Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 18, 1967 INNENONNAN KERESZTÉNYEK ÉS MARXISTÁK ESZMECSERÉJE CSEHSZLOVÁKIÁBAN A kormány rendelést adott az F—111-es hadirepülőkre 1.8 milliárd dollár értékben. A rendelést a General Dynamics Corporation kapta. • • • A newyorki Fordham (Katolikus) Egyetem tanári kara elhatározta, hogy a nemi kérdésről részletes és tárgyilagos előadásokat tartanak a diákok felvilágosítására. • • • Anglia benyújtotta kérvényét: csatlakozni óhajt a Közös Piac szervezetéhez. • • • A United Mine Workers Union elhatározta, hogy a nyugdíjban élő bányászok havi nyugdiját felemelik 115 dollárra. • • # Az American Motors Corporation visszarendelt 13,245 uj autót, mert hibás a kormányszerkezetük. • • • Jim Garrison new-orteansi ügyész azt a vádat emelte az FBI és a CIA szervezetek ellen, hogy összeesküvést szőttek a Kennedy-gyilkosság felderítésének meghiúsítására. • • • Bankárok és szálloda-tulajdonosok 10—12 centes járulékot követelnek a New York állami sorsjáték egy dolláros kötvénye után. A bankárok minden bizonnyal leszedik a tejfelt a sorsjátékról, ami az állami oktatásügyet volna hivatva szolgálni. • • • "A Russel l-törvényszék egyetemességre törekszik. Vagyis nem elégszik meg azzal, hogy néhány értelmiségi Ítéletet mond afelett: háborús bűnöket követnek-e el az amerikaiak Vietnamban vagy sem? Állásfoglalását a tömegek elé bocsátja. Az Ítéletet tehát a néptömegek mondják majd ki. A nemzetközi lel ki ismeret törvényszékének ítéletét a néptömegek ratifikálják. így válik az Ítélet egyetemes érvényűvé és törvényessé." (Jean-Paul Sartre az amerikai kormány vietnami bűneit kivizsgáló társadalmi bíróság feladatairól.) • • # Pablo Casals bebocsátásra vár a mennyország kapuja előtt. Igazoltatják, majd két csellóakord lejátszása után beengedik, Picasso is megérkezik, tőle egy skiccet fogadnak el személyi igazolvány gyanánt. A főbejárathoz közeledő Eisenhower eleve tiltakozik: mi az, hogy igazoltatnak, engem mindenki ismer. — Na de uram, Casals és Picasso is igazolta magát! — Ki az a Casals és ki az a Picasso? — Parancsoljon befáradni hozzánk! Ön tény leg Eisenhower — ismeri el az őrt álló főangyal. • • • KRUPP, Németország nagyság szerint kilencedik konszernje, amely 1966-ban kerek öt milliárd márkát forgalmazott — Németország legnagyobb adósa. 263 hitelező banknál 2,5 milliárd márka adóssággal szerepel, de ez az összeg a szállítási tartozásokkal és kötelezvény kölcsönökkel együtt meghaladja a 3 milliárdot. • • • A konzekvencia: a legnagyobb nyugatnémet bankárok a kormánnyal egyetértésben úgy döntöttek, hogy pontot tesznek a világ legnagyobb, egyetlen kézben levő tőkés vállalatának végére. A szanálási program fejében kötelezték Alfred von Kruppot, hogy cégét záros határidőn belül alapítvánnyá vagy részvénytársasággá alakítsa át. Az ágyugyárosok dinasztiája a banktőke pergőtüzében kihal. • • • Paul Lücke nyugatnémet belügyminiszter mondta egy, a többségi választási rendszerről mondott, rádióban is közvetített beszédében: Nincs olyan demokrácia, amely az arányos képviseleti rendszerrel hosszabb ideig életképes maradna. Olaszországban ez Mussolinihez, Németországban Hitlerhez vezetett. Spanyolországnak csak az a szerencséje, hogy Franco személyében egy olyan politikushoz jutott, aki... lépésről lépésre, szép nyugodtan .elvezeti ezt az országot a demokráciához.