Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-02 / 5. szám
Thursday, February 2, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Fodor Erna: Csögle, Veszprém megye Veszprémet, a püspöki várost a reggeli órákban hagytuk el. Csögiére igyekeztünk. Ott már vártak bennünket. Tudták, hogy jövünk. Valami 75 km. utat kellett megtenni. A reggeli köd eloszlott és a téli nap megszáritotta az úttestet, ugy( hogy könnyű utunk volt. Az első nagyobb község, amelyet elértünk Ajka volt. Ez a község Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Ajka a környéki szén és bauxitbányászat központja. Itt van az Ajkai Aluminiumkombinát, amely csak 1947-ben kezdett dolgozni, de ma hatalmas kapacitása van és az ország egyik legnagyobb gyára. Az Ajkai Erőmű 1946-ban épült fel, de azóta is bővítik. Az Erőmüvet a környékbeli szénbányák látják el szénnel. Viszont az Erőmű szolgáltatja az áramot az Aluminiumkombinát- nak a timföld gyártására, amely rengeteg villamos energiát kíván, de nem csak a nagy gyárat látja el árammal, hanem vezetékei jó messzire húzódnak végig a Dunántúlon. Apácatornánál azután letértünk Kertának és kis idő múlva a csöglei határban voltunk. Csögle hosszú falu, az utszélén járdák, de a közepén bizony a megolvadt hó nagyon sárossá tette. A falu túlsó végén csupa uj ház és nem is akármilyen. “Nem lehet a múlttal hasonlítani a falut, mert egészen más belül,” mondja Boncz Károly, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke. “Régen összeálltak együtt épiteni; úgy, ahogy tudták. Ma tégla és kő itt minden ház. Iker-ablakok, fürdőszoba minden uj házban.” Egy zsup- pos ház maradt meg mindössze a faluban. Ferenczy Lajos rokonai Legalább 15-en vártak bennünket a tanács házban Csöglén, mikor megérkeztünk. Valamennyi Ferenczy és Szabó rokonság volt. Ferenczy Gyula, Ferenczy Kálmán, id. Szabó Sándor, Szabó Dénes, Németh Károly, Györke Sándorné, Mária, Molnár Kái'olyné, Takács Sándor, Takács Elekné és mások. Az Uj Élet termelő szövetkezet elnöke Szabó Dénes, Ferenczy Lajos barátunk unokaöccse. A tsz 1956-ban alakult 32 taggal és 200 hold földdel. 1959 mái’ciusában csatlakozott az egész község 2,932 hold földdel. Barcza Lajos fia 50 holddal jött a közösbe. “Eleinte bizony huzodoztak; egyse akart szövetkezni, majd egyszerre meggondolták és jöttek még éjjel is, senki se akart kimaradni” mondta Szabó Dénes. “Az idei munkaegység 40, tavaly bizony csak 36 volt. Árvíz is sújtott bennünket, meg állatbetegség is. Száj és körömfájás volt nálunk is.” mondta id. Szabó János. A tsz-nek 700 darab szarvasmarhája van. De van 250 háztáji tehén is. Mindenkinek van tehene, néha 2 is, sertése és baromfija is. A járásban vezetnek baromfi tenyésztésben. 70 métermázsa baromfit adtak el az idén és 3 millió tojást. Van 22 traktorjuk, 1 tehergépkocsijuk, 4 gabona kombánjnjtik, 3 eséplőgépjük, 2 siló kombájn, vetőgép, kapáló, boronák, permetező gépek, fejőgépek. 1959-ben vették az első traktort, azóta minden évben újabb gépeket vásárolnak. Gazdálkodás 4,000 holdon “1962-ben Kiscsősz község is egyesült a Csög- le-i termelő szövetkezettel. Most igy 4,000 holdon megy a gazdálkodás,” mondta Szabó Dénes elnök. Ugyancsak ő mondta el, hogy búza, rozs, cukorrépa, napraforgó a fő termésük és a helyes talajjavítással termésük egyre fokozódik. Szabó Dénes 8 holdddal jött a szövetkezetbe és 1959 óta elnök. Kétszer, egyhangúlag választották meg és teljes mértékben élvezi a tagok bizalmát. Kérdésemre, hogy a jövőben miképpen lehet emelni a tagság jövedelmét, a jobb megmunkáláson kívül, azt felelte: “most már igyekezni fogunk mellék- tevékénvséget is bevezetni. Fűrésztelepet, füsz- favessző feldolgozást, kosárfonást létesítünk. Tej- feldolgozást is magunk végezzük.” Persze ez utóbbi még csak terv. Van gépműhelyünk. Ezzel kerítéseket is készíthetünk. Háztartási gépeket is javíthatunk. Mindez munkakörünk kiszélesítését jelentené s a téli hónapokban újabb jövedelmet jelenthetne tagságunk részére, amikor a mezőn úgy sincs foglalatosságunk,” fejezte be terveit a tsz elnöke. “Ma senkit sem terhel nálunk az adó, mert csak a háztájira kell adót fizetnünk és ez igen mérsékelt a régihez képest. Ma 200—500 forint között váltakozik, régente ezreseket kellett évenként kifizetnünk. No meg az idősek, mint én is, 250 forintot kapunk havonta, a háztáji mellett”, mondta id. Szabó Sándor. Nyugdíj mindenkinek Eddig tudniillik nem volt nyugdíj a termelőszövetkezetek tagjai részére. Január 1-től azonban az uj törvények szerint minden tsz tag is keresete arányában kapja nyugdiját, csak úgy, mint az ipari munkásság. így akarja az állam biztosítani a parasztság életszínvonalát, hogy az.semmiképAz Ajkai ErSnfi pen sem legyen az ipari munkásságé alatt. Ma már orvosi és kórházi ellátás is jár minden tsz tag részére, teljesen díjmentesen. Molnár Károlyné beszél: “hat hétig voltam a devecseri és a szombathelyi kórházba^ mentők vittek el s egy fillért sem kellett fizetnem érte, pedig nagyon szépen bántak velem.” Ingyenes a fogászat is. Csak az alsó és felső fogsor kerül együtt 150 forintba. “A termés már is jóval magasabb mint az egyéni gazdálkodás idején volt. örültünk, ha kilenc mázsa búza termett egy holdon, ma 12 és fél mázsa termett. Talajjavításra, vízrendezésre az állam ad segítséget. A cukorrépa 170—220 mázsát, a krumpli 86 mázsát adott holdanként.” Tüsarku cipő kell a leányoknak “Emelkedett nálunk az életszínvonal. Abból is látható, hogy ma egy családnak több cipője van, mint ezelőtt 4—5-nek. 2 leányom van és azok bizony tüsarku cipőt is viselnek, akár csak Pesten,” mondta Ferenczy Kálmán, majd hozzátette: “tessék megmondani Lajosnak, meg Linának, hogy jöjjenek már haza, igen várjuk őket. Látogassák már meg falujukat.” Boncz Károly, a tanács VB. elnöke vette át a szót: “Teljesen korszerű tűzoltóságunk van, de tiz éve nem volt tűz a falunkban. 1 orvos, 1 állatorvos és 1 gyógyszertár is van a falunkban, korszerű lakással 62 óta. Jövőre uj rendelőt építenek, külön az anyák, illetve terhes nők részére. Ma mentők viszik őket a devecseri kórházba. . . Öreg, beteg tagjaink községi segélyt és ingyenes orvosi ellátást kapnak, gyógyszert is. Jelenleg 5 ilyen van a két faluban,” mondta Bonczy Károly. 1960-ban épült az uj iskola, de 64-ben már két tanteremmel kibővítették. 8 osztály van, 9 tanítóval. Adorjánból és Csőszről is idejárnak a gyermekek a felső tagozatra. Külön iskola busz viszi, hozza őket. A felsőbb osztályban már szakositott a tanítás és 7 külön tanár oktat 160 gyermeket. Csöglén eddig hatan végeztek egyetemet. A gyermekek 90%-a megy középiskolába. Tavaly mindössze 13 maradt ki iskolából a 8 osztály elvégzése után, de itthon csak egy maradt, a többi szakiskolába jár. Innen van az, hogy fogy nálunk a lakosság. A középiskolások nem igen jönnek haza, városban maradnak. 1949-ben 1,259-en voltunk a faluban, ma 1,007-en vagyunk, mondta a tanács elnöke. 1920-ban pedig 1,356-an voltak. Május 1-től, november 1-ig napközi otthon van a kis gyermekek számára,napi 1.forintért. Az államnak 75,000 forintba kerül fenntartása, a szülők 7,500 forintot adnak hozzá. Január 1-től kezdve már nemcsak ruha-kelengyét és 5 havi teljes fizetést kapnak a kismamák, hanem ha otthon akarnak maradni kicsinyeikkel még két éven keresztül havi 600 forintot is kapnak az államtól. Van vagy 40—50 gyermek a napköziben. Két vegyészmérnök, egy kertész-mérnök, egy főiskolai tanár és két orvos került ki a falu parasztjaiból. Gépesítés a házban és házkörül Ma már nem dobolnak a faluban, hanem hangos bemondón beszélhetnek a néphez. Rádió már van mindenütt, meg kerékpár is. Televíziója 22 családnak van. 48 motorbicikli és négy magánautó van a faluban. A falu asszonyai % részének van mosógépe. Akinek nincs, fillérekért kölcsönözhet a földműves szövetkezettől. Ez a szövetkezet kezeli a vendéglátó ipart és bolthálózatot. Felvásárolják a háztáji termékeket. A falu is tagja e szövetkezetnek s részesülnek annak jövedelméből. Ma már házi villanydarálók is vannak a háziállatok ellátására. Sok helyen mar palackozott gázzal főznek a faluban, de még nincs ebből annyi, hogy minden igényt ki tudnának elégíteni. A tagok háztáji tehenei és sertései is nagyon szépen jövedelmeznek. Remete Jánosné beszél: “hát bizony minálunk a múlthoz képest mindenki jól él. Pecsenye, sütemény nem igen hiányzik az asztalunkról. Régen csak akkor ettünk csirkét, ha vagy mi, vagy a csirke beteg volt. ” “Ma a szülőnőkhöz tortákkal, süteményekkel mennek látogatóba.” Mit csinál a hazafias népfront Ferenczy Kálmán, a Hazafias Népfront elnöke elmondta, hogy milyen szép kulturotthona van a falunak. Két templom van. Most építik újjá az evangélikus templomot. A járási átlagban 35 %-a a gyerekeknek jár hittanra, de Csöglén 64 %-a jár hittanórára. A katolikus pap Iszkázról jár tanítani, mert csak hét katolikus család van a faluban. A pap is jár a tanácsülésre rendszeresen. Kérdésünkre, hogy mit csinál a Hazafias Népfront, azt felelték, hogy társadalmi tevékenységet fejt ki. A választásoknál ők jelölik a választandókat. A nők is részt vesznek a községi tanács és a népfront munkájában. Ifj. Szabó Sándorné, egy nagyon csinos fiatal asszony, aki néhány évvel ezelőtt a fejést végezte a termelőszövetkezetben és a férje is tsz tag, a nőtanács elnöke, de tagja a megyei tanácsnak is, beszélt ezekről a dolgokról. Hat éven keresztül végezte a fejést, mielőtt gépesítették azt. E bájos fiatalasszony, aki dicsekszik azzal, hogy parasztleány, tagja a szülői munkaközösségnek és mindkét leánya Szabó Dénesék két kisleányával együtt a legjobb tanulók közé tartozik. “Nálunk már mindenki olvas,” mondta büszkén, van aki több napilapot is járat. “2,000 kötetes könyvtárunk is van. Van hímző tanfolyamunk s 20 évtől 50-ig különböző programunk. Az iskola körül is dolgozunk és segítjük egymást problémáinkban.” Könyvtárukhoz az első könyveket Ferenczy Lajosék, meg a néhai Szabó Károly, Lina testvére küldte 1948-ban. Harcolpunk a békéért Sulyok Kálmán üzen Ferenczyéknek: “Sokáig éljen a mi Lajosunk, Linánk, de Szalókinénk is, hogy harcoljanak továbbra is a békéért, mert nekünk az kell, mert a jólét meg levsz, ha békében dolgozhatunk” mondta. Végül látogatást tettünk az uj iskolában. Beszélgettünk Balogh Géza igazgatóval, aki 25 évet töltött itt. Dr. Fülöp Bélánéval, aki biológiát és földrajzot tanit, Szalay Dezsővel, aki magyart és történelmet, Csizmadia Józseffel, aki a sportra oktat. A gyermekek szépen, illedelmesen viselkedtek. Ifj. Szabó Sándorné bemutatott bennünket s megmondta, hogy Amerikából jöttünk. “Amerikából, — jegyezte meg az egyik 8-ikos, állítólag nem is a legfigyelmesebbek közül, — hát akkor miért bombázzák Vietnámot?” (Folytatás a 12-ik oldalon)
