Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 BEZÁRULT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Május 19-től 29-ig tartott a Budapesti Nemzetközi Vásár az idén. Területe 260,000 négyzetmétert tett ki, különösen megnövekedett a külföldi kiállitók területe, 35 ország vett részt a vásáron. Az idei vásár már izelitőt nyújt az uj gazdasági reformról, amely 1968 januárjától lép életbe. Magyarországon eddig az iparnak nem volt versenytársa. A vásárló azt vett, amit kapott. Ez most megváltozik. Olyan iparcikkeket vehet, amelyek igényeit kielégítik, akár belföldi, akár importált termékekről van szó. Viszont a belföldi üzemek is annak adhatnak el, akinek akarnak, vagy exportálhatják áruikat, ha jobbnak találják. Ugyanakkor jobban érdekeltek lesznek az üzemek haszonkulcsában, mert befektetéseiket is ebből fedezhetik. Ezt megértvén, a külföldi cégek 54,000 négy- zétméterrel nagyobb területet foglaltak el az idén, mint más években. Budapest a vásárok városa Budapest régi kereskedelmi központ, ami 1244- re vezethető vissza. Az egész középkorban híresek voltak a Buda-i és Pest-i vásárok egész Európában. (Pest, Buda és Óbuda 1872-ben egyesült Budapest név alatt.) Pest eleinte nagy marha állat-vásárairól volt hires, már a 18-ik században külföldi kereskedők találkozóhelye volt. 1830-ban Pest volt a legnagyobb liszt-őrlő központ Európában és a legnagyobb búza- és liszt-kereskedelmi központ is egyúttal. A közlekedési forradalom során, 1831- ben a dunai gőzhajózás még jobban emelte Pest- Buda vásárainak nagy fontosságát. — A pesti Dunaparton rengeteg kereskedelmi hajó horgonyzott és valóságos karaván-állomás volt a város összes parkjaiban, telve a világ mindennemű árucikkével. A régi városok helyét lassanként uj, modern városok váltották fel az egész világon. Hasonló úttörő mozgalom volt Pesten is 1842-ben, amikor Kossuth Lajos az első magyar ipari kiállítást rendezte. Ez volt az előfutárja a későbbi Budapesti Nemzetközi Vásároknak, amelyek 1925-ben nyitották meg kapuikat elsőizben. A II. Világháború után, már 1947-ben újból megszervezték a Budapesti Vásárt, 1948—49-ben már külföldiek is részt vettek benne. Valóban ismét nemzetközi lett 1958 után és 1959—62 között megduplázódott a külföldi kiállitók száma és az általuk elfoglalt térség is. Azóta állandó a fejlődése. Az utolsó néhány év folyamán sok uj pavilon és kiállítási terem épült a vásár területén, a modern technikának érvényt szerezve. Állandóan uj problémákat hoz létre a vásár terjeszkedése. Minden valószínűség szerint előbb-utóbb a Duna jobb partjára viszik a vásár terepét. Egyne nagyobb hely a külföldiek részére 1,000 négyzetméterrel nagyobb helyet foglaltak el a külföldiek az idén, a tavalyihoz viszonyítva. 1,291 kiállító volt a tavalyi 1,057-el szemben, 379 olyan céggel, amelyek másokat is reprezentáltak. A szocialista országok közül kiállítottak a következők: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Korea (Népi Demokratikus Közt.), Kuba, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió. A nyugati országok közül: Anglia, Ausztria, Belgium, Brazília, az Egyesült Államok, Franciaország, Görögország, Hollandia, Japán, Kamerun, Madagaszkár, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Szíria. A fentiek közül Korea, Madagaszkár és Kamerun elsőizben vettek részt a Budapesti Vásáron. Egyéni kiállitók is vettek részt a vásáron a kővetkező országokból: Dánia, India, Izrael, Kanada, Lichtenstein, Luxemburg, Monakó, Nigéria, Spanyolország, Svájc és Svédország. A szocialista országokból a legnagyobb kiállító a Szovjetunió, utána a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia következtek nagyság szerint. A nyugati országok közül a legnagyobb volt Anglia, Ausztria, U.S., Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság es Olaszország; ezek a nyugati országok 80 százalékát tették ki. Uj magyar árucikkek a vásáron A magyar kiállítások 51,000 négyzetméternyi területet foglaltak el. A gépipar és fémipar a magyar kiállítás 40%-át tette ki. Több teljesen uj modellt állítottak ki. Az uj gépek mellett egy 1500 tonnás un. Comecon hajó volt az újdonság, mely a Városliget taván mutatkozott be a nagyközönség előtt, a hajógyár kiállításán. Ez a hajó a sarkkörök környékén is képes a jégtörésre és az ottani közlekedésre. Uj termékei vannak az Orion Rádió és Vlilamossági Müveknek, melyek a távbeszélést és a híradástechnikát szolgálják tranzisztoros felszereléssel. A földművelési gépipar is uj gépeket hozott forgalomba, ugyancsak a csepeli gyár. A vegyipar a leggyorsabban fejlődő részlege a magyar nehéziparnak. A kiállításon egy uj aluminium-csarnokot nyitottak meg. A könnyű-ipar hatalmas pavilonja volt a legszínesebb részlege a kiállításnak. Állandó divatbemutató várta a közönséget. Szép kerámiák, üvegáruk és Herendi porcelánok tarkították a butor- és lakáskultúrát bemutató kiállási részleget. Nagy érdeklődéssel nézte a közönség az építőipar, az élelmiszer-export cikkeit és a csoda szép népművészeti termékeket. Külön pavüon képviselte a turisztikát, ebben megláthatta az érdeklődő, mennyi érdekesség, szórakozási lehetőség várja az idén Magyarországon az ide látogató turistákat. A vásáron állandóan rengeteg volt a látogató. Az ország minden részéből harmad áron hozták a vonatok a látogatókat. Az európai vasutak is közreműködtek és 25%-os engedménnyel szállították a vásárra jövőket. Budapest szállodái, valamint a turistaházak zsúfolásig telve voltak a vásár egész ideje alatt. Az amerikai pavilon, bejáratánál George Washington szobrával az idén is rengeteg látogatót kapott. A kiállítás azonban majdnem teljesen az amerikai építőipar módszereit mutatta be, azokat a modern műszaki eljárásokat és gépeket, amelyeknek segítségével uj lakóházakat, épületeket, gyárakat és utakat építenek. Részben gépeket mutattak be, de főképpen csak képekkel mutatták be az építészet módszereit, többek között a felhőkarcolók építését is. Szerintem a kiállítás legérdekesebb része volt a magyar “week-end ház”-ak bemutatása. Fürdőszobával, modern kis konyhával felszerelt szép faházakat mutattak be, amelyek megvásárolhatók bármikor és felállíthatok akár a Balaton vagy a Velencei tó partján. Ezek 17,000 forinttól egészen 40,600 forintig terjedő árakkal voltak kiállítva. F. E. Háromszorosára nőtt a Duna hajóforgalma A Budapesten székelő, immár húszéves Duna- Bizottság kimutatása szerint a folyó forgalma az elmúlt tiz évben 9,7 millió tonnáról 25 millió tonna fölé emelkedett, a háború előttinek pedig háromszorosára nőtt. A kereskedelmi hajóállomány jelenleg 717 vontatóból áll és 356,144 lóerőt képvisel. Ebből a magyar vontatók száma 79, és a lóerejük összesen 42,052. Az áruszállító motorosok száma 131, ebből 26 a magyar. Az uszályok száma az elmúlt év elejéig 3,338-ra emelkedett. A Dunán 28 nemzetközi kikötő bonyolítja le a forgalmat, köztük öt magyar. A Duna gazdasági és politikai fontossága az elkövetkező években tovább nő. Az építés alatt álló Vaskapu Erőmű, továbbá az ugyancsak épülő Raj- na-Majna-Duna csatorna, valamint a tervezett El- ba-Odera-Duna csatorna révén még nagyobb szerepet játszik majd Európa gazdasági életében. “Bibliotéka- hadm üvelet” Régi magyar írók Amerikáról szóló müveire bukkantak a Széchényi Könyvtárban Hazai könyvtáros körökben bibliotéka-hadművelet néven emlegetik az Országos Széchényi Könyvtár egyre közeledő költözködését a Nemzeti Muzeum épületéből a budai Várpalotába. A több mint másfél millió kötet könyvet, 170,000 hírlapot, 400,000-nél több kéziratot, 70,000 kottát, 350,000 szinlapot és 100,000 térképet őrző gyűjtemény otthoncseréjének lebonyolítása u- gyanis oly sokoldalú előkészületet igényel, mint egy valóságos hadművelet. A gyűjtemény revíziója során olykor értékes könyvritkaságokra bukkannak, igy legutóbb régi magyar irók Amerikáról szóló müveire. Közülük a legrégebbieknek Molnár János egykori szepesi kanonok a szerzőjük. Az amerikai népek e- redetéről szóló müve 1783-ban, az Amerikai E- gyesült Államokat ismertető könyve 1802-ben jelent meg. S a, kettő között a Mindenes Gyűjtemény című sorozatban “Amerika-beliekről” címmel 1789-ben, a Magyar Almának c. sorozatban “Amerikáról” címmel 1794-ben látott napvilágot; egy-egy nagyobb lélegzetű irás. „• '-..'Át A múlt század gazdag terméséből pedig csupán az érdekesebbek felsorolása is oldalnyi terjedelmet foglalna el. Néhány iró neve éjs könyv enne az érdekesek sorában is a legérdekesebbek közül: “Az északamerikaiak szokásai és háziélete” (megjelenési év 1832), “A szellemi és erkölcsi polgáriasodás állapota az Észak-Amerikai E-. gyesült Államokban” (szerző T. F., 1834), V*ss László: “A Katholika Religionak állapotjárói az északamerikai szabad köztársaságban” (1833)» “A Niagara-zuhatag Észak-Amerikában” (1834), Huszár Imre: “Néger költészet a szövetséges államokban” (1857), “Szerecseny újságírók” (Ha/- zánk és a külföld sorozatban, 1867), Liptay Pál : A Fehér Ház” (1873). Az Egyesült Államok alkotmányáról az “Alkotmányok gyűjteménye” cimü sorozatban először Jánosi Ferenc irt 1867-ben. Az első utinaplót egy magát megnevezni nem akaró “magyar tudós társasági” tag irta 1832-ben “Utazási töredékek Észak-Amerikából” címmel, mig harmincöt esztendővel később Rosti Pál már kiirta nevét “É- szak-Amerikai utazásom naplója” c. müve fölé. Rövidesen tehát ezek a könyvek is a budai Várpalotába költöznek, ahol nemcsak a jelenlegi gyűjtemény számára lesz elegendő hely, de a következő fél évszázad várható gyarapodásának is helyet biztosítanak. Egyébként az uj otthonban egyszerre 550 könyvtárlátogató foglalhat majd helyet egyszemélyes asztaloknál, s az olvasótermekben az úgynevezett szabad polcokról hetvenezer kézikönyv közül válogathatnak. A könyvtár minden vonatkozásban a legkorszerűbb lesz: helyet ad majd ezerszemélyes előadóteremnek, az uj szerzeményeket rendszeresen bemutató könyvklubnak és hirlapklubnak, két kiállítási teremnek, kutatói szobáknak és mikrofilm-olvasóteremnek. • ••..-> Nagymennyiségű rózsaburgonyára érkezett megrendelés Ceylonból. Az exportot a Békés megyei értékesítő központ bonyolítja le. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Én is üdvözölni szeretném lapunkat a sajtónk 65 éves jubileuma alkalmából kiadott ünnepi lapszámban. Az üdvözletre itt küldök ] f •. # < ’ $..........................-t. Tiz példányt rendelek a jubileumi lapszámból. Ezért mellékelek $1.00-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: ..........................Állam:.................