(l) ♦mWHWVUWWiWWWWWMHWWWWWWI Saját érdekedben cselekszel, ha a Magva*" Szót terjeszted! A jezsuiták meghívására nemrégen Amerikában előadó körúton járt kiváló kommunista egyetemi tanár, Prof. Roger Garaudy, aki a francia kommunista párt központi bizottságának tagja, azt a kijelentést tette, hogy a keresztények és marxisták eszmecseréje elkerülhetetlenné vált, mivel az emberiség oda fejlődött, hogy egyes országok vezetői elpusztíthatják a világot. A keresztények és marxisták találkozását a nyugatnémet Paulus szervezet kezdeményezte, amelynek tagjai sorában katolikus papok és katolikus tudósok vannak. Bevezetés Úgy véljük, hogy súlyos mulasztást követnénk el, ha nem vennénk tudomást arról a három napos eszmecseréről, amely Csehszlovákiában keresztény és marxista tudósok között április végén lezajlott. Bár a három napos eszmecserének egyelőre nem sok gyakorlati eredménye van, mégis felette nagy jelentőségű találkozás volt ez, úgy elvi, mint gyakorlati szempontból. Biztosra vesszük, hogy úgy a keresztények, mint a marxisták között nagy számmal akadnak olyanok, akik valósággal megrémülnek annak tudatában, hogy a keresztények és marxisták közelednek egymáshoz, mert a keresztényekkel elhitetik, hogy a marxizmus egyik főcélja: eltörölni a vallásokat és amennyire csak lehetséges istentagadóvá tenni az embereket; másrészt szocialisták és kommunisták között is vannak olyanok, akik hallani sem akarnak arról, hogy a keresztény világfelfogás és a marxista társadalmi felfogás egymással megférjen az eddig gyakran hangoztatott ellenséges magatartás után. Nem egészen meglepetésszerüleg. történt a keresztények és kommunisták marienbadi találkozója. E találkozónak vannak elméleti előzményei, amelyek a keresztény felfogásban éppen úgy, mint a marxizmus meghatározásaiban tisztulást hoztak és jelentős számmal történtek olyan figyelmen kívül nem hagyható társadalmi események, papok, apácák részvétele a négerek egyenlőség! harcában, sztrájkokban, az Un-American Activities Committee elleni állásfoglalásban és különösen a folyamatban lévő háború-elleni tiltakozásokban, hogy el kell ismerni: a szellemi forradalom behatolt az egyházak világába is és elismerésre érdemes segítséget váltott ki a társadalmi haladás és fejlődés részére. Amellett, hogy a haladó szellemű papok és humanista érzelmű apácák bátor meggyőződéssel a különböző társadalmi mozgalmakhoz és a háboru- ellenés tütakozásokhoz csatlakoznak, különösen hatott a keresztények és a marxisták viszonyának kedvezőbb változására XXIII. János pápa szakítása elődjének, XII. Pius pápának kommunista-ellenes- ségével; XIII. János pápának azon meggondolt megállapítása, hogy a kommunizmust nem lehet leszólásokkal diszkreditálni, mert a kommunizmus a visszatartott történelmi, fejlődés kirobbanása, ahogy azt a Szovjetunió és a többi szocialista országok fejlődése fényesen igazolja. A szocialista országok hatalmas lendületű ipari fejlődését, a nép jólétére létesített társadalmi intézményeit nagyon sok egyházi vezető, pap, lelkész elismerte és minden kényszer nélkül, teljesen önkéntes elhatározással alkalmazkodik az uj társadalmi helyzethez. A szocialista országok a legféktelenebb rágalmazó propagandával szemben is igazolták, hogy nem akadályoznak egyetlen egyházat sem működésében, nem nehezítik meg a vallásgyakorlatot, csupán afelett őrködnek, hogy a templom szószékét senki se használhassa fel ellenforradalmi izgatásra vagy propagandára. A papoknak és lelkészeknek akadálytalanul biztosítják a tényleges egyházi tevékenységhez való jogot, a vallásoktatást és a törvény szigorával csakis azokra csapnak le, akik visz- szaélnek egyházi hivatásukkal és összeesküvést szőnek a szocialista társadalmi rend megbontására. Francia jezsuita tudós nagy érdeme Az egyházak tanításai és életkörülményei ellen századokkal ezelőtt megindult a harc, amikor a szocializmus, vagy kommunizmus még csak gyenge szellemi csira volt a társadalmi törekvések világában. A legerősebb harcot az egyház tanításai és befolyása ellen a francia encyclopedisták indították, akik közül különösen Montesquieu tartotta szükségesnek az ateizmus magvát elhinteni. A francia felvilágositók (encyclopedisták) egyházellenes- sége átcsapott más európai országokba is és nagy hatással volt az Egyesült Államok alapítóinak gondolkodására, akik — ha nem is voltak ateisták —, de többnyire deisták voltak, akik elvetették a hagyományos isten fogalmát, amely szerint minden emberi cselekvésnek a magasban székelő isten az irányitója és csak abban hittek, hogy isten teremtette a világot, de egyébként az ember intézheti a maga életét és vezetheti a maga világát. A franciák által megindított szellemi felvüágoso- dottság ellen a legádázabb harcot a jezsuita rend folytatta, amelynek tagjai jóformán a tudomány minden ágának a tanulmányozására adták magukat, hogy hitvédő hivatásukat kellően betölthessék. A tudományokban való elmélyedés évtizedek során a jezsuiták sorában elismert tudósokat nevelt, akik egyes tudományágakban valósággal kitűntek. Korunk legnagyobb jezsuita tudósa, a francia Pierre Teilhard de Chardin, aki 1955-ben elhalálozott, széleskörű tudása, mély filozófiai felfogása, rendszeresített gondolkodása és magyarázata a világ keletkezéséről és kialakulásáról, benne az ember fejlődéséről az egyháztól tiltott evolúciós elmélet teljes érvényesítésével élő legnagyobb tudósainkat is megnyerte társadalmi irányelve helybenhagyására. Pierre Teilhard de Chardin tudományos elméletét, amely a Darwin evolúciós elméletet korszerűvé fejlesztette, ez alkalommal részletesen nem ismertethetjük. Most azt a fontos részletet használjuk, amely a társadalmi fejlődésre vonatkozik. Julian Huxley, korunk egyik legkiválóbb biológusával együtt a psychosocial (társadalmi lelkiség) fejlődés folyamatában a humanisation (emberiesség) tökéletesedésére hajlamos társadalmi ember jövőjét alapozza meg gazdag tudományos ismertetésével és ezzel a marxista társadalmi elmélet közelébe kerül. A marxista elmélet legképzettebb képviselői is elfogadják azt a feltételt, hogy a várható uj társadalmi rendszer megszületéséhez és életben maradásához nemcsak a társadalom (materiális) szerkezetének átalakulása szükséges, de éppen úgy elmaradhatatlan kelléke az ember lelkiségének kifejlődése: humanizmusa. A marxista társadalmi elmélet minden idők társadalmi életére érvényes, de a marxista elmélet is módosul az egyre változó társadalmi rendszerrel. Maga Marx is változtatott bizonyos ideológiáján. A szocialista és kommunista pártok és mozgalmak nem mindig hangsúlyozták eléggé a humanizmus elvét, de az atomkorszakban nem is lehet másra gondolni, mint humanista szocializmusra, vagy más szóval a szocializmusnak humanista rrtjg- valósítására. Mindannyiunk elégtétele, hogy a szocializmus humanizmusa Magyarországon is hangot kapott és pedig Kádár, mikor miniszterelnök volt, nemcsak bejelentette a humanista szocializmus elfogadását, de minden téren, minden vonalon a megvalósítás medrébe is terelte. Úgyhogy minden gondolkodó és haladó szellemű magyar büszkén hivatkozhat arra, hogy Magyarország a szocialista megvalósulás és egyúttal a, humanizmus országa, céljában és eszközeiben is a legtisztább humanizmust követi. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre 12 dollár, félévre $6.50
