Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-08 / 23. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 8, 1967 ! Rovás 5 A legtöbb ember annyira megszokta a mások által való befolyásolást, hogy a legkisebb fáradságot sem hajlandó venni az önálló gondolkodásra és mindent elfogad, hogy úgy mondjuk — készpénz gyanánt vesz, amit hivatalos jelleggel vagy tekintéllyel számára közölnek. Ezért nehéz általában meggyőzni az embereket még a saját érdeküket szolgáló törekvések helyességéről is, amely törekvések szembehelyezkednek a hivatalos körök véleményével, vagy szándékával. Különösen súlyos a meggyőzés feladata, amikor a kormány álláspontjának beszuggerált helyességét kell megdön- teni, mert az emberek nagy többsége —‘ mi tagadás — abban a végzetes tévhitben él, hogy a kormány, különösen pedig a demokratikus formák között választott kormány — feltétlen a nép összességének javát szolgálja. Minden kormánynak általában előnye van ellenfeleivel szemben, akármennyire is a kormány kritikusainak oldalára billen az igazság mérlege. Ezt a csüggesztő és elszomorító állapotot napról-napra tapasztaljuk a kormány és a kormányhoz huzó sajtótermékek, egyéb hírközlő tényezők által terjesztett céltudatos propaganda révén, amely tények elhallgatásával vagy tudatos eltorzításával igazolni próbálja a bűnös és esztelen vietnami háború jogosságát. A háború ellenzőinek lekicsinylésében és leszó- lásában, meghurcolásában már annyira felbátorodtak a kormány és a hadsereg szószólói, hogy “haza- fiatlanoknak” szerették volna bélyegezni mindazokat, akik minden befolyástól tisztán tartott emberi lelkiismerettel imádkoznak, könyörögnek, tiltakozva követelik, hogy hagyják abba fiaink napról- napra való feláldozását Vietnam őserdeiben, falvaiban és országútjain, ahol semmi keresni valójuk sincs és szüntessék be a vietnami nép tömeges gyilkolását, nehéz munkával teremtett ipari és kulturális alkotásainak pusztítását. Annyi tudós, nyugalomba vonult generális, pap, lelkész, munkásvezér, ha nem is nagy számban, sajtóember, rádió-bemondó tart ki a háború ellen egyre növekvő tiltakozásban, hogy az erkölcsi csatát a hazai fronton, az országon belül Johnson elnök és követői nem nyerhetik meg. Egyelőre csak a hazai frontról beszélünk, lesz még alkalmunk arra is, hogy a vietnami front esélyeivel is foglalkozzunk. Akármennyire is kedveskednek Johnson elnöknek és a háborúnak a közvélemény-kutatók kedvező százalékarányos jelentéseikkel, a közvélemény háborut-támogató irányáról, tagadhatatlan az idegesség kormánykörökben, mert a háboru-eílenes- ség behatolt a katonaköteles ifjúság és a háborut- viselt katonák soraiba is, mégpedig olyan mértékben, hogy sem megfojtani, sem megállítani nem lehet. A legnagyobb segítséget a háborús propagandának az AFL-CIO elnöke, George Meany és a vele egyhuron pendülő munkásvezérek adják, nem törődvén azzal, milyen következményeket zudit a háború az országra és — ki tudja — talán az egész emberiségre. George Meany egész vezérkarának Johnsont támogató háborús propagandája mégis eltörpül azzal az egy beszéddel összemérve, amelyet Emil Mazey, az UAW (United Automobil Workers) tit- kár-pénztárnoka tartott márc. 15-én a chicagói Coliseumban. A beszéd súlya és minden háborús propagandát támogató megnyilatkozást megsemmisítő hatása abban rejlik, hogy a háborús Johnson elnök szembe került a békét hirdető Johnson elnökjelölttel. A beszédet most közölte a “Labor Today” két havonként megjelenő folyóirat ápr.