Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-25 / 21. szám

Thursday, May, 25, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Diplomáciai tavasz Budapesten Váratlan találkozó színhelye volt egy május ele* ji napon a budapesti repülőtér. A svéd külügymi­niszter átutazóban egy órácskára kiszállt, a gép mellett természetesen Péter János magyar külügy­miniszter fogadta, de vele volt egy protokollon ki- vüli ur is: az osztrák külügyminiszter. Azokban a napokban tartózkodott ugyanis Budapesten Klaus osztrák kancellár és külügyminisztere, s amint be­futott a hir, hogy a svéd miniszter leszáll Ferihe­gyen — Péter János felajánlotta osztrák kollégá­jának, hogy jöjjön ki ö is a repülőtérre. így ala­kult ki a műsoron kívüli hármas: két semleges és egy szocialista résztvevővel. Ezen a repülőtéri ta­lálkozón persze nem tanácskoztak különösebben fontos dolgokról, de maga a tény jelzi, hogy Buda­pesten ezen a tavaszon lüktet a nemzetközi diplo­máciai élet. Az osztrák kormányküldöttség május első hetében járt ott közvetlen előtte Harmel belga külügyminiszter tett látogatást, április első felében pedig a mostani ferihegyi átutazó vendég, Nilsson svéd külügyminiszter töltött hivatalosan öt napot a magyar fővárosban. Érdekes párhuzamosság nyilvánul meg Budapest külpolitikájában. A magyarok tevékenyen részt vesznek a szocialista országok közötti tanácskozá­sokon, látogatásokon, vitákban, a közös politikai vonal kialakításában — de ez az élénk szocialista­közi ; forgalom nem akadályozza, sőt segíti a nyu­gati kapcsolatok erősitését. Ezt mutatja a Nüssen, a Harmel és Klaus- Toncic látogatás. Amikor Klaus osztrák kormányfő ott állt a bu­dapesti Tudományos Akadémia dísztermében és meleghangú előadást tartott a Dunamedencében lakó- népek összefogásának szükségességéről —, ki nem mondva bár, de tanúsította, hogy nagyot változott a helyzet az utóbbi esztendőkben. Aki, mondjuk tiz évvel ezelőtt hallott utoljára osztrák politikust, s most ott ült az Akadémián, leeshetett az álla. Az 56-os események után fagypont alá süllyedt a magyar-osztrák viszony hőfoka, a 60-as évek kezdete óta azonban a magyar belső fejlődés és az általános európai helyzet enyhülése hatására az osztrákok ráébredtek arra, hogy Magyarország jó szomszéd és megfelelő partner. Megindult a veze­tők kölcsönös látogatása. 1964 elején Kreisky, ak­kori külügyminiszter jelenlétében a szó minden értelmében határkövet jelentő egyezményt Írtak alá Budapesten: az országhatár rendezéséről, a határincidenseket kivizsgáló közös bizottság ala­kításáról és a kölcsönös kártérítési viták befejezé­séről. Az osztrák külügyminiszter látogatását né­hány hónap múlva visszaadta magyar kollégája, majd most, május elején, a magyar fővárosba érke­zett dr. Josef Klaus osztrák kancellár, 30 éve az első osztrák kormányfő Budapesten. Klaus elutazásakor magyar-osztrák közleményt tettek közzé, amely nem tartalmaz szenzációkat, meglepő, uj egyezményeket, de amellyel mindkét fél elégedett. A tanácskozások során megállapítot­ták, .hogy kedvezően fejlődnek a két ország kap­csolatai, a jóviszony további elmélyítése állandó állandó bizottságot hoznak létre, bővítik a keres­kedelmi kapcsolatokat, szorosabb együttműködést létesítenek az európai energiaellátás területén, Bu­dapesten osztrák kulturális intézetet létesítenek és újabb határátkelő állomást nyitnak az osztrák­magyar határon. Végeredményben tehát: bár kü­lönböző társadalmi rendszerű országokról van szó, s bár több nemzetközi kérdésben eltérnek az állás­pontok — Fock Jenő, magyar miniszterelnök sza­vaival élve — reális, jól megalapozott megállapo­dásokra jutottak. De nem is a most aláirt nyilatkozatban foglaltak a legfontosabbak, hanem a