Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-01 / 22. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 1, 1967 INNEN-ONNAN Washingtonban a kormány lényeges megszigorításokat javasol a nyomorelleni programban. Az ajánlott változtatások megtiltanák, hogy a nyomorelleni program alkalmazottai politikai tevékenységben vegyenek részt, hogy a szövetségi alapokat "törvénytelen demonstrációkra, vagy piketelések- re" használják fel, hogy elbocsássák a "bajcsiná- lókat" a Job Corps-ból és hogy a program pénzügyi működését évenként felülvizsgálják. Az adminisztrátorok beismerik, hogy a megszigorítás erő sen csökkentené a program hatásosságát. • • • A Szovjetunió bejelentette: megengedi, hogy ezentúl külföldi hajók az Északi-tengeren hajózhassanak, eddig még be nem jelentett díjösszeg ellenében. • • • Cleveland nyomorúságos Hough nevű néger lakóvidékén Walter E. Grevatt Jr., a United Church of Christ 36 éves fehér papja a legnagyobb közszeretetnek örvend. Nem elégszik meg azzal, hogy csak a szentirást tanítsa, har»3m igyekszik a nép baján, nyomorán segíteni. Gyermekkorától kezdve bántotta a négerek elnyomatása, ezért otthagyta jómódú templomát és a néger nyomornegyedbe ment papnak. Templomában, a szokásos társadalmi rendezvényeken kívül, anya és csecsemő egészség- ügyi állomás van, egyetemi hallgatók oktatják a tanulásban elmaradt diákokat és ugyanott délelőttönként a fehér anyák is elhozzák kisgyermekeiket; a néger anyákkal együtt óvodát tartanak fenn. Nyáron néger történelmet tanítanak a templomban és a hivőkkel kirándulásokra mennek a környéken. e • • A Nyugat-Németország-i Ruhr-völgyben egymás után csukják le a szénbányákat és nincs kilátás, hogy a bányászok munkához jussanak. Még a nyitva lévő bányákban is rövidebb órákat dolgoznak és leszállított fizetéssel. A Ruhr-vidék szénbányászata haldoklik, mert az olaj és gáz kiszorítja a szenet, mint fűtőanyagot és a technológiai fejlődés az iparban kevesebb szénfogyasztást igényel. • • • Jordánia, megszegve az arab országok szolidaritását, helyreállította 1965-ben megszakított diplomáciai kapcsolatait Bonn-nal. Az erről folytatott tárgyalások egyik epizódja, a Spiegel tolmácsolásában: "Wasfi el Teli miniszterelnök kérdést intéz Böker nagykövethez: — És mi lesz az akabai kikötő építésére esedékes harmadik kölcsönnel? A nagykövet válasza: — A nagykövet-csere után azon nal folyósítjuk. Az árulás ára: 18.5 millió márka. Olcsóbb judások, mint az eredeti... • • • Nagy Károly koronázó székesfővárosában, az európai kereszténység egyik legősibb fellegvárában Aachenben mohamedán mecset épül. A példátlan "muzulmán hódítás” oka: a közel-keleti és északafrikai vendégmunkásoknak templomra van szükségük. A terv megvalósítására valóságos iszlám koalíció alakult: az építési költségeket 26 mohamedán állam közösen vállalta. • • • Az első sputnik felbocsátása óta körülbelül 1,200 mesterséges bolygót küldött az emberiség a világűr különböző térségeibe. Ez-ek közül majdnem 300 jelenleg is száguld a végtelen térben. Pillanatnyilag az amerikai Mariner IV. jelzésű mesterséges bolygó a maratoni bajnok: második éve kering, még mindig hajlandó utasításokat végrehajtani, legutóbb 19 perc és 6 másodperc alatt adott választ egy rádiójelre. Az űrhajó eddig 264 millió kilométert tett meg. • • • Amerikai szakértők azt gyanítják, hogy a Szovjetunió nagyjelentőségű ürkisérletet hajt végfe a Cosmos Űrrepülésekkel. Sejtik, hogy 60 ezer font hasznos tehersulyu ürszerkezeteket bocsátottak űrbéli pályára, kétszer akkora súlyút, mint amire az amerikaiak képesek. Valószínűleg a Földre visszatérési hőszigetelőt próbálják ki. *★★★**★★★★★★*★★★ V /*★*★★★★★★*★★**** **★★★★*-) ^ A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! AZ AMERIKAI HÁBORÚS BŰNÖSÜK TÁRGYALÁSA TERHELŐ ADATOKAT TÁR FEL Stockholmban a Bertrand Russell világhírű angol filozófus védnöklete alatt összehívott “Nemzetközi Háborús Bűnösök Bírósága” ülésén súlyosan terhelő adatokat tártak fel az Egyesült Államok ellen. Jean Paul Sartre francia filozófus megjegyezte, hogy Dean'Rusk külügyminiszter, aki nem volt hajlandó képviseltetni magát a tárgyaláson, nem más, mint “középszerű közhivatalnok.” Ugyan hogyan felelt volna azokra a jelentésekre — mondotta —, amelyek arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok ‘személy-elleni’ bombákkal gyilkolja a polgári lakosságot Vietnamban?” Dr. Jean-Pierre Vigier, a Párizsi Egyetem professzora, a háború alatt az ellenállási mozgalom vezetője és 1948-ig a francia vezérkar tagja, a vádak alapján Vietnamban tartott szemlét, és mint a háborús bíróság katonai szakértője adta elő megfigyeléseit: A Vietnamban leszórt amerikai bombák fele személy-elleni repeszbomba (fragmentation bomb), amely vasgolyókat lövell ki magából. Ezeket főként a polgári lakosság ellen használják. Előadta, hogy állításait bizonyítékokkal támasztja majd alá. Dr. Vigier azt mondotta, hogy ezekhez a bombázásokhoz a célpontokat komputerrel választják ki. Kétféle ilyen bombát használnak; leggyakrabban a CBU nevű “csokor”-bombát, melynek az un. anyabombája másodlagos bombát röpít ki magából, kb. 1 kilométer magasságban. Minden egyes másodlagos bombában 260 acélgolyócska van elhelyezve. Ütődésre robbannak és ezrével lövellik ki magukból a halálos acélgolyókat. A beton, vagy vasépületekben nem sok kárt tesznek, de az emberi testben szörnyű pusztítást végeznek. Sűrűn lakott vidékeken és katonai bombatámadások kísérőiképpen használják. Dr. Vigier azt is kifejtette, hogy “ezekkel a bombázásokkal pontosan követik az Egy. Államok Air Force 1966 májusban kiadott kézikönyvét, amely négyféle bombázási célpontot jelez meg: politikai, pszichológiai-társadalmi, katonai és gazdasági célpontokat, amelyeket egymástól nem lehet elkülöníteni. E teória szerint csakis egyfajta célpontra koncentrálni nem lehet. Olyan fejletlen országban, mint Észak-Vietnam — mondotta dr. Vigier —, a politikai központok nem maradnak egy helyben; a katonai célpontok is változnak; de a pszichológiai-társadalmi célpontok megmaradnak, közöttük az egészségügyi épületek és iskolák, amelyek olyan fontosak a fejletlen országokban.” A tárgyaláson J. B. Neilands, a California Egyetem professzora észak-vietnami útjáról jelentett. Mondotta, hogy . Johnson elnök márciusban Ten- nesseeben kijelentette: “Csakis katonai célpontokat bombázunk.” Ugyanaz nap, az észak-ivetnami Vietri környékén, Hanoitól északra, ő olyan falvakat látott, amelyeket a “személy-elleni” bombákkal támadtak meg. Saját szemeivel látta ezeknek az áldozatait is. A stockholmi háborús bűnösök tárgyalása szigorúan jogi szempontból nem járhat el azok ellen, akiket bűnösnek talál. De nemzetközi tekintélyénél fogva, ítélete súlyos erkölcsi csapást mér a bűnösökre a világ közvéleménye előtt. MAAAÁÁnAÁlWVUVMAAAAAflÁAAflAAÁÁAAAÁÁAAAAAAAÁAAAAnAÁÁAAAnÁAAAÁÁAAAAAAAnÁÁAÁÁAÁÁAAAM HÚSZ MILLIÁRD DOLLÁR KIADÁS ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜL Nemrégen az amerikai nagy napilapok beszámoltak arról, hogy a Szovjetunió védelmi rakétákat helyezett el a nagy városok környékén. A rakéták feladata lenne lelőni az ellenséges rakétákat. E hű- hallatára a Szenátus Leszerelési Bizottsága vizsgálatot indított annak a megállapítására, hogy szükséges-e az amerikai városokat is körülvenni védelmi rakétákkal (anti-missile-missile). ÁÁAAAnWMnAAAAÁÁÁÁAAAÁAAÁAAAÁAAÁAAAAAnM A szovjet nem építhet amerikai vízmüveket A Szovjetunió ajánlatot tett az Egyesült Államoknak, hogy pályázni óhajt a Grand Coulee Dam három óriás villany fejlesztő müvének a megépítésére. A Szovjetunió úttörő munkát végzett óriás fejlesztők építésében. Jelenleg is egy 6 millió kilowatt kapacitású vízerőmű van épülőfélben a Yenisei folyó melletti Rrasnoyarskban. A washingtoni belügyminisztérium azonban azt javasolja, hogy a Szovjetunió ne vehessen részt a pályázatokban és csakis amerikai vállalatok pályázhassanak. A belügyminisztérium határozata a Fehér Házzal, a külügyminisztériummal és a költségvetési hivatallal való megbeszélés után jött létre. Azzal az indokolással akarják kizárni a szovjet építészeket, hogy az ő közreműködésük nemzet- biztonsági szempontból nem lenne kívánatos és hogy az amerikai iparnak kell az elsőbbséget adni a világ legnagyobb generátorának technikai kidolgozására. A három tervezett áramfejlesztő csak egyik része lenne a Washington állami Grand Coulee vízmüveknek, mely 1992-ben, 9.2 millió kilowatt kapacitásúvá fejlesztve, a vüág legna- gybb vízerőműve lenne. Hat évvel ezelőtt nyitott utat a belügyminisztérium, hogy bizonyos építkezések pályázataiban külföldiek is részt vehessenek, de ez az első alkalom, hogy az ország biztonságának a kérdése felmerült. A költségvetési hivatal ellenezte a belügyminisztériumnak az oroszok elleni tilalomra vonatkozó javaslatát, azon az alapon, hogy nyüt pályázatok, amelyekben minden külföldi ország részt vehet, számottevő pénzmegtakarítást jelentenének. Egy másik érvük az, hogy a szovjet ajánlat beleillik Johnson elnök politikájába, amely szerint ki kell terjeszteni az üzleti kapcsolatokat a szocialista országokkal. A vizsgálat folyamán Stuart Symington, Missourid szenátor felvilágosítást kért Cyrus R. Vance helyettes hadügyminisztertől a múlt évek rakéta gyártását illetően. Vance válaszában nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai kormány, a második világháború óta, 19.3 milliárd (19,300,000,000) dollárt költött rakéták gyártására, melyekből egyetlen egyet sem lehet használni. A gyárosok 26 különböző rakétán dolgoztak. Egyes rakéták gyártását abbahagyták (miután sok száz millió dollárt pocsékoltak rájuk), mielőtt azok végleg elkészültek volna. Más rakétákat viszont a szemétdombra dobtak, miután elkészültek, mert közben újabb, hathatósabb, nagyobb pusztításra képes rakétákat fedeztek fel. így pazarolt el az amerikai kormány közel húsz milliárd dollárt. Vance helyettes hadügyminiszter azt mondotta, hogy a nagy városokat védő legelemibb védelmi rendszer felállítása 3.5 milliárd dollárba kerülne. Madarak és gépmadarak találkozása néha katasztrofális következményekkel, a repülőgép lezuhanásával jár. Amikor azonban ez nem következik be, akkor is milliós költségek keletneznek. Az amerikai légierő évi ötmillió dollárt költ a madaraktól megsérülő géptestek és másik ötmilliót a madártetemektől használhatatlanná vált léglökéses motorok javítására, illetve kicserélésére. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AE 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50
