Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-25 / 21. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May, 25, 1967 SPORTHÍREK Négy pont a Ferencváros előnye Újpesti Dózsa-MTK 4:3 (2:1) Megismétlődött a mult. Három évvel ezelőtt a Győr együttese 4:0-ra legyőzte a Vasast a Fáy utcában (azóta sem szenvedett vereséget a piroskék gárda otthonában), s most vasárnap hasonló arányban nyert a kupagyőztes a bajnoki cim védőjével szemben. Mi történt a Vasassal? Ez a győri bravúr a forduló meglepetése, még ha a mérkőzés nem a legsportszerübben zajlott is le. — Azzal kezdődött, hogy rúgtunk egy gólt, amelyet nem adott meg a biró — mondta Rózner Győző, a Vasas szakosztályvezetője. — Ez szabályos volt, mert Korsós hátulról indult és előtte álltak a védők. A csapat ideges lett, amit fokozott Korsós sérülése. (Az orvosi vizsgálat szerint a csatár a régi láb törése helyén szenvedett zuzó- dást.) Birőczky játékvezető nem torolta meg kellő eréllyel a sorozatos, taktikai szabálytalanságokat, s később Mészöly és Ihász is megsérült. Ilyen körülmények között a második félidőben nyújtott játékával a Győr megérdemelten győzött. Túl a mérkőzésen, legnagyobb gondunk, mi lesz az ösz- szeállitás szerdán Salgótarjánban. Fél csapatunk ■— Korsós, Mészöly, Ihász, Fister, Bakos — harc- képtelen, A játékvezetőknek fel kellene figyelniük a sorozatos sérülések okaira. Mindez azonban csak az érem egyik oldala. Kétségtelen, hogy a találkozón az ETO lendületével, szervezettségével, harcosságával meglepte ellenfelét, s ez döntött. A Vasas — még ha balszerencsés sérülések sújtották is — még mindig nem nyerte vissza régi formáját. Most már nemcsak a csatársor, hanem a védelem is elvesztette szokott megbízhatóságát, A frisseség helyett lassúság, a folyamatosság helyett görcsös kapkodás tapasztalható a bajnokcsapat játékában. Vendégsikerek Vendégsikerekkel végződött másik két mérkőzés is. Egerben még soha ennyien nem voltak labdarugó-mérkőzésen, mint ezúttal. 18 ezer néző volt a spoi’ttelepen. A Ferencváros rutinja jól kamatozott, a mérkőzés 70. percében 2:0-ra vezetett, Ekkor az egriek lendületbe jöttek és sikerült egyenlíteniük. Az utolsó tiz percben egy védelmi hiba (Kiss hazaadását Albert elcsipte), majd ismét Albert-szóló, s a zöld-fehérek 4:2-re megnyerték a találkozót, s mivel a Vasas kikapott, előnyük már négy pontra nőtt. Szombathelyen a kitűnő rajt után elfáradt a vasutascsapat. A pécsiek, akik előzőleg kilenc mérkőzésen mindössze három gólt szereztek, most egyszerre ugyanennyit lőttek Szarka hálójába. Ez elég volt a szombathelyiekkel szemben. Tamás, Takács, Hajós Négy találkozón a pályaválasztók otthon tartották a két pontot. Kispesten 70 percig verejtékezett a Honvéd; a Tatabánya l:0-ra vezetett. Hét perc leforgása alatt azonban Tichy tizenegyessel és szabadrúgással két gólt szerzett csapatának, s a pontot Tóth K. fejese tette fel a 3:l-es győzelemre. Továbbra is tartja megbízható formáját a Diósgyőr. Igaz, ezúttal csak hajszálon függött (s ebben a kiválóan védő Tamásé az érdem), hogy az egygólos előnyt (1:0) Hajas sérülése után is meg tudta őrizni a Salgótarjánnal szemben. Komlón a rajt óta most ismét örvendezett igazán a hazai szurkológárda. Akkor a Honvédőt győzték le, most jó játékkal, 4:l-re a Dunaújvárost. A bányászcsapat csatársorában találjuk a forduló legeredményesebb csatárát, Takácsot, aki három góljával részese volt a győzelemnek. Szegeden a veterán Hajós dr„ a mezőny íeg- jobb játékosa lendületet adott az egyetemi csapat játékának (2:0). Kitünően osztogatott, s még góllövésre is maradt ereje. A csepelieknél változatlanul tart a balszerencsés sorozat. A játék mindjárt góllal kezdődött, mert a 3. percben Nyirőnek, az újpesti tartalék balszélsőnek átadásából Dunai a kapuba juttatta a labdát (1:0). Az Újpesti Dózsa vezetése után azonban kiegyensúlyozottá vált a játék, és egy alkalommal Oborzil ki is egyenlíthetett volna, ha három lépésről jobban helyezi a labdát, amelyet igy Só várinak sikerült a gólvonalról kirúgnia. S ahogy ilyenkor történni szokott, az 1:1 helyett rövidesen 2:0 lett az eredmény. A 39. percben a már eddig is nagyon mozgékony Bene — bár ilyen jól játszott volna a hollandok ellen! — több csellel a tizenhatoson belülre került, s aztán jó lövése utat talált Lanczkor kapujába. Az MTK továbbra sem adta fel a reményt, jól küzdött, és a 43. percben Nagy szabadrúgásából Takács rendkívül ügyesen pörgette a labdát a kapu jobb felső sarkába (2:). Szünet után úgy látszott, hogy az MTK kiegyenlíti hátrányát, hosszú ideig mezőnyfölényt harcolt ki, a kapu előtt azonban a csatárok nagyon körülményesen kezelték a labdát. Az újpestiek sokkal ritkábban jutottak ellenfelük kapuja elé, s ezekben az esetekben mindig veszélyesen. A 63. percben Dunai indította el az akciót, Bene átvette tőle a labdát, majd visszaadta társának, aki megszerezte csapata harmadik gólját (3:1). Két perccel később a Dunai—Bene duó után Dunai-magán- szám következett: a hosszú, lomha mozgású csatárról csak most derült ki, hogy milyen gyors, elhagyta Jeneit, egyedül tört a kapu felé, és védhe- tetlenül lőtte a negyedik gólt (4:1). Az újpestiek természetesen könnyítettek az iramon, az MTK újabb támadásokat vezetett. Radó játékvezető, aki előzőleg 2:l-nél nem adott meg egy nyilvánvaló 11-est az MTK javára, most amikor Csordás magasra emelte a lábát és közvetett szabadrúgás járt volna, büntetőt Ítélt. Ebből rúgta Nagy István az MTK második gólját (4:2). A mérkőzés vége előtt az MTK Dunaija is szerzett egy gólt, és igy alakult ki a 4:8 arányú Újpesti Dózsa-győzelem. EGYÉB EREDMÉNYEK: Győr—Vasas 4:0 (1:0). Ferencváros— Eger 4:2 (1:0). Bp. Honvéd—Tatabánya 3:1 (0:1). Pécs—Szombathely 3:1 (1:1). Szeged—Csepel 2:0 (1:0). Diósgyőr—Salgótarján 1:0 (1:0). Komló—Dunaújváros 4:1 (2:0). íSSSSSSSSSSSSSSSSSSSí^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Fontolóra vették a vasárnap devalválását. Az ház törvényei tevéimében eddig csak a vasárnapi misehallgatás számított a heti pihenőnap megszentelésének. Most olasz püspökök a Vatikán elé terjesztették javaslatukat, mely szerint a hívők szabadon választhatnak a szombat s a vasárnap között. iSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Drágán fizeti meg a munkásság a vörösfalást Amikor kiderült, hogy a CIA beavatkozott a diákszövetségekbe és más szervezetekbe, beleértve a szakszervezeteket is, egyes haladó szellemű körök kihangsúlyozták, hogy a jelek azt mutatják, az AFL-CIO vezetőségét is kompromittálta a CIA. A napokban Thomas Braden volt CIA-ügynök kijelentésével kapcsolatban nyilvánvaló lett, hogy az AFL-CIO vezetői, a második világháború vége óta a GIA-nak és elődeinek sugúlmazására és vezérlete alatt összeesküvést szőttek az amerikai munkásmozgalom ellen. Ezt a cselszövést a Wall Street és Washington közösen dolgozta ki azzal a kizárólagos céllal, hogy aláássák a munkásmozgalmat; hogy ne legyen ereje azokhoz a küzdelmekhez, amelyek a nagyvállalatok támadásainak visszaveréséhez szükségesek. Ezt az összeesküvést a szakszervezeti vezérek és támogatóik az “anti-kommunizmus” jelszavával ködösítették el. A felszínen úgy tüntették ezt fel, mint a hidegháborúnak egy szükséges részét, amellyel külföldön próbálják a kommunizmus terjedését megakadályozni. De ugyanilyen fontosnak tartották a szakszervezetek meggyöngitését, ha nem is elpusztítását. Az anti-kommunizmus nevében a CIO-t megfosztották erejétől azáltal, hogy tagságának negyedrészét kizárták, legmilitánsabb vezetőinek működését lehetetlenné tették és a munkásságot egymás elleni harcra használták fel. Az anti-kommunizmus nevében a vezetőség annyira meggyengítette a szakszervezeteket, hogy létre jöhetett a Taft- Hartley és a Landrum—Griff in-törvény, melyet a szakszervezetek működésének, szervezésének kerék kötői lettek. A kommunista-ellenesség nevében az AFL-CIO vezetői megakadályozták, hogy a szervezett munkásság vezető szerepet játszhasson a néger nép jogaiért való küzdelemben. A kommunista-ellenesség nevében az AFL-CIO vezetői támogatták a koreai és vietnami háborút. A kommunista-ellenesség nevében, a munkás- vezérek közül olyanok, akiknek előrehaladott nézeteik vannak, akik nem azonosítják magukat a reakciós, George Meany-féle nézetekkel, .készségesen a CIA eszközeivé váltak. Ennek egy része nyilvánosságra került Braden volt CIA ügynöknek Walter és Victor Reuther-ről szóló leleplezéseiben.,’ Jól -kiszámítva* eMeléplezést akkór" eszközölték, amikor a legtöbbet árthatnak a munkásságnak és azzal a céllal, hogy megfélemlítsék és félrevezessék azokat, akik kezdenek szembeszállni a haladó szellemű változások kerékkötőivel a munkásmozgalomban. De Reutheréknek és a többieknek még mindig tanulniok kell abból, hogy milyen árat kell fizetni a munkásságnak a kommunista-ellenes hadjáratban való részvételért. Az UAW vezetői uj, haladószellemü utat tűztek ki a munkásságnak. Ebből kifolyólag összeütközésbe kerültek Meanyvel és a reakciós vezetőséggel, amely az AFL-CIO szervezeteit hatalmában tartja. De még most sem veszik tudomásul, hogy a szervezett munkásság gyengülése, a 40-es évek végén, a hidegháború kezdetével egyidőben indult meg. Ez abból látható, hogy még most is megtűrik a CIA kommunista-ellenes irányvonalát, holott ugyanakkor változást javasolnak az AFL-CIO politikájában, amely csak akkor vezethet sikerre, ha azt az irányvonalat is megváltoztatják. Ahhoz, hogy az AFL-CIO újból a munkások ügyének, a néger népnek és az egész országnak előharcosa legyen, kell hogy tagsága szükségét lássa annak, hogy teljesen szakítani kell nemcsak a CIA-val, hanem a kommunista ellenesség mindenfajta apostolaival és tanításuk maradványaival. Amerikai újság a magyar szabadságért "Emlékezés a magyar felkelésre" “Az Albion Street-i Hungarian Hall-ban vasárnap megülik az 1948 március 15-i magyar felkelés évfordulóját. Az ünnepségen fel fogják olvasni Lajos Kossuth és Sándor Betofi vérpezsdítő verseit. Lajos és Sandon írók vezették az 1948-as lázadást — amely 1956-ban újra fellángolt — kommunista elnyomóik ellen. Könyveiket és verseiket a kommunisták elégették, de álmukat a szabadságról tovább álmodják elnyomott honfitársaik. Sandon elesett a forradalmi harcban, de Lajos kimenekült az Egyesült Államokba és ma Washingtonban él.” (Branford, Connecticut, Expositor) Szóról-szóra sajtóhibákkal és értelemzavaró hibákkal együtt közöljük a Branford, Conn. “Expositor’ lapban megjelent, a márciusi ünnepélyről szóló beszámolót, mely rávilágít arra, hogy milyen “felvilágosításban” részesítik olvasóikat a magyarországi helyzetről.
