Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Thursday, May 18, 1967 Április 4-éf ünnepelte az izraeli magyar zsidóság Magyarország- felszabadulásának 22. évfordulójáról Izraelben négy helyi rendezvény és egy nagygyűlés keretében emlékeztek meg. Április 3-án este a tel-avivi ACHVA (Testvériség) klub helyiségében tartotta az ottani Radnóti Miklós Könyvtár ünnepi estjét. Acmoni József ünnepi beszédében vázolta a magyar zsidóság szerepét a haladásért folytatott sok évtizedes küzdelemben és felszólította az izraeli magyar zsidóságot, hogy a hagyományokhoz híven hü szellemben éljen és dolgozzék. Beszédét Acmoni József igy fejezte be: Mikor szeretettel és barátsággal üdvözöljük az uj Magyarországot, akkor mint zsidók, magyar zsidók, büszkén mondhatjuk, hogy a haladó Magyarország megszületésében nekünk is részünk volt. Mi magunk, apáink, sok-sok ezer zsidó dolgozó és intellektuel építette a magyar nép más rétegével együtt azt a rögös utat, amely a inai Magyar- országhoz vezetett.” Április 11-én a tel-avivi Ujságirószövetség székházában gyűlt össze többszáz főnyi ünneplő közönség. A külsőleg, mint tartalomban nívós, meleg ünnepségen jelen volt többek között Zagyi János, az izraeli magyar követség első titkára, Salév Elijahu, a Merom-Hagalil körzeti tanács elnöke, Salem Amosz, a szocialista Somer Haca- ir szervezet képviselője, kibuc-vezetőségi tagok, s mások. A közönség soraiban szép számmal voltak az izraeli irodalmi, művészi élet, kereskedelem magyarszármazásu tagjai és más közéleti emberek. Goldfarb Cvi, a szociáldomokrata Gárdos kibuc titkára (kb. 150 kibuc tartozik ebbe) nyitotta meg az estét. Meleg szavakkal emlékezett meg a zsidók szerepéről, baráti együttműködéséről, a magyar földalatti, ellenállási mozgalomban, az internálótáborokban és a börtönökben. Jehuda Dán, az izraeli Népszava szerkesztője Magyar- ország jelenlegi helyzetét ismertette, mig Bin- disch Viola festőmüvésznő a régi Magyarország bűnös rendszerére emlékezett, a jogos felháborodás hangján. M. Náehumi. az A1 Hamisnar nagy héber lap szerkesztője méltatta a magyar kormány őszintén humánus, szocialista politikáját és üdvözletét tolmácsolta a magyar népnek. Haifában, Jeruzsálemben és Petach-Tikván is voltak ünnepi gyűlések és egy uj magyar filmet is bemutattak. Ez az öt ünnepség, a közönségsiker, a meleg és baráti hangulat, a magyar és az izraeli nép közötti jobb kapcsolatok reményét keltette a résztvevőkben. Az idő múlik és a múlt tévedései, melyek megviselték a két nép barátságát. feledésbe mennek. így is van rendjén. 1966-ban kb. 2000 izraeli járt Magyarországon és sokszáz magyar Izraelben. Reméljük, hogy — mint a biblia mondja — “és akkor ledőlt a fal”, hogy itt is le fog dőlni a meg- nemértés, a hidegháború repedező fala s a jövőben egyre nagyobb sikereket fogunk elérni a két sokat szenvedett nép barátságának és kölcsönös megértésének utján. A. J.( tudósitó Taleb tábornok, Irak miniszterelnöke benyújtotta lemondását Aref államfőnek. A kormány döntésének okai egyelőre nem ismeretesek. • Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul J és fájdalommentesen J • a legmodernebb felszereléssel J IRENE FREMD • ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 2 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. 2 • Hívja fel este 6 óra után 294-6957 számot, 2 ~ szombaton ,'gész nap 2 I • A világ keresztény lelkiismerete megszólal a vietnami háború ellen Rev. dr. Eugene Carson Blake, a World Council of Churches titkára nyilatkozott a vietnami háborúról A 400 millió egyháztagot képviselő egyházi világszervezet, a World Council of Churches (Svájcban van a központja) titkára, Rev. dr. Eugene Carson Blake (az amerikai presbiteriánusok volt titkára) So. Norwalk, Conn.