látogatás ténye. Az osztrák vezető — akkor, amikor jelentős erők a nyugati gazdasági közösség felé akarják .tereiül Ausztriát és lazítani keleti kapcsolatait — Moszk­vába. majd hat hétre rá Budapestre látogat és itt a dunai népek, tehát a szocialista országok és a tőkés Ausztria barátságáról beszél. Úgy látják,. hogy a keleti kapcsolatok árfolyama Bécsben ma­gasra szökött, s ennek három oka van. Az egyik: a nyugatnémet gazdasági visszaesés csökkenti a közös piac vonzerejét. A másik: Moszkvában na­gyon udvariasan kijelentették, hogy a nyugati gaz­dasági közösséghez való csatlakozást összeegyez­tethetetlennek tartják a semlegességgel. A harma­dik: Ausztria nemzetközi tekintélye attól függ, hogy jó kapcsolatokat tud-e felmutatni a Kelettel. A magyar politikusok szívesen látják Ausztria kö­zeledését, mert ez Magyarországnak gazdaságilag előnyös, s mert meg akarnak ragadni minden esz­közt, amely tovább fejleszti az európai enyhülést, szilárdítja a háború után kialakult helyzetet. Svédország szakit Dél-Vietnammal Voltaképpen ezért hívták meg Budapestre Nils- sont, a másik semleges európai ország külügymi­Dr. Gyefvai János (1889-1967) Dr. Gyetvai Jánost a magyar nép millióin kívül még sok más országban is gyászolják. Rövidebb ideig részt vett Ausztria, Csehszlovákia, Németország munkás mozgalmában, mig élete leg­tevékenyebb évtizedeit az Egyesült Államokban töltötte. Tehetséges, bátor, elvei mellett minden poklokon át kitartó ember volt. Élete maga re­génybe illik; e történet egy részét meg is irta. Tit­kos nyomda, kalandos gyalogút országhatárokon át, tűzharc a fehérgárdistákkal, sztrájk, börtön, ál­néven irt könyv és sok más, hasonló emlék rejtő­zött e gazdag életpálya emlékei között. Csak nagynéha beszélt ezekről, akkor is szin­te mentegetőzve. Még nyugdíjban, öregkorában is inkább a mi korunk, a jövő érdekelte. A múltról is irt, de akkor is a mának. A benne élő történelmi események, ércszoborrá lett jelentős személyiségek is csak annyiban játszottak szerepet késői írói mun­kásságában, amennyire a szocialista jövő szempont jából jelentőséget tulajdonított nekik. Haláláig ak­tiv pártmunkás is volt. 1889. április 8-án született Szentlőrinckátán. Fiatalon újságíró lett. 1912-től a Népszava munka­társa, 1919-ben a Vörös Katona, a Tanácsköztársa­ság legyőzetése után a pécsi Munkás és a Kassai Munkás szerkesztője volt. Az Egyesült Államok­ban húsz éven át küzdött tollával is a munkásosz­tály jogaiért. Az Uj Előre, a Magyar Jövő amerikai magyar olvasói nagyon szerették szenvedélyes han­gú, nyílt és őszinte Írásait. Az amerikai munkások oldalán számtalan tüntetésben, sztrájkban, mozga­lomban vett részt. Nem volt ott sem idegen közegben. Az amerikai magyarság körében honfi­társakra talált a hazájából elűzött forradalmár. 1946-ban visszatért Magyarországra. Gyorsan be­illeszkedett az itthoni viszonyokba, hiszen a ten­geren túl is magyar tömegek között élt. Előbb Ba­ranya megyében volt főispán, majd Ankarában magyar követ, minisztériumi osztályvezető, végül, nyugdíjazásáig, lapszerkesztő Budapesten. Magya­rul, otthon megjelent könyvei — Ezt láttam Ame­rikában, Fegyverek és emberek, Válságos éjszaka, Két világ között — becses kortársi vallomások, a magyar nép története otthon kevéssé ismert részé­nek megragadó krónikái. Most is dolgozott: magá­nyos kis szobájában sokszor késő éjszakáig égett a villany. Sokat élt meg. Ha még egy életet kezd­hetett volna, talán akkor sem tudta volna elmon­dani minden tanulságát. Munkásságát az Uj-Magvarország számos kitün­tetéssel méltányolta. Utoljára ez év május elsején, akkor lett a Szocialista Hazáért Érdemrend tulaj­donosa. Sok öröm, de sok fájdalom is érte. Végül is kiegyensúlyozott, elégedett ember volt. Kielégí­tette az a tudat, hogy megérhette élete nagy cél­ját, a szocializmus győzelmét Magyarországon, w • Tiszta emléke erőt ad további harcunkhoz, mun­kánkhoz. : •. ;.... _. ■_ . . . * . i niszterét. Nagyon szívélyes légkörben tárgyaltak, egyezményeket Írtak alá, amelyeknek értelmében növekszik a két ország gazdasági és kulturális cseréje. A legérdekesebb eseményről azonban a látogatás után érkezett hirt a svéd kormány beje­lentette, hogy gyakorlatilag megszakítja a diplo­máciai viszonyt Dél-Vietnammal. Nem állíthatjuk, hogy ez a döntés a budapesti látogatás következ­ménye lenne, nyilván régebben megérett az elhatá­rozás. De valószínű, hogy a jó budapesti benyomá­sok, a közvetlen konzultációk a vietnami helyzet szakértőjének számitó Péter János magyar külügy­miniszterrel, megerősítette Stockholmot ebben az elhatározásban. A harmadik tavaszi látogató (nem ragaszkodunk az időrendi sorrendhez) Harmel, belga külügymi­niszter volt a két semleges mellett — egy NATO ország képviselője. A tanácskozások légkörén azonban ez a különbség nem látszott meg. Szívé­lyes volt s ugyancsak a belga— magyar és a bene- lux-magyar gazdasági, kulturális és különösen a tudományos kapcsolatok bővülését eredményezte. A nemzetközi kérdéseket illetően itt már több volt a véleményeltérés, de az általános enyhülés óhajában itt is egyetértettek. Harmel látogatása­kor több kommentátor feltette a kérdést: mi kész­tet egy NATO-országot arra, hogy beálljon e láto­gatók sorába? A válasz: meg akarja mutatni, hogy kis atlanti ország létére a nagyok árnyékában is van önálló külpolitikája. A magyar kormány pe­dig szívesen veszi és viszonozza az ilyen látogatást, mert minden kis hidat hasznosnak tart, amely a Keletet és Nyugatot elválasztó árok felett átvezet. A magyar-osztrák határon meggyorsul az útlevélvizsgálat A növekvő idegeinforgalom gyorsabb lebonyo­lítása érdekében átépítik, nag.vobbitják a he­gyeshalmi határállomást. Május elsején — a ter­vezett nél 1 hónappal előbb — átadják rendelteté­sének az uj épületeket, amelyek körül most 200 gépkocsi befogadására alkalmas parkoló is lesz. Az uj forgalmi rend szerint külön sávon közle­kednek a beérkező és külön sávon a távozó gép­kocsik. Ily módon lényegesen meggyorsul az osz­trák-magyar határon az útlevél- és vámvizsgá­lat. Közvetlen légijárat Budapest és New York között A SWISSAIR svájci légitársaság az uj menet­rend életbelépésével közvetlen légijáratot terem­tett Budapest-New York, valamint Budapest- Montreal-Chicago között. A másik uj járat Zü- rich-Budapest-Bukarest vonala. A SWISSAIR egyébként az első nyugat-euró­pai légitársaság, amely jogot kapott Budapest és Bukarest között közvetlen járat létesítésére. Ma­gyarország és Svájc között most már heti négy alkalommal közlekednek repülőgépek. f t/Cbé, ji RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA j! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! i| (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] <[ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] ! i Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j I minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva «Ml «MWiAtMOVWWMMWII/MWIIlyWMllWWMMWm** AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Én is üdvözölni szeretném lapunkat a saj­tónk 65 éves jubileuma alkalmából kiadott ünnepi lapszámban. Az üdvözletre itt küldök $............ ......-t. Tiz példányt rendelek a jubileumi lapszám­ból. Ezért mellékelek $1.00-t. Név: .................. .......................................... Cint: ,............. .........................••••.•-----­Város:.......... ..... Állam: , ...........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents