körzetét, Észak-Bombayt, a közelmúltban kettéosztották Északkelet- és Északnyugat-Bombay- re, s éppen erre való hivatkozással utasították el a kongresszus párti vezetők Menőn jelölését. Annak a körzetnek, ahol most Menőn fellép, egy része nem tartozik az ő hagyományos mandátumához, s a kongresszus párt különösen ezekben a részekben, a jobb módúak által lakott negyedekben szeretne bázist képezni Menőn ellen. Krishna Menőn oldalán állnak azonban az összes bombayí haladó szervezetek, a különféle társadalmi egyesületeket, és nem jelentéktelen az a sokoldalú támogatás, amelyben India nagy napilapjainak egyike, a Patriot, a Bombay Blitz cimü nagy példányszámú hetilap és India két legtekintélyesebb irányadó politikai hetilapja, a következetesen haladó nézeteknek hangot adó Link és Mainstream részesítik Krishna Menont. MEGEGYEZÉS A MANCHESTER-KÖNYV ÜGYÉBEN Robert Kennedy szenátor szóvivője közölte, hogy megegyezés jött létre Kennedy -elnök özvegye és William Manchester iró között annak a könyvnek a kiadása ügyében, amelyet Manchester irt “Egy elnök halála” címmel a dallasi elnökgyilkosságról. A Kennedy családhoz közel álló körök szerint, a most létrejött megállapodás szerint, a Kennedy- emlékkönyvtárban lepecsételve helyezik el azokat a magnetofonszalagokat, amelyek Kennedynének 1964-ben Manchesterrel folytatott beszélgetéseit rögzítik; a könyvben módosítani kell bizonyos részleteket, amelyek az elnök özvegyére vonatkoznak; a Johnson elnök által Kennedynéhez irt leveleket a könyv csak akkor közölheti le, ha ahhoz Johnson hozzájárul. ÚJBÓL KAPHATÓ!-----Rózsa Imre: \ “MÉGIS TAVASZ” ! cimü kitűnő kis verseskönyve, szép kemény kötésben | CSAK 75 CENT i Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ *■ Kiadóhivatalától | 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címen ISMÉT KAPHATÓ j “LEARN HUNGARIAN” $ ' 5 Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve j angolul beszélők részére, akik magyarul é akarnak tanulni \ Gyönyörű, keménykötésben, finom papíron, raj- J J rokka] és képekkel — 530 oldal — a Budapesti * Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KI ADÓHIVATALÁBAN j 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 -J ís)CtSS\\V>VVV\\V\\\V\\\\\\\\V\V\VV3k\%\%v MIT IR EGY SZOVJET IRÓ AMERIKÁRÓL Egy szovjet tudósitó érdekes cikket irt a New York Times magazinjában az amerikai életről és szokásokról, “Mosolygó amerikaiak” címen. Az amerikai nép mosolygó természetű és ez annyira elterjedt, hogy még a bankrabló is kedélyesen mosolygó arccal szögezi revolverét a bankhivatalnok mellének, amikor a megkívánt összeget követeli tőle. A bankhivatalnok természetesen visszamosolyog és közben megnyom egy gombot, mely a rendőrségnek szól. Az amerikai nem jó alvó és igy akár társaságban, akár otthon a téma mindig az alvás körül forog. Hogy aludtál? — kérdi a szomszédasszonytól és a válasz mindig kedvezőtlen. Vajon mi az oka ennek az álmatlanságnak? Erre nehéz válaszolni — írja a szovjet tudósitó, de a nyugodt, békés alvás elképzelhetetlen azok számára, akik a munkanélküli listán vannak, az asz- szcny várandós, ami esetleg sok száz dolláros kiadással jár, vagy amikor a newyorki polgármester azzal áll elő, hogy mindenkinek búvóhelyet (shelter) kell építeni az udvarában, az esetleges harmadik világháború elleni védekezésként. A statisztikai kimutatások szerint majdnem mindenkinek van automobilja Amerikában, saját háza, televíziója, rádiója, hűtőszekrénye. De egy másik statisztika hamarosan kimutatja, hogy 1965-ben nem kevesebb, mint 400 milliárd dollár adósság volt az automobilért, az otthonért, a bútorokért. Más szóval az átlag polgár bus fejét $2,000 adósság nyomja, amikor az uj Buick, vagy akár Ford kormánykerekére teszi a kezét. Kávé, erkölcs, stb. Kávé nélkül az életet el sem lehet képzelni. Evés után, de a nap bármely órájában, bármikor, bárhol a kávé elmaradhatatlan. Nélküle az élet üres és fárasztó. Három évi amerikai tartózkodása alatt a szovjet iró sohasem kapott romlott tojást, vagy kukacos almát, vagy avas, állott vajat. De sohasem evett egy igazi friss tojást, vagy uborkát, paradicsomot anélkül, hogy ne lett volna bekenve olyan kémiai anyaggal, ami megvédi a romlástól. Amerikában rendkívül sokat adnak az erkölcsökre. New Yorkban 15 dollár büntetés vár arra a szülőre, akinek a gyermeke három éven felül fürdőruha nélkül fürdik. Ugyanakkor vannak mozielőadások százával, ahol anyaszült meztelen (nudist) kolóniákat mutatnak be és nyíltan árusítják a pornográf képeket. Ha New Yorkban hűvösre fordul az idő, az amerikai urinők felcicomázva testhez álló ruhában jelennek meg a Fifth Avenuen és sétáltatják kedvenc kutyuskájukat. Amikor a Szovjetben annakidején a Lajka kutyát küldték fel az űrbe tanulmányozás céljából, Mississippi államból tiltakozó levelet küldtek az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez, hogy kutyát ilyen célra használnak fel. A Mississippi Nők Szövetsége utasította