-ban előadást tartott 300 protestáns lelkésznek. E nagy egyházi világ- szervezetben 223 egyházszervezet van képviselve 400 millió taggal, akik közül 30 millió az Egyesült Államokban él. Bár Rev. Blake beszédében hangsúlyozta, hogy a háborúról nem az egyházi szervezet nevében beszél, hanem csak mint egyén, kijelentéseinek és megállapításainak mégis az egész világon visszhangja van, mert a keresztény lelkiismeret szólal meg benne azzal a céltalan népgyilkolással szemben, melyet az U.S. hamis ürüggyel napról napra felfokozva elkövet. “Az Egyesült Államok vietnami politikája — mondotta Rev. Blake — az országot elkerülhetetlenül katasztrófába sodorja.” A katasztrófa elkerülésére azt javasolta, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Észak-Vietnam bombázását, fogadja el azt a békét, melyet Ázsia és Európa barátságos nemzeteivel együttesen kidolgozhat. Utalt arra is, hogy az U.S.-al baráti viszonyban élő országok is félnek tőlünk a vietnami háború miatt, mert nem tudják, mit teszünk majd ezután. Kérte az ország vezetőit, hogy hajoljanak meg a világ figyelmeztetése előtt, amig nem késő. A vietnami háborút céltalannak tartja, mert “eszméket nem lehet fegyverekkel megsemmisiteni.” Majd megütközéssel állapította meg: “A helyzet ez: egy nagy és gazdag ország hónapról hónapra mozgósítja haderejét, hogy egy parányi, régen szenvedő ország szinesbőrü népét meghódításra kényszerítse, ami lényegében azt jelenti, hogy minél többet nyerünk, annál többet is veszítünk és minden amerikai katona, aki életét veszti, vagy megsebesül, hiábavaló, céltalan áldozat.” “A vietnami háború egyúttal ürügy ahhoz is, hogy feladják városainkban a nyomor elleni harcot és hogy ne teremtsünk faji igazságot az országban”, mondotta dr. Blake. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ Petrik József: KELLEMETLEN BARÁT ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ A nép ajkán sokféle mondás él a barátságról. Az égjük bölcselkedő, a másik kételkedő, a harmadik gúnyos... Hosszan folytathatnánk a felsorolást. Kesernyésen humoros ize van a következő mondásnak a reumával kapcsolatban: Olyan barát az, hogy a sirig el nem hagy. Csepet sem vigasztaló barátság. . . Ilyen barátja, ilyen élettársa van Bodnár Ferencnek. Az emberek iskolában, a katonai szolgálat idején, a munkahelyen, az élet különféle posztjain szoktak összeismerkedni s a kellemes találkozásokra szívesen gondolnak vissza évek múltán is. Bodnár Ferenc parányi asztalosmühelyében ismerkedett meg “hűséges barátjával”. Fiatal korában szálas, izmos férfi volt, elismert asztalos, ember a talpán. Kis műhelyt rendezett be az udvarán, s ott dolgozott télen, nyáron. Egész nap gyalult, fűrészelt, faragott, sokat kellett dolgoznia, hogy eltartsa hatgyermekes családját. Vásári napokon sajátkészitményü stráf- koesira rakta uj készítményeit: padokat, székeket, asztalokat s maga erejével elszállította a ki- rályhelmeci piactérre. Néha Leleszen s nemegjr- egyszer egész Nagy kapóson keresett vevőket. Ha sikerült az üzlet, volt miből élni a családnak, s futotta faanyagra is. Ha nem akadt vevő, szűkölködött a család, de dolgozni mindig kellett, télen, njráron. Szellőzetlen kis mühehyben tűző nap idején sem kellemes a munka, de télen fütetlen heljűségben még rosszabb. Az ember istenigazában nekiáll a munkának, gondolja legalább nem fog fázni. Észre sem veszi, megizzad a háta. Megáll egy füstre, pihen egy kicsit — s egyszercsak végigfut rajta a hideg. A deszkafal résein behatol a hideg téli szél. Az ember eleinte fel sem veszi az ilyesmit, de ha a fagyos léghuzat heteken, hónapokon át végigfutja az ember lábszárát, derekát, nyomot hagy maga után. Bodnár Ferenc kis műhelyében dolgozva számtalanszor megizzadt s még többször átfázott. Negyvenéves korában örök barátként hozzászegődött a reuma. Betolakodott a térdeibe, a keresztcsontjába, a derekába. A jól megtermett erős ember, aki néhány évvel azelőtt még fel sem vette az időjárás szeszélyeit. egjrszerében hasonlítani kezdett az ötletesen berendezett légnyomásmérőhöz: már jóelőre megérezte az időjárás változást. .. Bodnár bácsi jelenleg' már a hetvenedik évét tapossa, s eddig hétszer kezeltette magát gjrógy- fiirdőben. Néhány nappal ezelőtt egy pöstvéni szanatóriumban találkoztam vele? Azért utazott oda, hogj- a csodálatos hatású fürdővíz enyhítse fájdalmait s néhány évre tegye elviselhetőbbé a kellemetlen barátot, az izületgvulladást. A pöstvéni fürdőt már régebben is meglátogatta. Most kissé irigykedve gondol vissza azokra az időkre, amikor még szive fiatalabb, erősebb volt és birta az iszappakolást is. Az ilyen kezelés után két-három évig nyugta volt. Hetvenéves szívvel azonban már nem bírná a forró iszapot, s igy csupán a hévíztől vár enyhülést. A Krivány szanatóriumban lakik, s reggelenként átsétál a hídon a fürdőbe, amelybe bizony sok ápoltat szállítani kell. Három hete tartózkodik a reumások Mekkájában. Az első napokon botjára támaszkodva járt, most azonban már csak a karjára akasztja, s úgy tűnik, mintha csupán szokásból hordaná magával. Bodnár Ferencnek nagyon fontos, hogjr hetven éve ellenére is korát meghazudtolóan jól tudjon mozogni. Nem nyugdijas ember ő, aki a nap bármely órájában leheverhetne az ágyra vagy kényelmes karszékbe. Vezetője a királyhelmeci ko- műnális vállalat temetkezési boltjának. Ha a községben vagjr a környező falvakban gjrász ér valakit, ő az első között értesül róla, első emberként fejezi ki részvétét. Hozzá nagyon sok esetben érkeznek könnyes szemű vásárlók. Az ilyeneknek kell a vigasztaló szó. Helytelen volna, ha Bodnár bácsi a saját bajával volna elfoglalva. Mindig mély megértéssel és kiegyensulj'ozottsággal, főképp pedig meleg emberi szóval ig\rekszik enyhíteni a gyászolók bánatát. Ehhez nagyon fontos, hogy saját egészségi állapota is jó legyen, hogy hangulata ne fokozza, hanem inkább csökkentse a komorságot abban a boltban, amefvbe az embereket a gyász, a szomorúság viszi. Bodnár bácsi testét: térdét, tomporát, derekát a pöstyéni csodálatos erejű hévíz gyógyítja. A lelkét, a tudatát egy más gjmgyszer orvosolja. Két fiúgyermeke van. mind a kettő hü maradt apja mesterségéhez, ők azonban magasabb fokon gyakorolják az apai örökséget. Az idősebbik faipari szakiskolát végzett, most a királyhelmeci építészeti vállalat asztalosmühelvének vezetője, a másik Bodnár sarj asztalosmester, a perbenviki Állami Faipari Vállalatnál. Az öreg asztalos néha meglátogatja fiait munkahelyükön s irigjrkedve nézi. mennyivel könnyebb az ö munkájuk a korszerű gépeken, jól fütött műhelyben. őket nem fenyegeti az áthülés, az izületi gyulladás, az életreszóló kellemetlen “barát”. P. J. Amerika részt vesz a moszkvai vásáron Első ízben történik, hogy amerikai vállalatok részt vesznek a moszkvai áruminta vásáron. Ez a kereskedelmi kiállítás, melynek főtémája az élelmiszer feldolgozás és élelmiszer csomagolás lesz, május 16-án nyílt meg a moszkvai Sokolniki Parkban és két hétig tart. Johnson elnök sokszáz áru eladására vonatkozó tilalmat visszavont, amelyeket amerikai cégek eddig nem adhattak el szocialista országokban. Egy amerikai kereskedelmi küldöttség is a Szovjetunióban van, azzal a megbízatással, hogy 15 Minneapolis-! cég részére adást-vevést bonyolítson le.