-májusi száma. Ha nem is közölhetjük az egész kitűnő beszédet, de azt nem engedjük el, hogy a beszédben használt Johnson-idézeteket magyar nyelvre le ne fordítsuk, bizonyságul arra, hogy Johnson elnöknek vesztett ügye van vietnami háborújával minden valamennyire gondolkodó ember előtt. Nézzük csak, miket is mondott Johnson elnök 1964-ben kampánya alatt a vietnami konfliktusról, amikor szemben állt Goldwater rep. elnökjelölttel? SPORTHÍREK Ferencváros-MTK 2:0 (1:0) Népstadion, 75,000 néző. Vezette: Emsberger — vitathatóan. Gólok: Novak (15. p., 11-esbó'l), Szőke (72. p., 11-esből). A Ferencváros öltözőjében feltűnően ideges, az MTK-nál meglepően nyugodt volt a mérkőzés előtti hangulat. Érdekes az is, hogy fél órával a kezdés előtt még csak “fél ház” volt a nézőtéren, kezdéskor viszont már talpalatnyi üres helyet sem láttunk. Zsúfolásig megtelt a Népstadion Sajnos, kezdés után hosszú ideig nem olyan volt a mérkőzés, mint amilyet az óriási nézősereg megérdemelt volna. Sok volt az eladott labda, a rossz passz, gólhelyzetet pedig az első húsz percben csupán egyet láttunk. A 16. percben Albert középen kiugrott, három védőt is kicselezett és a 11-es pontnál absZolut gólhelyzetbe került, amikor Jenei szabálytalankodott. A vitathatatlan büntetőt Novák laposan a kapu jobb oldalába vágta. 1:0. Az MTK Lutz és Oborzil hátravonásával erősen biztonsági futballt játszott, mezőnyben ügyesen kombináltak a kék-fehérek, ritka ellentámadásaik azonban csak kevés veszélyt jelentettek Géczi kapujára. A 30. perc mindenesetre egyenlítési alkalmat kínált, Lutz beívelt szabadrúgása után Takács fejese alig szállt mellé. A 36. percben ismét Takács került gólhelyzetbe, idegességében azonban a kifutó Géczi fölött az égbe lőtt. Páncsics majdnem öngólt vétett, majd a 43. perc meghozta az első igazán szép akciót, Katona remekül adott be Varga félfordulattal kapásból lőtt, bombája azonban a kapufán csattant. Szünet után az MTK kezdett lendületesebben. Takács a kifutó Géczi mellett alig fejelt a léc mellé. A Ferencváros átcsoportosította csapatát, a sántikáló Novák a jobbszélre állt, Juhász lett a jobbhátvéd, Rátkai a jobbfedezet, a belsőhármas pedig így alakult: Szőke, Varga, Albert. A játék képe annyiban változott az első félidőhöz képest, hogy az MTK felhagyott biztonsági játékával, és bár a Ferencváros ekkor is többet támadott, a játék nyíltabb, kiegyensúlyozottabb és — sajnos, durvább lett. Az 54. percben Oborzil átadását Lakinger tisztán kapta, és gólhelyzetbe került, amikor Rátkai 3 méterrel a 16-oson belül elhúzta a lábát. A játékvezető nem Ítélte meg a nyilvánvaló 11-est. A 69. percben viszont megadta azt a büntetőt, amelyet Páncsics előtörése előzte meg. A balhátvéd a 16-oson belül volt, amikor Dunai és Csetényi egyesült erővel felvágta. Szőke a hálóba rúgta a labdát (2:0), utána pedig csak annyit lehetett látni, hogy Lanczkor és a szélső összeakaszkodott. Szőke megütötte a kapust, s a játékvezető kiállította a csatárt. Egy perc múlva Varga felvágta Takácsot, a biró Vargát is leküldte a pályáról. Ezt követően 10 percen 1964 aug. 12-én New Yorkban az Amerikai Ügyvédi Kamarának tartott beszédében ezt mondotta: “Mások nagyon meg akarják nagyobbitani a konfliktust. Azt követelik tőlünk, hogy amerikai ifjakat szolgáltassunk arra, amit ázsiai ifjaknak kell elvégezniük. Azt kívánják, hogy meggondolatlan cselekedetekkel milliók életét kockára tegyük és ellepjük Ázsia nagy részét, veszélyeztetve az egész világ békéjét. Azonfelül ilyen eljárás egyáltalában nem oldaná meg Vietnam problémáit.” 1964 augusztus 29-én Johnson elnök Stonewall, Texasban a következőket mondotta: “Azt a javaslatot kaptam, hogy repülőgépeinket rakassam meg bombákkal és dobassam le a bombákat bizonyos területekre, amelyek — szerintem — megnagyobbítanák és felfokoznák a háborút és azt eredményeznék, hogy jó sok amerikai ifjút harcra köteleznénk a háborúban, melyet — szerintem — Ázsia ifjaihak kell megviv- niok, hogy a saját országukat megvédhessél “Éppen ezen oknál fogva nem vagyok a háború keresztül inkább bikaviadalt láttunk, mint futballt. Már a mérkőzés első perceiben ideges, kapkodó légkör uralkodott a pályán, és a közönség azt várta, hogy lecsillapodnak a kedélyek, és a kemény, csapkodó játékot igazi futball váltja majd fel. Sajnos, nem ez történt, ahogy múlt az idő, úgy romlott a játék színvonala. Ilyen sportszerűtlen mérkőzés régen volt a Népstadionban! ; Egyénileg Albert, Szűcs, Mátrai, Juhász, illetve Oborzil, Lutz és Takács nyújtott jó teljesítményt. Két vélemény. Lakat Károly: “A második félidő nagy részét tulajdonképpen nyolc emberrel játszottuk, úgy érzem, megérdemelten győztünk, sajnálom a történteket. Hidegkúti Nándor: “A Ferencváros jobb volt, vitathatatlanul megérdemelt a győzelme, l:0-nál azonban nem adott meg a biró egy tizenegyest. Ha megadja, talán döntetlen marad az eredmény.” FERENCVÁROS: Géczi — Novák, Mátrai, Páncsics — Juhász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert Rátkai, Katona. MTK: Lanczkor — Készéi, Dunai, Jenei — Nagy I., Csetényi — Török, Takács, Lutz, Oborzil, Lakinger. Az Amerikai Magyar Szó eiőfizetési kampány állása 1967 május 29-én 3—6 hónapos Egy éves előfizetők előfizetők Arkansas 1 — Arizona — 2 California 15 24 Colorado 1 — Connecticut 39 10 Delaware 2 — Florida 11 5 Illinois 16 5 Indiana 15 2 Michigan 10 9 Nebraska 1 — Nevada — 1 New Jersey 28 14 New York 17 12 Ohio 40 27 Pennsylvania 42 6 Virginia 1 — West Virginia 6 1 Wisconsin 2 — Kanada 7 Magyarország 14 247 139 ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! nagyobbitása mellett...” Még folytathatnánk. De — úgy véljük — e két idézet is elég a gondolkodó emberek meggyőzésére és megnyugtatására, hogy azoknak van tökéletesen és elvitathatatlanul igazuk, akik nem engedték sem eltéríteni, sem félrevezettetni magukat arról az útról, amelyet Johnson, az elnökjelölt 1964-ben az ország népe nagy többségének helyeslésével az ország és az emberiség érdekében megjelölt. A történelem két Johnsonról fog megemlékezni. Arról, aki a békét hirdette és arról, aki a békét cserbenhagyta. A háború-ellenesek kitartanak az első Johnson mellett és bármit is tesz a háborússá vedlett Johnson elnök, százezer és talán mondhatjuk — milliónyi amerikai még mindig lelkiismeretével és meggyőződésével hirdeti, amit Johnson elnök minden ^elfogadható magyarázat és felvilágosítás nélkül cserben hagyott: Az amerikai lelkiismeret főkövetelése: Hagyják abba a bűnös, esztelen és céltalan háborút!