az ENSZ-et, hogy van elég néger gyerek magában Missisippiben is, akiket fel lehet használni ilyen tanulmányokra. Szereti Amerikát? — kérdezték sokan hazautazása előtt a szovjet írótól. Szeretem, amikor dolgozó munkásokat, háború-ellenes felvonulásokat látok. De nem szeretem Amerikát, amikor a John Birch társaság követelését hallom, hogy a hidegháborút változtassák át melegre. Jelenlegi tapasztalatom azt bizonyítja — írja —, hogy két Amerika van: az egyik Amerikáról, a dollár Amerikájáról, nincs sok mondanivalóm, de a másiktól, a munkások Amerikájától úgy búcsúzom el, mint igaz, jó baráttól, amely közel áll a szivemhez. J. Schubert-, Elsinore, Cal. Costa e Silva, Brazília elnöke Tokióból az Egyesült Államokba utazott, ahol Johnson elnökkel tartott megbeszélést. • Bolíviában letartóztattak 13 ellenzéki politikust, akik ellen azt a vádat emelték, hogy felforgató tevékenységet folytattak. • Az atomerö bizottság közlése szerint a nevadai kísérleti telepen — 1967-ben először — föld alatti atomrobbantást hajtottak végre. Három űrhajós tragikus halála (Folytatás az első oldalról) bultan vették tudomásul a szörnyű eseményt. Az elnöktől kezdve, a kormány minden tagja a legmélyebb részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak és a legnagyobb elismeréssel adózott a három űrhajós teljesítményének és hősiességének A világ különböző országainak vezetői is hasonló részvétnyilatkozatokat tettek. A február 21-ére tervezett űrrepülés egyik elő- kisérlete lett volna az első Hold-leszállásnak, amit 1969-re, legkésőbb ’70-re terveztek. Evvel a balesettel a Hold-leszállás programja halasztást szenved, egyelőre nem lehet tudni, mennyi időre. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy rövidzárlat, vagy valami emberi hiba volt az oka, akkor csak hónapokról van szó. De ha magának az ürszerkezetnek hibás tervezése okozta a tragédiát, a program megvalósításának egy, vagy több évi késedelme is lehetséges. A kapszula belülről úgy nézett ki, mint egy kemence belseje, a drótok megolvadtak, összeforrtak, a kapcsolótáblák felismerhetetlenek lettek; igy nem lesz könnyű megállapítani a szerencsétlenség okát. Az amerikai űrprogramban már egy korábbi szerencsétlenség is halasztást okozott, amikor három képzett asztronauta repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Virgil I. Grissom, a légierők alezredese, 40 éves volt. Ő volt az “Apollo 1” parancsnoka és előzőleg két nagyjelentőségű és sikeres Űrrepülésben vett részt, az egyik a Mercury, a másik a Gemini programmal kapcsolatban. White, szintén a légierők alezredese, 36 éves volt és az első amerikai, aki az űrben “sétált”. Chaffee korvett kapitány még újonc volt, ez lett volna az első űrutazása, ő volt közöttük a legfiatalabb, 31 éves volt. Mindhárom űrhajós feleségén kívül 2—2 gyermeket hagyott hátra. Hétfőn gyászünepélyt tartottak Cape Kennedyn a három “Apollo 1” asztronauta emlékére, amelyet a televízión is követitettek. A gyászszertartás után Grissom és Chaffee holttestét katonai kísérettel szállították Washingtonba és az Arlington National Cemeteryben helyezték nyugovóra. White űrhajós maradványait West Pointban temették el. A szovjet sajtó a túlhajszolt programnak tulajdonítja a tragédiát A “Trud” szovjet szakszervezeti hírlap a három amerikai Űrrepülő halálát annak a hajszolt programnak tulajdonítja, amellyel az Egyesült Államok ürkisérleti vezetői minden áron meg akarják előzni a Szovjetuniót a Hold-leszállásban. A cikk azt állítja, hogy az Apollo megtervezésében hibák vannak. A szovjet sajtó általában, valamint a szovjet rádió, elismeréssel adózott a három asztronauta érdemeinek és dicsérte kiváló, értékes teljesítő- ményeiket. Az újságcikk a három űrhajóst a U.S. űrbéli ver- sengése áldozatainak tekinti. “Újabban egyre nagyobb lett a sietség, az elhamarkodás. Az Apollo rendszerbe egész sereg hiba csúszott be... nem lehet pontosan tudni a baleset okát, . . de egyelőre már határozottan mondhatjuk, hogy ez a tragédia nemcsak egyszerű balesét.” Már máskor is volt tűz űrhajókon Dr. Wallace O. Fenn fiziológus és ürtudományi szakértő, sajtónyilatkozatban mondotta, hogy már többször voltak a mostanihoz hasonló tüzek ürki* sédeteknél, de az űrhajósok minden alkalommal meg tudtak menekülni. Fenn tagja volt egy tudós- csoportnak, amely nemrégen bevégzett tanulmány után ajánlotta, hogy az ürszerkezetekben ne tiszta oxigént, hanem biztonságosabb, a levegőhöz hasonló keveréket használjanak. WASHINGTON, D. C. — A közeljövőben a szenátus elé terjesztik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött konzuli egyezményt, jóváhagyás végett. Edgar J. Hoover, az FBI direktora ellenzi a szerződést. NEW YORK, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek ethiópiai követe ajánlotta, hogy semleges országok bizottságot állítsanak fel, melynek feladata az, hogy a vietnami háborús feleket béketárgyalásokra serkentse. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD